Navracsics: Az állampolgárok szolgálata az alapvető cél

A polgárok közötti bizalmi viszony helyreállításának mérföldköve a járási rendszer jövő januári elindítása – hangzott el a Jó állam 2013 című sajtókonferencián Budapesten. Navracsics Tibor kijelentette, az államnak az ügyintézésben is ki kell fejeznie megbecsülését állampolgárai felé.

„A járási hivatalok és a kormányablakok kialakítása esetében 2013 döntő év lesz, 1983-ra szépen rímelve, hiszen az volt az az év, amikor megszűntek a járások, 2013 pedig az az esztendő lesz, amikor újraindulnak a járások” – fogalmazott

Navracsics Tibor

. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, hanem az a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg. Kijelentette, a rendszernek korszerűnek kell lennie, éppen ezért a tradíciót és a modernitást ötvözve, a hagyományok és az újszerűség házasítására tesznek kísérletet. Egyetlen célnak rendeltek alá mindent, mégpedig annak, hogy végre megvalósítsák a magyar politikában azt az újra és újra előkerülő vitatémát, tradíciót, hogy az adófizetők pénzéből működő állam az ügyintézésében is azt a megbecsülést juttassa érvényre, amely a magyar állampolgárokat megilleti. „Ez udvarias, pontos, szakszerű és könnyen elérhető ügyintézést jelent. A magyar államnak ilyennek kell lenni” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette, ezt a célt nem érik el 2013. január elsején, csak közelebb kerülnek hozzá. Fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, hogy ne kelljen egész napokat utazni vagy épp szabadságot kivenni az ügyintézéshez. A jelenleg működő kormányablakokat referenciapontoknak nevezte, és a tervek szerint egy év múlva közel 300 fog működni országszerte. Navracsics bízik abban, hogy 2014-ben, amikor a választópolgárok felé el kell számolniuk a rájuk bízott mandátummal, elmondhatják, hogy jobbá tudták tenni a magyar állam működését, és egyben ügyfélbarátabbá is.

Történelmi léptékű átalakítás zajlik a közigazgatásban

A diktatúra évtizedeit követően 20 év esztendő átmeneti időszak telt el, ami Szabó Erika szerint kevés volt arra, hogy állam és a polgárok közötti bizalmi viszony helyreálljon. A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár úgy látja, a bizalom kialakulásához az államnak minden lépésével azt kell mutatnia a lakosság felé, hogy ő adóforintjaikból működtetett államszervezet a lehető legmagasabb színvonalon szeretné kiszolgálni a polgárokat. „A területi közigazgatás ezt a bizalmi kapcsolatot a kormányablakok országos rendszerének kiépítésével szeretné erősíteni” – közölte. Ez nem csupán ügyfélszolgálati irodákat jelent, hiszen az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja intézni a lakosság, vagyis bevezetik az egyablakos ügyintézési rendszert. Ezzel megszűnik az, hogy az állampolgárnak először azt kell kinyomoznia, hogy melyik az a közigazgatási szervnél intézheti el ügyeit. „Hogyha a kormányablak-rendszert kiépítjük, semmit nem kell tudni, egyetlen dolgot kivéve, hogy hol van a lakóhelyéhez legközelebbi kormányablak” – közölte

Szabó Erika

. Ott minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügy elintézhető lesz reggel nyolctól 20 óráig. A kormányablakok nem csak az egységes dizájnról szólnak, a legfontosabb az ember, az ügyintéző, aki fogadja az embereket. Több mint 2000 jelentkező közül választották ki azt a 300 munkatársat, akik a jelenlegi kormányablakokban kétműszakos munkarendben dolgoznak. A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár elmondta az induláskor, 2011 januárjában 29 ügykörrel kezdték meg működésüket a kormányablakok, míg jelenleg 62 ügykört visznek. Kiemelte, a kollégáik általános tájékoztatást tudnak nyújtani arról is, hogy mi hol milyen ügyfélszolgálaton lehet elvégezni, így immár nem az állampolgárnak kell kiderítenie azt.

Finisben a járási rendszer kialakítása

Szabó Erika elmondta, a járási hivatalok előkésítő munkája nagyrészt lezárult, ennek részeként megszülettek azok a megállapodások is, melyeket a kormánymegbízottak kötöttek a polgármesterekkel az átveendő köztisztviselőkről, feladatokról, ingatlanokról és ingóságokról szól. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből 2763 településsel terveztek megállapodást kötni, vagyis nemcsak a járási székhelyen, hanem a járásban lévő településeken is szeretnének megjelenni kirendeltség vagy ügysegéd formájában. A cél, hogy a kistelepüléseken élőknek ne kelljen beutaznia a járási központba. Határidőre 2760 településsel sikerült megállapodni. A megyei jogú városok közül egyedül Szeged nem írta alá, volt egy olyan település, ahol nincs aláíró, és egy olyan is akadt, ahol később gondolta meg magát a képviselő-testület, s bár határidőn túl, de mégis támogatja a kormánymegbízott által előkészítetteket.

Szabó Erika elmondta, Budapesten nem járásnak fogják nevezni a januártól felálló hivatalokat, mert a fővárosban anakronisztikus lenne egy ilyen elnevezés, de a feladat- és hatáskör egyezni fog az összes járásban. A Jó Állam Programmal kapcsolatban kifejtette, pályázatot hirdettek kormányablak munkatársi képzésre, ők lesznek az állam arcai. A tervek szerint 2013 év végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma. „A járások kialakítását megelőző tárgyalásokon a polgármesterek felismerték, hogy nem az a kérdés, hogy az állam vagy az önkormányzat jár-e jól, hanem a megállapodásokkal az ott élők járnak jól” – hangsúlyozta Tarnai Richárd. A Pest megyei kormányhivatal vezetője emlékeztetett, mindkét területen dolgozók alapvető feladata a közjó szolgálata. Az embereket az érdekli, hogy az ügyeiket precízen és gyorsan intézzék el. Tarnai hangsúlyozta, a cél, hogy az ügyintézéshez ne kelljen utazni, így járási székhelyen, azok kirendeltségén is, továbbá az ügysegédeknél is lehet ügyeket intézni. Hozzátette, az iratok fognak utazni, s nem az állampolgárnak kell hivatalról-hivatalra járnia.