Kitört a télirózsás diákforradalom? (FRISSÜL) + FOTÓK
2012. december 19., szerda
A HÖOK elnöke ülősztrájkba kezdett a Parlamentnél, miközben országszerte folytatódnak a középsikolások és az egyetemisták demonstrációi a kormány felsőoktatási politikája ellen. Bejelentették: legalább 55 ezer ingyenes férőhelyre lehet számítani.
21.50: Szervezők: gyülekezési jog megsértése miatt állították elő társaikat
Megérkeztek a demonstráló diákok szerda késő este az V. kerületi rendőrkapitánysághoz. A szervezők közlése szerint a rendőrök azt mondták nekik, azért állították elő a rendezvény moderátorait, mert őket tették felelőssé a gyülekezési jog megsértése miatt. A Szalay utca bejáratánál, a Szemere utcánál rendőri sorfal állította meg a tüntető diákokat, akik a helyszínre várják a Humán Platform jogászait. Időközben a kapitánysághoz érkezett Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció tagja, független országgyűlési képviselő, aki felmutatta parlamenti igazolványát és bement az épületbe. A helyszínre érkezett Török Zsolt, az MSZP szóvivője, akit a tüntetők távozásra kértek fel, majd azt skandálták, hogy "Függetlenek vagyunk". A fővárosba szervezett Téli Rózsás Diákforradalom folytatásaként szerda este a Lánchídon néhány száz diák gyűlt össze a felsőoktatás tervezett átalakítása miatti tiltakozásul. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítói szerint a Lánchídon összesereglett diáktüntetők közül a rendőrök félrehívták a demonstráció szervezőit és felvették adataikat, illetve több fiatalt előállítottak.
19.12: Az 55 ezres hallgatói létszámot pozitívan értékelik a szakértők
Michl József KDNP-s oktatáspolitikus pozitívan értékelte az MTI-nek a kormány szerdai bejelentését, amely szerint a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb 55 ezernél. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke részben egyetért vele: de szerinte még sok kérdés nyitott, ezért írásos anyagot szeretnének kapni a kormányzati elképzelésekről. Michl József, az Országgyűlés oktatási bizottságának KDNP-s tagja az MTI-nek szerdán azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök most is, mint mindig, állta a szavát, így teljesítette azt az ígéretét, hogy végiggondolják a hallgatók javaslatait, és hajlandók eszerint alakítani eredeti elképzeléseiket. Megemlítette, a tanév végén 80 ezren érettségiznek majd, az 55 ezer pedig ehhez képest "egy nagyon korrekt, méltányos szám", még akkor is, ha figyelembe vesszük: nem csak az idén maturálók jelentkeznek a felsőoktatásba. Rámutatott: a jövőben nem arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy hány diákot vesznek fel, hanem arra, hogy mennyien végzik el az adott képzést. Utalt arra, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikai szakértője az M1 reggeli televíziós műsorában egy vele folytatott vita során éppen 55 ezerben határozta meg a jövőre felveendők számát. Reményét fejezte ki, hogy ezt a bejelentést hallva az MSZP végleg eláll attól, hogy a másodéves és a felsőbb évfolyamokra járó hallgatókra tandíjat vessen ki. Michl József úgy fogalmazott: a jövőben nem mennyiségi, hanem minőségi küszöb keletkezik a felvételire jelentkezőket illetően, tehát "aki a középiskolában becsületesen tanult", azt felveszik. Hozzátette: a kormány "a lehetőség biztosítását 100 százalékosan vállalta" a diákok felé, a jelentkezőknek pedig azt kell vállalniuk, hogy "elérik a minőségi küszöböt", továbbá a meghatározott időn belül elvégzik tanulmányaikat, valamint diplomájukat Magyarországon használják. A honatya rámutatott: az egyetemek, főiskolák tanulmányi és vizsgaszabályzatát "nyugodtan nevezhetjük a hallgatók és az intézmények közötti kvázi társadalmi szerződésnek", mert ha a hallgató nem ennek megfelelően végezte tanulmányait, kikerült a felsőoktatásból. Ezt teszi személyessé a kormányzat azzal, hogy minden egyes hallgatóval szerződni kíván kötni, és ez sokkal inkább a hallgatót védi, mint az államot - jegyezte meg. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI-nek pozitívan értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és a tárgyalások folytatására alkalmasnak tartotta őket. Ugyanakkor a HÖOK-vezető szerint még több kérdés nyitott, és mindenképpen írásos anyagot szeretnének kapni a kormányzati elképzelésekről. Hozzátette: a HÖOK az egyeztetést hét kérdés alapján javasolja lebonyolítani, egyebek mellett szeretnék tudni, hogy milyen arányban oszlik meg a bejelentett 55 ezres létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés), illetve, hogy ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül. Kíváncsiak továbbá arra, mi alapján határozzák meg a szakonkénti felvételi ponthatárokat az érettségi eredmények és a felvételi jelentkezések megoszlásának ismerete nélkül, pontosan mekkora a 2013. évi felsőoktatási költségvetési ráfordítás, ez több vagy kevesebb a 2011-es szintnél, beleértve a szakképzési és innovációs járulékokat is, amelyek már nem állnak az intézmények rendelkezésére, valamint a 24 milliárd forint többletforrás milyen célokra használható fel, és kompenzálja-e azokat az elvonásokat, amelyek az év folyamán már megvalósultak, illetve azokat, amelyekről tegnap tájékoztatták az intézményvezetőket. Nagy Dávid elmondta, arra is választ várnak, hogy garantálja-e a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, kiemelten a rektorok szabad megválasztásának jogát, tiszteletben tartja-e a kabinet az Európai Unió, az emberek és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvét, amit a közösségi és hazai jogrend is biztosít. Végül arra is kíváncsiak, mikor kerülnek elfogadásra a 2013. évi intézményi finanszírozásáról és a hallgatói juttatásokról szóló szabályozások, érintik-e ezeket a most bejelentett átalakítások és lesznek-e tanulmányi, illetve szociális alapú ösztöndíjak.
18.39: Hallgatói fórumot tartottak Szombathelyen
Hallgatói fórumot tartottak a felsőoktatás tervezett átalakítása miatt szerdán Szombathelyen, a rendezvényen a felszólalók azt hangoztatták, hogy mielőbb írásban szeretnék látni a kormányzati ígéreteket. Hurtik Péter, a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ Hallgatói Önkormányzatának elnöke a mintegy százötven egyetemista és középiskolás előtt azt mondta: a diákoknak érdemes volt fölemelniük a szavukat, érdemes volt ebben a hidegben kimenniük az utcára, nemtetszésüket kifejezni, de ezzel csak egy lépést tettek az úton a jó irányba. Közölte: mielőbb írásban szeretnék látni a legalább 55 ezer államilag finanszírozott hallgatói helyre és a felsőoktatás finanszírozásának javítására tett kormányzati ígéreteket, és sok függ attól is, hogy a miniszter hogyan határozza meg a ponthatárokat. A diákok egyelőre bizalmatlanok, hiszen a feltételeket, követelményeket úgy is meg lehet szabni, hogy azt csak kevesen tudják teljesíteni - fűzte hozzá. A Nyugat-magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke úgy fogalmazott: napok óta olyan kommunikáció zajlik, amelynek elsődleges célja, hogy a diákok vonuljanak vissza az utcákról, ne legyenek országszerte demonstrációk. Gáspár Gergely szerint a kormányzat ígéretei mögött nincsenek olyan konkrét számok, amelyeket a diákok biztosra tudnának venni. Emlékeztetett: a kormány azután tett ígéretet a felsőoktatás finanszírozásának növelésére, hogy elfogadta a jövő évi költségvetést. "Három nap alatt kihoztak egy felsőoktatási koncepciót, amelyről azt hiszik, hogy le tudnak minket kenyerezni, de ne dőljünk be ezeknek a dolgoknak, csak akkor fogjuk ezeket elfogadni, ha írásban lesznek" - mondta Gáspár Gergely. Úgy fogalmazott: a kormány láthatóan nem akar engedni a hallgatói szerződésre vonatkozó elképzelésből, még mindig nem állt el attól, hogy erőszakkal, "zsarolással" vegye rá a hallgatókat arra, hogy itt maradjanak az országban, ugyanakkor nem tudja biztosítani azt a jövőképet, amelyet a mai hallgatók joggal elvárhatnának.
18.30: Középiskolások tüntettek Kaposváron
Középiskolások tüntetettek Kaposváron, a város főterén szerda délután a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. Mintegy kétszáz diák többi között a "Jövőnk nem játék!" és "Ha tanulni nem is, szavazni biztos fogok!" feliratú transzparensekkel vonult a Kossuth térre. A diákok szószólói beszédeikben arra szólították fel a miniszterelnököt, hogy "ne vegye el az álmaikat", nem akarnak érettségizett állástalanok lenni a saját országukban, a diploma megszerzése után biztos állást szeretnének. Annak a véleményüknek adtak hangot, hogy nem vált okafogyottá a tiltakozó akciójuk, mert a kormány ugyan megemelte a felsőoktatásba felvehető diákok számát, de a hallgatói szerződéseket nem törölték el. Ezért addig lesznek az utcán, amíg el nem érik céljaikat - jelentették ki.
18.13: A kormány oktatáspolitikája ellen demonstráltak Miskolcon
Középiskolások, főiskolai és egyetemi hallgatók, szülők, tanárok, egyetemi oktatók demonstráltak a kormány oktatáspolitikája ellen szerdán Miskolcon. A több száz tiltakozó előtt Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem docense emlékeztetett arra, hogy lassan két hete tartanak az országban a diákmegmozdulások és tiltakozások a kormány felsőoktatási tervei ellen. Megfogalmazása szerint a magyar politika történetében egy sajátos ötletbörzét jelentenek a most történtek, amikor is a kormány jószerivel napról napra változtatja álláspontját a felsőoktatásról; "ennyi koncepció szakpolitikai kérdésben ilyen rövid időn belül még soha nem született". Fazekas Csaba azt mondta: december elején már tényként könyvelte el mindenki, hogy 10 ezer 480 fiatal kezdheti meg tanulmányait jövőre állami finanszírozással az egyetemeken, főiskolákon, a kormányzat azonban "egy megvakult bányaló magabiztosságával csapódik egyik faltól a másikig", minden nap mást mond. Néhány nappal ezelőtt a szakminiszter még azt közölte, hogy 40 ezren tanulhatnak állami finanszírozással egyetemeken, főiskolákon, ma már ez a szám 55 ezerre emelkedett - mondta, hozzátéve: "folytassuk"! A docens közölte: a keretszámokat hiába szeretné a kormány eltörölni, a felsőoktatási rendszerben ugyanis van egy létszám, amelyet az állam finanszírozni tud, "nyakló nélkül a keretszámot emelni nem lehet". Kiss Zoltán egyetemi hallgató azt mondta: ragaszkodnak követeléseikhez, azokból nem engednek.
17.53: Középiskolások tüntettek Nyíregyházán
A felsőoktatás tervezett átalakítása ellen tüntettek, és hat intézményben ülősztrájkot tartottak középiskolások Nyíregyházán szerdán. Tóth Fruzsina, a diákok szószólója az MTI-nek elmondta: a Kölcsey Ferenc, a Krúdy Gyula és a Zrínyi Ilona Gimnáziumban, a Waldorf Iskolában, illetve a Sipkay Barna, valamint az Inczédy György Szakközépiskolában intézményenként 70-150 végzős diák tartott ülősztrájkot. A kormányhivatal előtti téren mintegy kétszáz diák, szülő és nagyszülő, sárga szalaggal a kabátján, kezében "Rózsa" feliratú léggömbbel tüntetett. A lufikat elengedték, hogy jelezzék "a személyi konzekvenciák levonásának" igényét. Több diák transzparenst is tartott kezében, amelyen egyebek között a "Tartsd be, amit ígérsz", "Tanulni akarunk", "Röghöz kötést? Nem!" feliratok voltak. A demonstráló diákok a hallgatói önkormányzat hatpontos követelését tartalmazó petíciót adtak át Vinnai Győzőnek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A kormánymegbízott megígérte a tüntetők képviselőinek, hogy követeléseiket továbbítja az oktatási kormányzathoz. Tóth Fruzsina az MTI-nek elmondta, hogy a Sipkay Barna Szakközépiskola tiltakozó diákjai délelőtt utcai felvonulásra indultak, a többi iskolában viszont az intézményvezetők megtiltották a tanulók csatlakozását, mivel az előzetes megállapodásban a felvonulás nem szerepelt.
17.43: Középiskolások demonstráltak az MTA épülete előtt Középiskolások demonstráltak a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt. A megmozduláson több mint ezren vettek részt, a felszólalók elsősorban az általuk kiszámíthatatlannak tartott felsőoktatás-átalakítás és a hallgatói szerződések ellen tiltakoztak. A Téli Rózsás Diákforradalom néven meghirdetett demonstráción középiskolások szólaltak fel, akik a kormány felsőoktatási elképzeléseit bírálták, mivel szerintük azok kiszámíthatatlanok és tartalmuk naponta változik. A diákok továbbra is elfogadhatatlannak tartják a hallgatói szerződés bevezetését, mert álláspontjuk szerint nem a fiatalak "röghöz kötésére", hanem kiszámítható és valódi munkahelyteremtésre lenne szükség. A felszólalók esélyegyenlőséget követeltek a hátrányos helyzetben élő, ám tehetséges fiatalok számára a felsőoktatásban. A demonstráción a Magyartanárok Egyesületének alelnöke szolidaritásáról biztosította a "kialakulóban lévő diákmozgalmat". A tanárokat tömörítő szervezet felelős tárgyalásokat követelt az érintett felek bevonásával. A demonstrálók, akik az ország több mint negyven gimnáziumából és középiskolájából érkeztek, nem sokkal délután öt óra után rendőri felvezetéssel elindultak a József Attila utcán és a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Margit híd irányába, hogy ott a tervek szerint rózsákat szórjanak a Dunába. 17.17: A HÖOK még karácsony előtt kész tárgyalni A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még a karácsonyi ünnepek előtt kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet azt kéri Balog Zoltán emberierőforrások-minisztertől, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje el nekik. A HÖOK az egyeztetéssel összefüggő kérdéseket hét pontban foglalta össze. Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán az MTI-hez is eljuttatta a tárca vezetőjének írt levelüket, amelyben üdvözölték, hogy a korábbi bejelentésekhez és intézkedésekhez képest legalább az államilag finanszírozott képzésbe felvehető hallgatók számával kapcsolatosan előrelépést jelent a kormánydöntés. Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán jelentette be, hogy a felsőoktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb 55 ezernél, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. A HÖOK levelében azt írta, az is világos ugyanakkor, hogy a hallgatói szerződés, az intézményi autonómia és a felsőoktatási forráskivonások ügyében nincs haladás, az ezekre vonatkozó álláspontjukat továbbra is fenntartják. Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás elmaradása és az elmúlt hetek bizonytalansága miatt már most is jelentősen sérültek a felvételizők jogai, a legsürgetőbb jelenleg a 2013. évi felvételi eljárás ügyének mielőbbi megnyugtató rendezése - írták. A HÖOK az egyeztetést hét kérdés alapján javasolja lebonyolítani: milyen arányban oszlik meg a bejelentett 55 ezres létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés), ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül. Kíváncsiak továbbá arra, miként határozzák meg a szakonkénti felvételi ponthatárokat az érettségi eredmények és a felvételi jelentkezések megoszlásának ismerete nélkül, pontosan mekkora a 2013. évi felsőoktatási költségvetési ráfordítás - több, vagy kevesebb a 2011-es szintnél -, beleértve a szakképzési és innovációs járulékokat is, amelyek már nem állnak az intézmények rendelkezésére, a 24 milliárd forint többletforrás milyen célokra használható fel, és kompenzálja-e az év folyamán történt elvonásokat, illetve azokat, amelyekről kedden tájékoztatták az intézményvezetőket. Garantálja-e a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, kiemelten a rektorok szabad megválasztásának jogát, tiszteletben tartja-e a kabinet az Európai Unió, az emberek és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvét, amelyet a közösségi és a magyar jogrend is biztosít. Végül arra is kíváncsiak, mikor fogadják el a 2013. évi intézményi finanszírozásáról és a hallgatói juttatásokról szóló szabályozásokat, érintik-e ezeket a most bejelentett átalakítások, lesznek tanulmányi, illetve szociális alapú ösztöndíjak. 17.14: MSZP: azonnal mentsék fel a balatonalmádi gimnázium igazgatóját! Azonnal fel kell menteni a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatóját, és az intézmény felügyeletét ellátó szerv vezetőjét - jelentette ki Gőgös Zoltán, az MSZP Veszprém megyei elnöke szerdán. A politikus veszprémi sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte, hogy az intézményben adatokat gyűjtöttek a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről. Hangsúlyozta: ha valóban igaz a kormányhivatal hivatalos magyarázata, hogy egy tanár politizált az iskolában, az igazgatót ez akkor sem jogosítja fel arra, hogy "ilyen durván beleavatkozzon a diákok személyiségi jogaiba". Az efféle nyomozás minden határon túlmegy - tette hozzá. Közölte, hogy a párt az ügy miatt büntetőfeljelentést tesz. 17.13: Balatonalmádi kormányhivatal: nem kértünk adatgyűjtést A Veszprém Megyei Kormányhivatal közlése szerint az intézménynek semmi köze nincs a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban történtekhez, valótlanok azok az állítások, amely szerint bármilyen "adatgyűjtést" kértek volna. A hvg.hu kedden azt írta: az intézményben tájékozódnak a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről, és jegyzőkönyvezik az általuk elmondottakat. A szülők a portálnak azt mondták, hogy a gyerekeiket behívták az igazgatónőhöz, és arról faggatták őket, beszélnek-e meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük. Az összegyűjtött válaszokat szerdán el kell küldeniük a Veszprém Megyei Kormányhivatalba - írta a hvg.hu. A kormányhivatal szerdán az MTI megkeresésére közölte: az iskola fenntartójához, a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központhoz szülői bejelentés érkezett, amely szerint az iskola egyik tanára tanítás helyett a tanórán megengedhetetlen módon rendszeresen politizál és arra buzdítja a diákokat, vegyenek részt a múlt hete tartó demonstrációkon. A kormányhivatal közleménye hangsúlyozza: a nyíltan politizáló és tüntetésre buzdító pedagógus ügyében kizárólag a munkáltató, az iskolaigazgató intézkedhet. Mint írták, az intézményfenntartó központ az eset kivizsgálását kérte a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatójától, és tájékoztatást kért a vizsgálat eredményéről. Az iskolaigazgató saját hatáskörben döntött a belső vizsgálat módjáról, a meghallgatottak személyéről, és dönt majd arról, hogy szükségesnek tart-e munkáltatói intézkedést a diákokkal nyíltan politizáló pedagógussal szemben - közölte a kormányhivatal. 16.58: A HÖOK felháborítónak tartja a Balatonalmádiban történteket A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felháborodottan értesült a sajtóból, hogy az egyik balatonalmádi gimnázium igazgatónője személyes beszélgetésre hívta be a végzős tanulókat, akiket a diákdemonstrációkhoz való hozzáállásukról faggatott - közölte a szervezet az MTI-vel szerdán. A HÖOK közleményében felszólította a gimnázium igazgatónőjét és a kormányhivatal vezetőjét, hogy érdemben nyilatkozzanak az állítások hitelességéről. Amennyiben a szervezet jogsértő tevékenység legkisebb gyanúját észleli, a diákok védelmében jogi útra tereli az ügyet - írták. Az oktatásért felelős államtitkár az ügy kapcsán azt mondta: "legyen szó sztrájkról vagy tüntetésről", a diákok véleménynyilvánítási jogát és szabadságát korlátozni semmilyen módon nem lehet. Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére közölte, hogy tájékoztatást kért a balatonalmádi esetről. Elmondta: fontos, hogy a fiatalok félelem nélkül vállalhassák véleményüket, emiatt hátrány nem érheti őket. 16.08: IKSZ: a kormány meghallgatta a fiatalokat Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség helyesnek tartotta és tartja most is, hogy a diákok elmondták, milyen felsőoktatásban kívánnak részt venni. A szervezet üdvözli, hogy a kormány meghallgatta a fiatalokat, döntésének meghozatalakor figyelembe vette szempontjaikat. Az IKSZ ügyvezető elnöksége szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében fontos értéknek nevezte, hogy kortársaik ki tudnak állni véleményükért és demokratikus módon kifejezik, ha érdeksérelem éri őket. A jövő Magyarországát csak tudatos állampolgárok tehetik igazán sikeressé - írták. Véleményük szerint a most meghozott döntés a keretszámok eltörléséről és a legalább 55 ezer államilag finanszírozott helyről bizonyítja, hogy a kormány elkötelezett a tandíjmentes, mindenkinek lehetőséget nyújtó, minőségi felsőoktatás mellett. Kitértek arra, hogy a 2010-ig felhalmozott államadósság folyamatos csökkentése és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása mellett nagy eredmény, hogy 2013-ban 24 milliárd forinttal többet fordít az állam a felsőoktatásra, mint előző évben. Felidézték, hogy a fiatal kereszténydemokraták már 2011-ben javasolták, a felsőoktatásba való bejutásnál minőségi elvárásokat kell támasztani a jövendő értelmiség elé. Ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben fair ajánlatnak tartják azokat a kritériumokat - tanulmányi szerződés, tanulmányok meghatározott idő alatti elvégzése -, melyek szerepelnek a kormányzati döntésben. Kiemelték: bíznak benne, hogy a következő hetekben a kormány és a hallgatók képviselői tárgyalóasztalhoz ülnek és minden sarkalatos kérdésben meg tudnak állapodni. Véleményük szerint a felsőoktatás érdemi megújítása csak a hallgatókkal együtt lehetséges, és úgy gondolják, hogy a döntés nyertesei azok a fiatalok lesznek, akik szeretnének tanulni, és a megszerzett tudást hazájukban akarják kamatoztatni - zárul a kommüniké. Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán jelentette be, hogy a felsőoktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb 55 ezernél, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. 15.28: MSZP: a kormány megijedt a tiltakozásoktól Kunhalmi Ágnes MSZP-s oktatáspolitikus szerint a kormány megijedt a hallgatói tiltakozásoktól, és új az bejelentéssel az eddig okozott károkat próbálja mérsékelni, de egyelőre csak az ígéretek látszanak. A politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján ugyanakkor helyeselte, hogy a kormány "az MSZP javaslatát meghallgatva" megszünteti a részösztöndíjas képzési formát. Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán jelentette be, hogy a felsőoktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy az 55 ezres hallgatói létszám egyelőre - a minimumponthatárok ismerete nélkül - csak ígéret, és nem biztos, hogy tartható lesz, ha például a jogász- és a közgazdászképzést nem támogatja az állam. Hozzátette: a 2010-es kormányváltáskor még 55 500 volt az ingyenes alapképzésbe felvehetők száma, míg jövőre az osztatlan, az alap- és a mesterképzésben összesen tanulhatnak majd ennyien állami támogatással. Kunhalmi Ágnes bírálta, hogy megmaradnak a hallgatói szerződések, mondván, a középosztálybeli családok gyermekeinek nagy része az elvándorlást választja a röghöz kötés helyett. Az MSZP-s politikus szerint a felsőoktatás finanszírozása továbbra is megoldatlan, és nem látszik, hogy a kormány miből növelné 24 milliárd forinttal az ágazat támogatását. 14.33: Az LMP feljelentést tett a balatonalmádi gimnázium ügye miatt Az LMP feljelentést tett a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium ügyében, ahol a hvg.hu információi szerint adatokat gyűjtöttek a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről. A Schiffer András parlamenti frakcióvezető és Osztolykán Ágnes oktatási szakpolitikus által aláírt, az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény tartalmazza: a végzős diákokat és tanáraikat egymás után hívták be kedden az igazgatói irodába, ahol arról faggatták őket, hogy beszélnek-e a meghirdetett sztrájkról, buzdítanak-e az azon való részvételre, valamint a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük. Az igazgató a beszélgetésekről jegyzőkönyvet készített, amelyeket el kívánt küldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatalba – teszik hozzá. Az LMP ismeretlen tettes ellen tett feljelentést személyes adattal visszaélés, valamint az egyesülési, a gyülekezési szabadság és a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése miatt. A két ellenzéki politikus azt írja, a diákok joggal tartanak attól, hogy tanulmányaikat és az iskolai személyi viszonyaikat a jogsértő beszámoltatás komolyan megzavarta, s hogy a felvett adatokat nyíltan vagy közvetetten az ő sorsukról döntő személyek felhasználhatják. Az LMP szerint az ötvenes éveket idéző számonkérés megalázó és a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez, valamint az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogokat is sérti. A beszámoltatás a diákokat a gyülekezési joguk gyakorlásában fenyegető jelleggel korlátozta – hangsúlyozzák. 14.22: Az LMP félsikernek nevezte a kormányszóvivő bejelentését Az LMP félsikernek tartja a felsőoktatás átalakításáról szóló szerdai kormányzati bejelentést. Osztolykán Ágnes sikerként könyvelte el, hogy legalább 55 ezer diák részesül jövőre állami finanszírozásban, de kérdésesnek nevezte, hogy erre honnan lesznek költségvetési források. A politikus a kormányszóvivő szerdai bejelentetéseire reagált sajtótájékoztatón. Giró-Szász András azt mondta, hogy a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél. Hozzátette: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. A szóvivő elmondta azt is, hogy legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut 2013-ban a felsőoktatásra, mint az idén. Osztolykán Ágnes közölte: az 55 ezerrel már majdnem elérik a 2010-2011-es keretszámokat, ezért a változtatásnak ezt a részét sikernek tartja. Hozzátette, azt viszont nem látják, hogy pontosan honnan teremtik elő az szükséges összegeket a költségvetésben. Megjegyezte: azt sem lehet tudni, hogy lesznek-e államilag finanszírozott jogászi vagy közgazdászi férőhelyek az egyetemeken. A képviselő arra is kitért, hogy a diákok hat követeléséből csak egy, a keretszámokra vonatkozó teljesült, ezért a hallgatóknak "tovább kell menniük ezen az úton", folytatniuk kell a tárgyalásokat, és hallatniuk kell a hangjukat. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy miután a tervezett rendszert karácsonyig kell megalkotni, valószínűtlen, hogy a kormány a hátralévő két napban érdemi egyeztetéseket tud folytatni a felsőoktatás szereplőivel. 13.52: Szolidáris a diákokkal a Vasas Szakszervezet A Vasas Szakszervezeti Szövetség mintegy 30 ezer tagja szolidáris a kormányzat oktatáspolitikájával szemben fellépő diákokkal, tanáraikkal és szüleikkel - közölte Balogh Béla, a szövetség országos elnöke szerdán az MTI-vel. A vasasok szükségesnek tartják, hogy az emberek és a társadalom jövőjét szolgáló, a munkaerőpiac hosszú távú igényeit szem előtt tartó, mindenki számára hozzáférhető oktatási rendszer legyen Magyarországon - írta közleményében Balogh Béla. Ez csak úgy érhető el, ha meghallgatják az érintetteket és figyelembe veszik véleményüket. Egyeztetésre, párbeszédre van szükség a reformelképzelésekről, annak következményeiről, és emellett a társadalomnak megfelelő felkészülési időt kell adni a változásokra - tette hozzá. A szakszervezeti tömörülés egyetért a diákok azon követeléseivel, amellyel az oktatás átfogó reformját, a keretszámok 2011-es szintre történő visszaállítását, a forráskivonás leállítását és az elvont pénzek visszaadását, a hallgatói szerződések eltörlését, az egyetemi autonómia helyreállítását sürgetik, valamint azzal, hogy a hátrányos helyzetű diákok is esélyt kapjanak bejutni a felsőoktatásba. "Támogatunk benneteket céljaitok elérésében, abban, hogy kiálltok érdekeitek érvényesítéséért, bízunk az összefogás erejében, hogy harcotok, kitartásotok eredményes lesz" - fogalmazott a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. 13.50: Az oktatási államtitkár tájékoztatást kért a balatonalmádi esetről Az oktatásért felelős államtitkár szerint "legyen szó sztrájkról vagy tüntetésről", a diákok véleménynyilvánítási jogát és szabadságát korlátozni semmilyen módon nem lehet. Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére közölte: tájékoztatást kért a balatonalmádi esetről. A hvg.hu szerint a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban Balatonalmádiban adatokat gyűjtöttek a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről. Az oktatási államtitkár elmondta: fontos, hogy a fiatalok félelem nélkül vállalhassák véleményüket, emiatt hátrány nem érheti őket. A mindenkit megillető demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartása mellett akkor is kiáll, ha a demonstrációkon olykor az emberi méltóságot sértő kijelentések és rigmusok hangzanak el, és "ha éppen a kormány gyors reagálása, tárgyalási készsége miatt a megmozdulás értelmetlennek, céltalannak tűnik" - szögezte le Hoffmann Rózsa, aki jelezte: a balatonalmádi esettel kapcsolatban tájékoztatást kért. 13.44: HÖOK: a szerdai kormánydöntések alapot adnak a tárgyalások folytatására Pozitívumként értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és azokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az MTI-nek nyilatkozva. Nagy Dávid, akit a kormány döntéseiről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere személyesen tájékoztatott, azt mondta: a szerdai kormány határozatok alkalmasak arra, hogy folytassák a tárgyalásokat. Megjegyezte: ugyanakkor az 55 ezer helyről nem tudni, hogyan oszlik el, és kitért arra is, hogy a jogász- és a közgazdászképzésben továbbra sem lenne államilag finanszírozott hely. A HÖOK elnöke, aki befejezte a reggel a Parlamentnél kezdett ülősztrájkot, a tárca vezetőjét elkísérte az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémiai utcai épületéig. Elmondta: kölcsönösen kifejezték szándékukat a tárgyalások folytatására, de jelezte, hogy az elképzeléseket szeretnék előzetesen írásban látni. Megtisztelő, hogy a miniszter kijött a kormány üléséről a HÖOK képviselőjéhez - tette hozzá Nagy Dávid. A felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán Budapesten, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. A szóvivő elmondta azt is, hogy az ideinél legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut jövőre a felsőoktatásra. 13.25: Petíciót adtak át a polgármesternek szolnoki diákok Az országos követelésekre "ráerősítő" petíciót adtak át szerdán a polgármesternek a város diákjainak képviselői Szolnokon. Kása Bettina, a középiskolások Szolnok Városi Diákok Tanácsa nevű fórumának elnöke az eseményt követő rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: a szolnoki közép- és főiskolások szolidaritást vállalnak az országszerte zajló hallgatói tiltakozásokkal, a diákok követeléseivel. Petíciójukban megfogalmazták követeléseiket: fejeződjön be a pénzkivonás az oktatási rendszerből, gondolja át a kormány a hallgatói szerződés feltételeit, állítsa helyre a felsőoktatás autonómiáját, teremtse meg továbbá minden tudományterületen a térítésmentes tanulás lehetőségét és legalább a 2010-es szintre állítsa vissza a felsőoktatási keretszámokat! Szalay Ferenc (Fidesz) polgármester a találkozóról szólva hangsúlyozta: Szolnokon folyamatos a párbeszéd az önkormányzat vezetői és a diákok között. Mint mondta: egyetért a küldöttséggel abban, hogy "aki el akarja, és el is tudja végezni az adott képzést", az a jövőben is bejuthasson a felsőoktatási intézménybe. Változtatásra szorulnak ezen kívül az úgynevezett "röghöz kötés" szabályai is - tette hozzá. A polgármester szerint fontos, hogy a fiatalok ezeknek az ügyeknek az élére álltak, és az is, hogy a kormány partner az egyeztetésekben, kész a kompromisszumos megállapodásra. Egyben utalt rá, hogy a petíciót okafogyottnak tartja, és meggyőződése, hogy az országos tiltakozás mögött "politikai háttér húzódik", ám a szolnoki megmozdulás is azt üzeni, hogy a fiatalokat komolyan kell venni. 12.23: Giró-Szász: legalább 55 ezer ingyenes férőhely lesz A felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán Budapesten, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. Arról is döntött a kabinet: jövőre legalább 24 milliárd forinttal több jut a felsőoktatásra. Giró-Szász András elmondta: a kormány szerdán meghatározta az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára, hogy a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél. Ez alsó határ, ennél csak több lehet a felsőoktatásba belépő hallgatók száma - jelezte, hozzátéve: a keretszámok eltörlésével a felsőoktatási intézményekbe bejutás egyetlen feltétele az adott pontszám elérése lesz. A pontszámokat a jogszabály alapján december 31-ig kellene megállapítani, ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta, hogy karácsonyig nyilvánosságra hozzák. Arról, hogy addig már csak két munkanap van, azt mondta: egy kormány nem munkanapokban gondolkodik, öt nap áll rendelkezésre ennek kialakítására. A kormányszóvivő megerősítette, az állam mindenkinek, aki eléri a minőségi küszöböt, elvégzi meghatározott időn belül a felsőoktatási tanulmányait, diplomát szerez, és Magyarországon kíván elhelyezkedni, kifizeti a tanulmányai költségét. Emlékeztetett arra, hogy a kabinet felállított három delegációt, amelyek az oktatási intézmények adósságrendezésével, az uniós önrész átvállalásával, és az állam és a magánszféra részvételével kialakított PPP-konstrukció megoldásával foglalkoznak. Az első két tételre egyaránt 10-10 milliárd forintot különítenek el, a harmadik tételről nem mondott számot, arra hivatkozva, hogy jelenleg megállapodás előtt áll az állam. Ha a jövő évi költségvetési sor mellé e három intézkedés számait hozzáadják, amely mintegy 50 milliárdot tesz ki, és kalkulálnak a felülről nyitott új felvételi rendszerrel, akkor legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut 2013-ban a felsőoktatásra, mint előző évben. Jelentős többletforrások várhatók a pedagógus- és sportösztöndíjak rendszerén keresztül is - fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a kormány határozott álláspontja, hogy a diplomák minőségén és a lemorzsolódások arányán egyaránt javítani kell. Magyarország közpénzből nem jóléti államok orvosait és értelmiségeit akarja képezni - jelentette kie. Hozzátett: a diákhitellel, illetve a hallgatói szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket és a további paramétereket a szaktárca dolgozza ki. Azt kérte, a diákok várják meg, milyen konstrukció születik majd, felesleges előre kalkulálni. Arról, hogy lesz-e részösztöndíj, azt mondta: nem lesz, mert az szembemenne az egész rendszer logikájával. A diákok megmozdulásairól, illetve a HÖOK-elnökének szerdán kezdett ülősztrájkjáról azt mondta: minden ilyen típusú véleménynyilvánítás a demokrácia sajátja. Ha a diákok úgy érzik, a kormány mást mond, mint amit helyesnek tartanak, akkor mondják el a véleményüket. Azt mondta, a Parlament előtt ülősztrájkot folytató Nagy Dávidot, a HÖOK-elnököt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tájékoztatta kormányülésen született határozatról. Nagy Dávid, aki a kormányülés kezdetekor foglalta el az Országgyűlés épületével szemben felállított széket, az MTI-nek azt mondta: addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány üléséről. Giró-Szász András jelezte: a kormány szándéka az elmúlt napokhoz hasonlóan, hogy bevonja a hallgatói önkormányzatot a megbeszélésekbe. A tárca vezetője a rektori konferenciával eddig is tárgyalt, és ezután is nyitott az egyeztetésekre - tette hozzá. 12.17: Péterfalvi Attila: a tanárnak nincs joga rögzíteni a gyerekek véleményét Péterfalvi Attila szerint a pedagógusnak nincs joga arra, hogy bármilyen kérdésben nyilatkozattételre hívja fel a gyerekeket és véleményüket rögzítse - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke erről az MTI-nek nyilatkozott szerdán. Az MTI azért kereste meg a NAIH elnökét, mert a hvg.hu kedden azt írta: Balatonalmádiban, a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban tájékozódnak a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről, és jegyzőkönyvezik az általuk elmondottakat. A szülők a portálnak azt mondták, hogy a gyerekeiket behívták az igazgatónőhöz, és arról faggatták őket, beszélnek-e meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük. Az összegyűjtött válaszokat szerdán el kell küldeniük a Veszprém Megyei Kormányhivatalba - írta a hvg.hu. Az ügy miatt szerda reggel a végzős diákok sorfallal fogadták tanáraikat és az igazgatót az intézményben. Péterfalvi Attila hangsúlyozta: a hatóság nem döntött még arról, hogy indítanak-e vizsgálatot az ügyben, mérlegelni fogják ugyanis az összes körülményt, és kérdés, hogy érkezik-e beadvány. Erre tekintettel a hatóság elnöke jelezte, hogy nem a konkrét ügyről, hanem általánosságban fejti ki véleményét. Szerinte az "normális dolog", hogy az iskolában egy osztályfőnöki órán a tanár a diákokkal aktuális ügyekről, akár kormányzati intézkedésekről, törvényekről beszélget, és nem minősül adattovábbításnak, ha a tanárt ezután "felhívják telefonon valamelyik hivatalból" és ő elmondja a leszűrt következtetéseket, például hogy a diákok többsége mit gondol az adott ügyről. Péterfalvi Attila ugyanakkor kijelentette: arra azonban "nincs joga a pedagógusnak, hogy nyilatkozattételre hívja fel a gyereket, az meg pláne nem megy, hogy a beszélgetéseken elhangzottakat rögzíti". Álláspontja szerint, ha a véleményt rögzítik, akkor az a gyerek személyes adataként jelenik meg, ha pedig aktuális kérdésekről beszélgetnek, akkor ez politikai vélemény is lehet, ami ráadásul különleges adatnak minősül. Ugyanakkor a köznevelésről szóló törvény szerint olyan adatot, "hogy a gyerek elmondja valamivel kapcsolatban a véleményét", nem lehet rögzíteni - mutatott rá. Hangsúlyozta azt is, hogy a jogszabályok alapján a pedagógust eleve titoktartási kötelezettség terheli a gyerek által elmondottak vonatkozásában. "Ezek a hírek azért rosszak, mert rongálják a pedagógus és a diák közötti bizalmi viszonyt" - jegyezte mega NAIH elnöke. 11.45: További demonstrációkat tartanak a diákok További demonstrációkat tartanak a diákok a felsőoktatás tervezett átalakítása miatt szerdán, az ország több pontján. Budapesten a "Télirózsás forradalom" akcióval a diákok néma csendben várják délután a Magyar Tudományos Akadémia előtt, hogy a kormány miként dönt a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban. A hét első napján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épülete előtt tartott tüntetésen Ábrahám Máté, a Diákellenállás a Felsőoktatásért nevű középiskolás szervezet vezetője arra kérte a résztvevőket, hogy országszerte iskolájuk előtt néma csendben sorakozzanak fel. A nyíregyházi Kossuth téren főiskolások, középiskolások és utóbbiak szülei tüntetnek a felsőfokú oktatási intézményeket érintő kormányzati döntések ellen. A demonstráció előtt több nyíregyházi középiskolában ülősztrájkot tartanak a diákok. A tüntetést és az ülősztrájkot a nyíregyházi diákok által megalapított Felelős Diákok Szövetsége szervezi. Szombathelyen a Savaria Egyetemi Központ hallgatói önkormányzata tájékoztatót tart a felsőoktatás tervezett átalakításával kapcsolatban, ezt követően döntenek egy lehetséges demonstrációról. Kedden a főváros XIII. kerületében található Ady Endre Gimnázium diákönkormányzata ülősztrájkot szervezett a hatodik tanórában a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. Mendrey Zsófia, az ülősztrájk egyik szervezője, a diákönkormányzat 11. osztályos tanulója az MTI-nek elmondta: céljuk, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban, továbbá egyetértenek a Hallgatói Hálózat (HaHa) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által megszövegezett hatpontos követelésekkel. Szintén kedden Miskolcon a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ diákjai ülősztrájkot tartottak. Fazekas Viktor 12. osztályos tanuló, a tiltakozó akció egyik szervezője az MTI-nek elmondta: demonstrációjukkal szolidaritást vállaltak a tiltakozó egyetemi hallgatókkal és középiskolás diáktársaikkal. Ülősztrájk volt kedden a pécsi PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában is. Noha a közösségi oldalakon is hirdették az eseményt, és a sajtó képviselőit is tájékoztatták a demonstrációról, a helyszínre végül nem engedték be a média képviselőit. A középiskolások és egyetemisták hétfőn is demonstráltak Budapesten az oktatási államtitkárság épülete előtt a Humán Platform szervezésében, majd a tiltakozók a Parlamenthez és a Magyar Rádió épületéhez vonultak. A tüntető diákok követeléseit beolvasták a Kossuth Rádió híradásában. Ezután mintegy kétszázan a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez mentek, ahol éjjel a szerdán kezdődő általános diáksztrájk mellett döntöttek. 10.30: Hallgatói Hálózat: nem igaz, hogy okafogyottá váltak a tiltakozások A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna, mivel a diákok követelései egy pont kivételével teljesültek. A szervezet szerdán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Kósa Lajos Fidesz-alelnök szavaira reagált. Közleményük szerint ami most zajlik, az nem a köz- és felsőoktatás reformja. Egy kétperces videoüzenet, az utána történő miniszteri kapkodás és a hirtelen elfogadott törvénymódosítás nem megoldás a felsőoktatás problémáira - írták. Megerősítették: továbbra is követelik a valódi, széleskörű egyeztetésen alapuló, az érintettek bevonásával történő átlátható és előrelátható reformot. Ez nem csupán a hallgatók és az oktatók, hanem a szakszervezetek és a rektori konferencia célja is. Kiemelték, hogy a keretszámok eltörlése további bizonytalanságot eredményez, mert nem látható, hányan és milyen formában kezdhetik meg tanulmányaikat az egyes szakokon. A kormány tehát valójában a keretszámokról a ponthatárok meghatározásával fog dönteni. A rendszer nem felülről nyitott, hanem felülről irányított - mutattak rá, hozzátéve: kiszámítható állami ösztöndíjrendszert követelnek. Elvárásaik között fogalmazzák meg továbbra is az elvonások kompenzálását, a felsőoktatás ésszerű, arányos finanszírozását, a hallgatói szerződés eltörlését, az egyetemi autonómia tiszteletben tartását és azt, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba. A Hallgatói Hálózat szerint amikor Balog Zoltán azt mondja, hogy a tiltakozások mögött külső tényezők állnak, a hallgatók autonóm szerveződésének lehetőségét és jogosultságát vonja kétségbe. Amikor azt állítja, hogy a hálózat képviselője azért ment el a tárgyalásra, hogy az meghiúsuljon, vádaskodik - olvasható a közleményében. A szervezet szerint a miniszter a hallgatók követeléseinek valódi figyelembevételére való hajlandóság nélkül ült le a tárgyalóasztalhoz. 10.08: Ülősztrájkba kezdett a Parlamentnél a HÖOK elnöke Ülősztrájkba kezdett a tervezett felsőoktatási átalakítások és a keretszámok csökkentése elleni tiltakozásul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerda délelőtt. Nagy Dávid, aki a kormányülés kezdetekor foglalta el az Országgyűlés épületével szemben felállított széket, az MTI-nek azt mondta: addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány üléséről. Ha ez megtörténik, délután "állampolgárként" csatlakozik a diákdemonstrációhoz, ha nem, akkor akár éjszakára is marad. Hozzátette: rendszeres orvosi ellenőrzésben részesül. Nagy Dávid felidézte a hallgatói szervezet korábbi bejelentését, hogy minden országgyűlési képviselőnek levelet küldenek, és arra várnak választ tőlük, hogy egyetértenek-e a felsőoktatási keretszámok csökkentésével. A leveleket szerdán feladták - tette hozzá. 10.04: A végzősök sorfallal fogadták reggel a tanárokat Balatonalmádiban A végzős diákok sorfallal fogadták szerda reggel tanáraikat és az igazgatót a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban Balatonalmádiban – írta a Petíció az Almádi Gimnáziumért elnevezésű Facebook-csoport a közösségi oldalon szerda reggel. A történteket az MTI-nek a helyszínről egy szülő is megerősítette. A tiltakozó csoport azután alakult, hogy a hvg.hu kedden azt írta: az intézményben tájékozódnak a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről, és jegyzőkönyvezik az általuk elmondottakat. A szülők a portálnak azt mondták, hogy a gyerekeiket behívták az igazgatónőhöz, és arról faggatták őket, beszélnek-e meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük. Az összegyűjtött válaszokat szerdán el kell küldeniük a Veszprém Megyei Kormányhivatalba – írta a hvg.hu. Az MTI szerdán az üggyel kapcsolatban megkereste az intézményvezetőt, aki nem nyilatkozott. Kálóczi Beáta, a Veszprém Megyei Kormányhivatal sajtófőnöke pedig azt közölte, hogy az iskolával kapcsolatos kérdések a megyei intézményfenntartó központ hatáskörébe tartoznak, a megkereséseket továbbította nekik. Egyelőre sem a tanárok, sem a diákok nem nyilatkoznak. A helyszínről az egyik szülő, Mezriczky Beáta azt azonban megerősítette az MTI-nek, hogy valóban sorfallal várták reggel a diákok a tanáraikat. 08.37: Balog Zoltán: a szerdai kormányülés dönt a pedagógusképzés ösztöndíjairól Budapest, 2012. december 19., szerda (MTI) - A kormány szerdai ülésén dönt a pedagógusképzés plusz ösztöndíjairól - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Elmondta, tárgyalnak arról is, hogy a sportteljesítmények segítésére milyen külön ösztöndíjrendszert hoznak létre, valamint arról, hogy a keretszámok eltörlése után milyen rendszerben képzelik el a felvételi eljárást. Megemlítette a miniszter, hogy december 31-éig kell a kormánynak a felvételi tájékoztatót nyilvánosságra hoznia, így arról is tárgyalnak, hogy "milyen módon szabályozható az a kapacitás, amit az egyetemek képesek felvenni". Rámutatott: kizárólag a ponthatár biztosít lehetőséget a diákoknak arra, hogy belépjenek a felsőoktatásba, "semmifajta egyéb keretszám nincs". Balog Zoltán megerősítette: "mi a diákok hangját meghallottuk", ugyanakkor "semmilyen keretszámot nem jelentettünk be", e tekintetben sokféle verzió feküdt a kormány asztalán. Elmondta, "tandíj sincs", a diákhitel pedig véleménye szerint jól működő, önfenntartó rendszer lehetett volna, mert "az államtól hitelt felvenni megbízható dolog", de "megértettük, hogy a diákoknak már a hitel szótól is borsózik a hátuk". Balog Zoltán úgy látja, nem a megegyezés szándékával jöttek a hallgatók a kormányzattal való keddi tárgyalásra, hanem "inkább balhét akartak csinálni, ez csak részben sikerült". Reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan tárgyalások, ahol érdemben tudnak majd eszmecserét folytatni. Hozzátette: furcsának tartja a hallgatóknak azt a kijelentését, hogy "előre eldőlt minden", miközben ő évek óta hívja tárgyalni őket, és ha eljöttek volna, "megelőzhettek volna egy döntést". Kitért arra is, hogy voltak olyan diákszervezetek is a keddi egyeztetésen, amelyeket meg sem hívtak, mégis ott voltak, és képviselőik egyfajta "tanácsadóként" szerepeltek. 08.02: Rogán: nem udvarias dolog otthagyni a minisztert Rogán Antal szerint "nem volt túl udvarias dolog" a diákvezetők részéről, hogy megszakították a tárgyalást Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel, de - mint azt a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a TV2 szerda reggeli műsorában hangoztatta - a hallgatók képviselői akár ma visszamehetnek a tárcavezetőhöz egyeztetni. Rogán Antal a Mokka című műsorban azt mondta: a felsőoktatás ügyében a diákok által követelt hat pontból ötöt gyakorlatilag teljesít a kormány, hiszen jövőre többen járhatnak ingyen egyetemre, főiskolára, mint idén. Szerinte csak a hallgatói szerződés ügyében van vita, ezt azonban olyan sarkalatos pontnak tartotta, amitől nem tudnak eltérni, mert - mint mondta - Magyarország ma nem engedheti meg azt a luxust, hogy Németországnak, Norvégiának vagy Angliának képezzen orvosokat. Arra a felvetésre, hogy ha a követelések 80 százalékában egyetértenek, miként lehet, hogy a diákok mégis otthagyták a keddi tárgyalást, a frakcióvezető azt mondta: "Nem volt túl udvarias dolog egyébként felpattanni egy tárgyalás közepén, és otthagyni a minisztert, akiben (...) végig megvolt a nyitottság". Úgy vélte ugyanakkor, hogy Balog Zoltánban most is megvan a nyitottság, ezért akár ma visszamehetnének hozzá a hallgatók vezetői, és a miniszter hajlandó lenne velük tárgyalni a részletekről. Szerinte a ponthatárok megállapítása miatt is érdemes lenne, ha a diákok részleteiben is egyeztetnének a tárcavezetővel. Az ilyen tárgyalásoknak van értelmük, "nem érdemes faképnél hagyni a minisztert az asztalánál, mert ő közösen szeretne döntéseket hozni a diákokkal" - jelentette ki. Kérdésre válaszolva Rogán Antal arról is beszélt, hogy a mostani tüntetések abban erőteljesen különböztek a korábbi korszakoktól, hogy bárhová mentek a diákok "nem könnygáz várta őket", hanem, ahol volt rá lehetőség, ott még meg is próbálták megkínálni őket valamivel, és minden alkalommal nyitott ajtókat találtak, amikor tárgyalni akartak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
