Kizöldül-e Szeged távhőszolgáltatása, s ha igen, hogyan?

„Zöldítené” a távhőszolgáltatást a Vagyongazdálkodási Bizottság, legalábbis ezt tartalmazza a pénteki közgyűlésre benyújtott sürgősségi indítványuk. A geotermikus és biomassza alapú energiaellátással a városi hőtermelés 29%-át állítanák elő, ennyivel csökkenne a 97%-os részarányú földgáz felhasználása.

A szegedi távhőrendszer mintegy több mint 27 ezer lakás fűtését és használati melegvíz-ellátását biztosítja. Szeged kedvező termálvíz adottságai közismertek, a hőtermelésnek mégis 97%-a földgáz, és mindössze 3%-a termálvíz alapú. A Vagyongazdálkodási Bizottság

sürgősségi indítványa

ezen a helyzeten változtatna, a geotermikus és biomassza alapú energiaellátás megvalósítása révén, konzorcium, illetve projekttársaság keretében.

Martonosi István

, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. egyik ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a gázfogyasztásuk közel 30%-át tudnák kiváltani a biomassza erőművel, illetve a termálvíz hasznosításával. „Ilyen mértékben mentesülnénk a gáz árának változásától, és mivel ezeket az összegeket mi dollárban fizetjük, jelentős mértékben mentesülnénk a deviza árfolyamváltozásának hatása alól, mely az elmúlt egy évet figyelembe véve 180-250 forint között mozgott ” – jegyezte meg. A jelenleg érvényes jogszabályok értelmében geotermikus energia fűtési célú felhasználása esetén kötelező lenne a visszasajtolás. Martonosi Istvántól megtudtuk, abban az esetben nem igényli ilyen kutak létesítését és működtetését a termálvíz hasznosítása, amennyiben elsősorban közvetlenül használati meleg vízként használják fel. Ez azonban nem terjedt el Szegeden, a termálvíz színe és illata is jelentősen eltér az ivóvíz jellemzőitől, de a korábbi tapasztalatokból kiindulva a rendelkezésre álló fejlett vízkezelő berendezések alkalmazásával valósulna meg, az előírásoknak megfelelő minőségű használati melegvíz eljuttatása a háztartásokba. Hozzátette, egy 2009-es tanulmány rámutatott, hogy a visszasajtolás 80%-os eredményességgel valósítható meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente 1-2 ilyen kutat kellene újrafúrni, aminek költsége darabonként megközelítőleg 150 millió forint. „A Dél-Alföld sajátos talajszerkezete nem teszi lehetővé a biztonságos visszasajtolást, míg ugyanez például országunk más területein, például Miskolc térségében megvalósítható” – magyarázta az ügyvezető, miért gondolkodnak a használati melegvíz-ellátásban is. Az előterjesztésben szerepel, hogy a használati melegvíz-ellátás közel 99%-át tudnák kiváltani termálvízzel. A fideszes

Bohács Zsolt

vezette Vagyongazdálkodási Bizottság sürgősségi indítványa tartalmazza hat darab termálkút üzembe állítását, továbbá azok speciális vízkezelő berendezéssel történő ellátását is. A közel 5 milliárdos projekt részét képezi a gázfelhasználás csökkentése érdekében biomassza tüzelésű kazánok telepítése, lehetőleg önkormányzati tulajdonú ingatlanon. Az ingatlan fenti célra történő igénybevételéhez legalább 20 éves, határozott időtartamú bérleti szerződés megkötésére lenne szükség. Ezen kazánok tüzelőanyaga erdei vágási hulladék, faipari melléktermékek, valamint energetikai ültetvényekből származó faapríték lehet. Ilyen ültetvények telepítésében az ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft. cégcsoportja megfelelő tapasztalattal rendelkezik. A beruházás megvalósítása érdekében projekttársaságot alakítana az ENERGOTT Kft. Szegedi Távhőtermelő Kft. néven. Az ENERGOTT Kft. a létrehozandó társaságban lévő üzletrészének 49%-át 1 millió forint vételáron a szegedi önkormányzat, míg 2%-át 400 ezer forintért a Szegedi Hőszolgáltató Kft. részére értékesítené. Szeged önkormányzata a projekt kapcsán tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség vállalására és más egyéb pénzügyi biztosíték nyújtására nem kötelezhető – olvasható az előterjesztésben. „Mindenféleképpen a zöld út a jövő, vétek nem kihasználni a szegedi termál kincset. Ha megvalósul a projekt, a széndioxid-kibocsátás az előzetes kalkulációk szerint éves szinten 17 ezer 894 tonnával csökkenne” – hangsúlyozta Martonosi István, hozzátéve, még idén várható, hogy e témakörben KEOP-pályázatot írnak ki, ezen indulna a létrehozandó projekttársaság.

Törvényességi és egyéb aggályok a zöld program körül

A Lehet Más a Politika számára nem derül ki az előterjesztésből, hogy annak támogatása esetén vállal-e, és ha igen, mekkora anyagi terhet a város. Az sem tisztázott az LMP szerint, hogy a pályázathoz szükséges önerőt milyen mértékben biztosítja az ENERGOTT és mekkora hányadát kell majd felvennie kölcsönként a közös projektcégnek. Hiányolják a sürgősségi indítványból azt is, hogy a támogatás lehívását pontosan honnan, milyen formában képzelik el. Az LMP-sek alapvető problémája, hogy nem látják biztosítottnak az sem, hogy a szociális szempontok, vagyis a távfűtés ára, a kellő és talán lehetséges mértékben érvényesüljenek. „Kétségtelen, hogy a biomassza kazánok beüzemelése is csökkenti a széndioxid-kibocsátást, de szintén nem tudjuk meg, mi ennek a környezeti ára, mekkora területet kell e célból kivonni a mezőgazdasági termelés, vagy bármely más használat alól” – írja az LMP. Megjegyzik, a távhő árának alakulásával kapcsolatban az előterjesztésben semmilyen konkrétum nem szerepel.

Mózes Ervin

címzetes főjegyző törvényességi észrevételeit hat pontban összegezte. Ezek között szerepelnek az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, melyekre a legalább 20 éves bérlet megkötése jogszabályellenes. Olvasható továbbá, hogy nem világos, mi indokolja az önkormányzat részvételét a projekttársaságban. A Városüzemeltetési Iroda kiegészítésében leírja, hogy a termálkutakból feltörő termálvizet nem kell melegíteni, ami költségmegtakarítással jár, azonban a víztisztító berendezések üzemeltetésének költségei nem ismeretesek. „Nem ismert a biomassza kazánok tüzelőanyagának, az energiaültetvényen megtermelt alapanyagnak az árképzése, a biomassza kazánok működtetésének költsége, így nincs összehasonlítási alap a mostani gázkazánok költségével” – olvasható a kiegészítésben. Arra nézve sem készült hatástanulmány arra, hogy a jelentős nagyságrendű termálvíz kivétel, miként hat Szeged vízbázisára. „A fenti észrevételek, megjegyzések zömének megválaszolása, tervek, tanulmányok készítése, kidolgozása már a közös akarattal és céllal létrehozott és üzemeltett projekttársaság feladata lenne” – reagált Martonosi István. Az ügyvezető szerint a legfőbb cél a vidék adottságai által biztosított zöldenergia hasznosítása Szeged lakosságának javára.