Megnyílt a szegedi roma tanoda - nem csak gyerekeknek + FOTÓK

Megnyitotta kapuit a széles társadalmi összefogással létrejött roma tanoda, amely az elvégzett szintfelmérés után a cigány kisebbség általános iskolába járó gyerekei számára elindítja a felzárkóztató oktatást és a tehetséggondozást.

Az intézmény létrehozását hosszas háttérmunka előzte meg, melyben a roma nemzetiségi önkormányzat tagjain kívül részt vettek civil szervezetek, a Védegylet szegedi csoportja, az egyház, az egyetem, a

Juhász Gyula

nevét viselő általános iskola, pedagógusképző kar és számos más lelkes, segíteni akaró polgár.

Szabó László

piarista szerzetest egy hónapja helyezte a tartományfőnök Szegedre. Azelőtt négy hónapot töltött Borsod megyében egy cigány településen, és ott ismerkedett a cigánypasztorációval. Elmondta, romák között élt, majd ezután úgy döntöttek a rendi vezetéssel, hogy ebbe az irányba is mozdulniuk kellene. A piaristáknak Magyarországon nincsen olyan programjuk, amely a cigánysággal foglalkozna, holott nagyon fontosnak tartják, hogy legyen.

Piaristák a cigányság szolgálatában

„A cigányság számára is felajánljuk a szolgálatunkat, ami konkrétabban a nevelő munkát, tehát a fiatalokkal való foglalkozást jelenti, de nyilván fontos a családokkal való találkozás, a családpasztorációs tevékenység is. Szerencsésnek mondható a cigány kisebbségi önkormányzattal való találkozásunk, hiszen pont most indul a roma tanoda is. Egyelőre csak fogalmazódik az együttműködésünk, de az biztos, hogy mi is nagyon szívesen szerepet vállalunk ebben, akár úgy, hogy a diákjainkkal önkéntesen veszünk részt cigány gyerekek korrepetálásában, az együtt-tanulásban, vagy pedig úgy, hogy jómagam részt vállalok a családok lelki megsegítésében, a gyerekek hittanóráinak megtartásában. Fontos lenne őket egyfajta közösségbe kovácsolni, mert nagyon nagy segítséget jelentene számukra, ha a közösségi életükben is meg tudnánk erősíteni őket” – vallja Szabó László.

Bácsi János

, a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola igazgatója szerint ha a pedagógiában meg akarjuk valósítani azt a célt, hogy mindenki egyéni képességeihez mérten tudjon fejlődni, akkor nagy segítséget tudunk adni a tanodában részt vevő gyerkőcöknek abban, hogy azt a minimális szintet ők is elérjék, ami az értő olvasáshoz, a matematika elemi készségeihez, az összefüggések megértéséhez szükséges.

A romáknak a tanoda kellett

„Évek óta tanítok a főiskolán, a Megkésett beszédfejlődésű gyerekek beszéde című kurzust óvodapedagógusoknak, tanítóknak és gyógypedagógus szakos hallgatóknak. Ebben van egy féléves gyakorlat is. Úgy egyeztünk meg a tanoda vezetésével, hogy én a hallgatóimat ide hozom gyakorlatra, ők pedig az én felügyeletem mellett fél éven keresztül tudnak segíteni ezeknek a gyerekeknek a fejlődésében. Kimondottan alsósokkal foglalkozunk, de a felsősök felmérésében is részt veszek csakúgy, mint a pályázat elkészítésében. Próbálom koordinálni a munkát, hogy tényleg mindenki attól a szinttől kapja meg a fejlesztést, ahonnan szükség van rá. Egy hetedikes gyereknek nem feltétlenül a hetedikes tananyagot kell tanítani. Ha neki olyan készséghiányai vannak, akkor akár vissza kell menni a harmadik vagy a negyedik osztályosig, mert csak úgy lehet fejleszteni, ha azokat a hiányokat megszüntetjük” – állítja a pedagógus. Szentistványi István a szegedi Védegylet, Málovics György pedig a Szegedi Tudományegyetem és a Védegylet képviseletében volt jelen a megnyitón. A cigány nemzetiségi önkormányzattal együttműködve elkészítettek egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy a szegregátumban élő cigányok milyen projekt megvalósulását tekintenék hasznosnak saját életük szempontjából. A felmérésekből az derült ki, hogy nagyon fontos lenne egy tanoda megvalósítása, mert úgy érzik az érintettek, hogy ez nagyon sokat segíthetne a gyermekeiknek, hogy jobb eséllyel induljanak az iskolában, jobb eséllyel szerezzenek szakmát, olyan végzettséget, ami hosszú távon is megélhetést biztosíthat a számukra. Akciókutatásról lévén szó Málovicsék azóta folyamatosan együtt dolgoznak a többi szereplővel azon, hogy egy ilyen tanoda megvalósuljon.

Írni, olvasni nem tudó ötödikes

Nagy Mihály, a roma nemzetiségi önkormányzat vezetője fontosnak tartotta kiemelni a terepmunkát. „Közösen felmértük Gyuriékkal, mit is tartanának fontosnak a családok. Nagy százalékban a tanodát említették, hogy a gyerekeknek nagy szükségük volna arra, hogy ki tudjanak szabadulni abból a mély elmaradottságból. A gyerekek szinte generációkon keresztül öröklik a szülőktől ezeket az állapotokat. A tanoda most nagy lehetőség a számukra, meg a szüleiknek is, hogy kitörjenek a mélyszegénységből, amiben most leledzenek. Olyan szakköröket preferálunk, amelyek a gyerekek kézügyességét fejlesztik, hiszen így juthatnak később a megélhetést biztosító szakmáig” – állítja az elnök. A múlt szombaton volt az első kompetencia-felmérés az általános iskolások felső tagozatosai számára. Lesújtó eredmények születtek. Volt olyan gyerek, aki ötödikes létére nulla százalékot ért el, se írni, se olvasni nem tudott. A jövőben egy gyerek, egy mentor alapon a főiskolai hallgatók megpróbálnak személyre szabottan foglalkozni a tanulókkal, ahol szükséges, az alapoktól kezdik. Több évre lesz szükség ahhoz, hogy ezek a roma gyerekek is eljuthassanak szakiskolába, esetleg gimnáziumba.

Nem csak tanoda, közösségi ház is

Szentistványit leginkább a kísérlet pedagógiai része érdekli. Szerinte az elmúlt évek gyakorlatából az látszik, a lépés túl gyorsnak bizonyult, és önmagában nem tűnik elégségesnek arra, hogy ezt a hátrányt pótolja. A tanoda közösségi házként is működik, amely az identitással is foglalkozik. Egy ilyen közeg nagyon fontos ahhoz, hogy érdemi eredmény szülessen. A különböző iskolákban végzett korrepetálások a kialakult szakadékot nem szüntetik meg. Szembe kell nézni ezzel a helyzettel, amire csakis egy olyan típusú intézmény alkalmas, amelyik inkább közösségi házként működik. A várostól kapott 150 négyzetméteres épület nem csupán tanodaként funkcionál, vette vissza a szót Nagy Mihály, hanem a gyerekek szüleivel is kívánnak foglalkozni. Felvilágosító, tanácsadói összejöveteleket tartanak, szakköröket indítanak (varrószakkör, számítógépes ismeretek elsajátítása indított foglalkozás, zenei szakkör stb.). Olyan klubfoglalkozásokat terveznek, ami ide vonzza az érdeklődőket, például roma ételek főzése, a roma kultúra és hagyomány ápolása is szerepel a listán. Érdekes például a roma mese, valamelyik egy hétig tart, elkezdődik – mondjuk – a 19. században és a 21.-ben ér véget – ugyanazokkal a szereplőkkel. Varázslatos.