Bartha: Zokogni fog, aki Botka után polgármester lesz

Botka László polgármester bevett szokása ellenfelei minősítésére a visszamutogatás az 1998–2002-es Bartha-korszakra, mikor a polgári oldal vezette Szegedet. Legutóbb 10 éves városvezetésének méltatásakor nevezte egy interjúban zűrös és leszakadó korszaknak azt a 4 esztendőt. Megkérdeztük az akkori polgármestert, Bartha Lászlót, hogyan értékeli utódjának ezt a fajta politizálását.

- Gyakori kritikaként fogalmazza meg a jelenlegi kormánnyal szemben az ellenzék, főként az MSZP „az elmúlt nyolc évezést”, mondván, immár bő két éve a Fidesz van hatalmon, be kell fejeznie a visszafelé mutogatást. Szeged polgármesterétől is számtalanszor hallottuk ezt például a helyi közgyűlési üléseken. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta kettős mérce vagy kettős beszéd, hiszen szinte minden Szegeddel kapcsolatos Botka-interjúban fekete példaként kerül elő a Bartha-korszak. 1998-2002-ben valóban minden nap sötét felhők borultak a napfény városára?

- Tudatosan utal vissza mindig az én polgármesterségemre Szeged jelenlegi vezetője, illetve igyekszik leszólni azt a korszakot, ez egy felépített taktika része. Már a 2002-es választáson megtervezett forgatókönyvük volt a szocialistáknak a különböző negatív pletykák terjesztése, a karakterrombolás. Az akkori népfronton keresztül kezdték el az ellenfelek befeketítését. Hadd mondjak egy konkrét példát! A dadusunk mesélte később, kellemesen csalódott bennem, hiszen az elején meg volt róla győződve, hogy egy szörnyeteg gyerekére jön majd vigyázni. Neki ugyanis akkoriban azt mondták az egyik szocialista gyűlésen, hogy

Bartha

részegen jár be a városházára, lopja a napot, és nem lehet, hogy a szép városunkat egy ilyen mihaszna vezesse. Aztán ki volt adva feladatként, hogy ezt a lehető legtöbb helyen el kell mesélni, a buszon, piacon, a szomszédnak stb. Mikor egy kicsit megalapozódott már a hír, akkor a taktika következő lépcsőfoka a Suttog a város című kiadvány volt, majd végül a helyi napilap tromfolt rá egy-két irománnyal, végül az országos sajtójuk.

A bartházó Botka és a fel-feldobott piros kő

- Ön már többször reagált ezekre a vádakra különböző fórumokon, nem egyszer itt, a SZEGEDma.hu-n is. Volt példa arra, hogy kapott „viszontválaszt” Botka Lászlótól is?

- Tőle soha, a környezetéből, a polgármesteri kabinet részéről érkeztek közlemények, de én bármikor állnék elébe egy nyílt vitának. Egyszer volt példa arra, hogy mikor épp újfent a lábát törölte az 1998–2002-es időszakba, felhívott valaki, hogy nézzem már a közgyűlési közvetítést, mert Botka megint „bartházik”. Bementem a városházára pusztán kíváncsiságból. Másfél óráig voltam a díszteremben, közben a polgármester átadta az ülésvezetést az alpolgármesternek, majd többször benézett, s visszament az irodájába. Jellemző, hogy mindig akkor támad, amikor nem tudok szemtől szembe reagálni a vádjaira, nehogy kiderüljön, hogy nem mond valósat, amúgy „őszödiesen”...

- Hogy lehet a bartházás vagy épp a pletykák ellen védekezni?

- Egyet megtanultam a négy év alatt: soha nem lehet elmenni a támadások mellett, mert az erősíti azokat, legyen szó akár alaptalan vádakról. Reagálni kell, és majd az állampolgár eldönti, melyik verziót tartja valószínűbbnek. Botka László azért mutogat visszafelé folyton, mert ez a módszer bevált, és emlékeztetni szeretné a szavazókat az egykori pletykákra, amiket egyszer már belerágták az emberek fejébe, ez egy pszichológiai trükk. Mindenesetre szánalmasnak tartom, hogy valaki a 10 évnyi polgármesterségének az értékelésében 80 százalékban a vélt vagy valós ellenfeleivel foglalkozik. Nem tud felmutatni olyan eredményeket, amivel hosszú távon fejlődik, gyarapodik, erősödik a város. Mert a „piros burkolati kő” nem az.

- Mit ért pontosan ez alatt?

- A 2002 és 2010 között a szocialisták által meghatározott és megvalósított fejlesztések, beruházások döntő többsége olyan, amely nem hoz pénzt hosszú távon, hanem elvisz inkább. A tömegközlekedés-fejlesztésre szükség van ugyan Szegeden, de nem azon érdemes vitázni, hogy troli vagy villamos, hanem hogy kötött pályás irányba mozduljon el a korszerűsítés vagy ne. Minden szakértő leírta, hogy egy ilyen, európai viszonylatban kisebb méretű városban nem kifizetődő a kötött pályás tömegközlekedés. 2001-ben én készíttettem el a világhírű darmstadti mérnökökkel azt a tanulmányt, melyben részletesen leírják a fejlesztési lehetőségeket és irányokat. Ebben szerepel az is, hogy logisztikai szempontból sem előnyös a villamos, hiszen meghibásodás esetén kisebb utcákat teljesen lezárhat egy jármű, ezenkívül többe kerül, és az üzemeltetése is drágább, mint a buszoknak, Emellett a környezetre gyakorolt szennyezős hatása sem kisebb, hiszen ma már léteznek gázüzemű, hibrid, sőt elektromos buszok is. Igaz, ezzel a modellel csak 16 milliárdba került volna a tömegközlekedési projekt 30 milliárd helyett, ami nem mindenkinek tetszett volna…

A BP Solar, a Mercedes, a Siemens és a Richter sem kellett

- Botka László legutóbb is azt nyilatkozta a helyi napilapban, hogy a Bartha-ciklus végén Szeged leszakadó hely volt. Milyen fejlesztési irányokat fektettek le mégis az ön idejében?

- Az a helyzet, hogy Botka László és a szocialisták ebben a kérdésben más tollával ékeskednek. Szó sincs arról, hogy Szeged leszakadó hely lett volna 2002-ben, ennek épp az ellenkezője az igaz. 1998–2002 között alapozta meg a város a 2010-ig ívelő fejlődését. A 2000 és 2010 közötti periódusra szóló Szegedi Széchenyi-tervben olyan programokat fogadott el az önkormányzat, mint a TIK-beruházás, az Anna fürdő fejlesztése, a panelrekonstrukció, a logisztikai központ (melynek alkotói elemei a nyugati feltáróút, a medencés kikötő fejlesztése, a repülőtér kialakítása, a vasúti híd rekonstrukciója, az egykori szovjet laktanya területének rehabilitációja), továbbá a harmadik szegedi híd, az Indóház tér felújítása, a Holt-Maros rekonstrukciójának második-harmadik üteme, valamint az új klinikai tömb felépítése. Ezek az esetek többségében nem csupán tervek voltak, hanem az akkori közgyűlés által elfogadott költségvetéssel, önerők biztosításával alátámasztott döntések. A Szegedi Széchenyi-terv ezen projektjeinek kivitelezése 2002–2008 között történt meg, ahogy az az előzetes tervekben is szerepelt, az eredményeket pedig mind lehalászták a szocialisták. Az MSZP-s városvezetés 2002-ben minden esetben kész programot kapott pénzzel együtt. Ezt állította be Botka László legutóbbi interjújában „működési hiánynak”.

- A jelenlegi polgármester egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy 2002-ben 5 milliárd forintnál jóval nagyobb adóssággal vette át a várost, ami ráadásul nem fejlesztési hiány volt: a város működéséhez hiányzott a pénz. Majd megemlítette, büszke rá, hogy 2008-ra sikerült teljesen leépíteni ezt a működési hiányt. Akkor mégis mi az igazság?

A

Szegedi Széchenyi-terv keretében

egyhangú szavazással fogadta el a város 2001-ben a következő 10 évre szóló fejlesztési stratégiát. Az ehhez kapcsolódó nagyjából 6,4 milliárdnyi hitel volt egyfajta kötelezettségvállalás ezeknek a fejlesztések önrészéhez, az összes beruházás 52 milliárdos költségének a ránk eső része. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az önkormányzat megvalósítja a fejlesztéseket, és lehívja a támogatási pénzeket, a bankok ezt az önrészt meghitelezik a számára. Teszik ezt azért, mert az önkormányzat jó gazdasági helyzetben van, hitelképes. Szó sem volt tehát működési hiányról, egyértelműen a fejlesztésekhez kapcsolódott a kötelezettségvállalás. Botka László most azt hangoztatja, hogy ezt a hitelt ő számolta fel 2008-ra. Persze, hiszen az 2002 előtt kitalált és elindított beruházásokat levezényelte, majd átvágta a szalagot. A 2002-es költségvetésben tetten érhető, hogy ennek a 6,4 milliárdos kölcsönnek két fedezeti lába volt, a város értékpapírjai és a helyi adóbevételek maximum 30 százaléka. Az volt a terv, hogy 2003-ban elkezdődnek a beruházások, és 5 év alatt befejeződjenek a fejlesztések. Tehát Botka Lászlónak semmi dolga nem volt, csak nem szabadott hozzá nyúlnia a konstrukcióhoz. Még valamit a jelenlegi polgármester által „vélelmezett” működési hitelről! Olyannyira nem igaz Botka László állítása, hogy 2002-ben, a 2001-es költségvetés lezárultával még maradt is pénz a kasszában, a teljes büdzsé 8 százaléka Emellett 1,5 milliárdnyi rulirozó hitelünk volt csupán, de ehhez sosem kellett hozzányúlni. Egyébként elég könnyű tisztán és helyesen megítélni ezeket a dolgokat. Egyrészről meg kell nézni a költségvetések zárszámadását. A fejlesztésekkel kapcsolatban pedig meg kell vizsgálni, ki írta alá a szerződéskötéseket a projektek kezdetekor, illetve kinek a regnálása alatt milyen közgyűlési döntések születtek a beruházás-előkészítések során...

- Melyek voltak az ön által vezetett közgyűlés által elfogadott Szegedi Széchenyi-terv olyan elemei, melyek az asztalfiókban maradtak, vagy mondjuk úgy: a kukába kerültek?

- Rendkívül izgalmas kérdésnek tartom, hogy mi nem valósult meg fejlesztési elképzeléseinkből, mert ez mutatja igazán, hogy milyen rossz úton jár a városépítkezés 2002 óta! A harmadik Tisza-híd és a vasúti híd közül például egyiknek sem indult meg az építése, pedig a MÁV felügyelő-bizottsága Szegeden ülésezett, és akkor beszéltek arról a tervről, hogy a szegedi állomás újra bekapcsolódna a nemzetközi vérkeringésbe, a híd megépülésével a Balkán kapuja szerepet kaphatná meg a város. A repülőtér kapcsán pedig a brit BP Solar komoly érdeklődésével nem tudtak mit kezdeni Botka Lászlóék. Azt kérték a várostól az angolok, hogy sajátítsák ki a reptérrel szembeni területet is. Az utolsó közgyűlésemen fogadtuk el a 12 milliárdos beruházás ajánlatát, decemberben pedig már „kirúgta őket” az új városvezetés. Aztán lett egy használhatatlan, komoly nemzetközi forgalmat lebonyolítani nem tudó „valamink”. A BP pedig elment Temesvárra, és ott építette föl a várossal a repteret... Ami a harmadik közúti hidat illeti, azt összekapcsoltuk volna az új klinikai tömb tervével. A finnországi Turku modelljét követve 200-250 ágyas épületet húztunk volna fel Újszegeden, és a mostani klinikakert épületeit hasznosította volna a város szállodák, lakások kialakítására. Aztán még egy eklatáns példa: a Mercedes sem akart Kecskemétre jönni, Szegedet szerették volna, csak a város nem tudott nekik megfelelő nagyságú területet felajánlani. A szocialista képviselő,

Géczi József Alajos

ötlete volt a nyugati feltáróút, a medencés kikötőt, a repteret és a logisztikai központot összekötő út, ami épp ipartelepítési szándékkal létesült volna, s rendkívül fontos elemként épült be a Szegedi Széchenyi-tervbe. A feltáróút jobb és bal oldalán vagy tíz Mercedes-gyárat húzhattak volna fel! Egy elkerülő végül megépült, de öt év csúszással. Viszont épült egy fürdő, sok-sok piros díszköves utca, Agóra, korszerűsített és új villamosvonal – igaz, senki nem tudja még, hogy miből lehet ezeket majd fenntartani. Nem tudom, ki lesz Botka László után a polgármester, de sokat fog zokogni, az biztos!

Élelmiszeripar, tudásbázis, valódi logisztikai központ

- Milyen mozgástere, milyen lehetőségei lesznek mégis ennek a leendő szomorú polgármesternek, mit tehet azért, hogy kijöjjön a depresszióból?

- Eddig nem nagyon volt hosszú távú fejlesztési koncepciója a városnak, most elfogadtak egy tíz pontból álló csomagot de ezek közt a gyarapodás lehetősége megint csak nem látszik, talán a híd építése jelentheti új területek kinyílását. Az első perctől kezdve ipartelepítéssel kell foglalkoznia az önkormányzatnak! Ezen a területen az élelmiszeriparhoz kötődő fejlesztéseknek vannak komoly lehetőségei, itt főleg a Pickre lehet alapozni. Az új lézerközpont, az ELI mint tudásbázis köré is kiépülhetnek a hozzá kapcsolódó iparágazatok, beszállítói hálózatok, s nagy lehetőségek lennének az orvosi műszergyártás, gyógyszergyártás területén is. Ehhez újra elővenném a logisztikai központ tervét. Ez persze nem az a 3-4 raktár, ami most van az ötös bekötőút mellett, hanem egy olyan centrum, ahol logisztikai elosztóbázis található, mely köré 30-40 raktárépületet húznak fel. Azonkívül, hogy ott van egy cég raktára, semmi más humán erőforrást nem kíván tőle, mert az elosztó központban megkapja szolgáltatásként. Ha kell, akkor egy mosogatószer útját menedzselik le, ha kell, akkor a Mercedes-lerakat egyik autószállítmányáét vagy épp egy konténer konzervét.

- Számtalan alkalommal éri a polgári oldal részéről az a kritika a mostani városvezetést, hogy tíz év alatt nem volt képes gazdaságélénkítő beruházást idecsalni. Mit gondol, miért nem tartották fontosnak ezt az irányt, s miért azt hangoztatták, hogy Szeged a szolgáltatások városa?

- Mert tehetségtelenek! Botka László tehetséges politikus, de csapnivaló városmenedzser. Neki és csapatának a képességei gazdasági, városépítési szempontból haszontalan, elképzeléseik szépnek szépek, de egy fillért sem hoznak, sőt, inkább pénzt visznek el a várostól. A polgármester ügyesen kiépítette a csatornáit annak érdekében, hogy Szegeden a cirkusz és a kenyér filozófiája érvényesülhessen. Egy 21. századi polgármesternek, ha igazán érdekli a települése jövője, akkor városmenedzsernek kell lennie. Botka László nem az. A BP Solar és a Mercedes mellett az élénken érdeklődő Richtert sem tudta vagy akarta idecsábítani jelenlegi vezetés, s legutóbb a Siemens is üres kézzel távozott Szegedről, pedig 3000 munkahelyet ajánlott a gyárával együtt – ez az utóbbi tíz esztendőben felmerült komoly ipari lehetőségek elvesztegetésének gyors lajstroma.

- Ön szerint lehetséges-e a jelenlegi városvezetéssel szemben valós alternatívát felmutatni a 2014-es önkormányzati választásokon, és mi kell ehhez?

- Én 2001 januárjában leírtam azokat az észrevételeket, amelyekkel a helyi Fidesz működése hatékonyabbá, olajozottabbá tehető. Többek között ennek a levélnek is köszönhető, hogy 2001 júniusában itt tartották a párt kongresszusát. Ám akkor elkezdődött az aknamunka ellenem. Ezért is döntöttem úgy 2002-ben, hogy nem indulok a polgármesteri tisztségért, ha a helyi szervezetben nincs meg az egység mögöttem. 2006 óta nem is vagyok tagja a pártnak. Most is úgy látom viszont, hogy egységes hátország, összefogás mentén kell felemelni egy karizmatikus, köztiszteletben álló, ismert és tehetséges polgármester-jelöltet, akinek kész válaszai vannak a szegedieket foglalkoztató problémákra, és komoly szakmai csapat is fel tud mögé sorakozni. Egy ilyen teamnek szívesen lennék a tagja. A jelenlegi helyzetben véleményem szerint egy pártszíneken kívüli, civil közegből érkező személy tudná ezt az erőt felmutatni, aki mögé a polgári jobboldal fel tud sorakozni pártoktól semlegesen. A feladat adott: Szeged most sajnos egyre jobban leszakadó város, hiszen 2010-ig tartott az a muníció, amit az 1998–2002 közötti munka adott! Szegedet ismét újjá kell építeni, de az alapjaitól.

Dobó Csaba – Pintér M. Lajos