Lehet-e magyar termék a Coca-Cola?

A magyar fogyasztók egyre jobban igénylik, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az élelmiszerek származási helyéről. A vidékfejlesztési miniszter szeptember 1-jén életbe lépő magyartermék-rendelete ebből a célból született meg.

Az utóbbi években az élelmiszerek csomagolásán egyre többféle, a magyar eredetre történő utalást kezdtek használni a gyártók. A jogszabály e téren kíván rendet teremteni. Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. VM rendelettel (magyartermék-rendelet) kapcsolatban kérdéseket intéztünk a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájához.

– Milyen lényeges változásokat tartalmaz az új rendelet?

– Ilyen rendeleti szabályozás eddig nem volt Magyarországon. A származási hely meghatározására az Európai Unió Vámkódexének előírásait kellett betartani. Az új rendelet azokra a termelőkre és előállítókra vonatkozik, akik önkéntesen kívánják használni a magyar eredetre történő utalást. Lényeges az önkéntesség használata. A rendelet a fogyasztók információhoz való jogát hivatott biztosítani, és nem piacvédelmi eszköz. Aki 2012. szeptember 1. után a magyar eredetre történő utalást használni szeretné, úgy a rendelet előírásainak megfelelően kell ezt megtennie. Vonatkozik ez azokra is, akik ehhez hasonló védjeggyel rendelkeznek. A már meglévő csomagolással kapcsolatos türelmi idő 2013. szeptember 1., de a termék a minőségmegőrzési ideje végéig még forgalomban tartható.

– Mi tette ezeket szükségessé?

– A magyar fogyasztók egyre jobban igénylik, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az élelmiszerek származási helyéről. A vidékfejlesztési miniszter rendelete ebből a célból született meg. Az utóbbi években az élelmiszerek csomagolásán egyre többféle, a magyar eredetre történő utalást kezdtek használni a gyártók. A jogszabály e téren kíván rendet teremteni.

– Kérem, ismertesse az új rendszer háromfokozatú skálájára vonatkozó tudnivalókat!

- Az élelmiszer jelölésén vagy reklámozása során a „magyar termék”, vagy bármilyen egyéb állítás, amely az élelmiszer magyar származására utal, kizárólag akkor tüntethető fel, ha az adott termék 100 százalékban magyar alapanyagból áll, és Magyarországon csomagolták. Kivételt képez a só, a fűszerek, az aromák és az adalékok. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy számos olyan feldolgozott termék is készül Magyarországon, amelyben a magyar eredetű alaptermék csak részben (például lekvár magyar gyümölcsből, import cukorból) vagy egyáltalán nem (például csokoládé, pörkölt kávé) biztosítható, az ilyen élelmiszerekre más megkülönböztető jelölés lesz alkalmazható: a „hazai termék” megjelölés akkor tüntethető fel, ha a felhasznált összetevők több mint 50 százaléka magyar termék, és az előállítás minden egyes lépése Magyarországon történt. A „hazai feldolgozású termék” esetén pedig – bár az élelmiszer többségében import összetevőket tartalmaz – minden feldolgozási műveletnek Magyarországon kell történnie.

– Hova sorolják majd a például külföldről importált tojásból itthon kikelt csibéket?

– Az import tojásból, de már Magyarországon keltetett és nevelt csirke húsa is magyar termék.

– Hogyan lehet majd a Coca-Cola az egyik legmagyarabb termék, hiszen alapanyagának több mint 90 százaléka belföldi eredetű?

– Amennyiben bármely termék megfelel a rendelet előírásainak, és a gyártó önkéntesen fel kívánja tüntetni a három kategória valamelyikét, úgy az előírások betartásával megteheti. Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel a colafélék leglényegesebb, jellegkialakító anyaga import sűrítmény-extraktból származik, egy ilyen termék legfeljebb a hazai kategóriába kerülhetne, a magyar termék fogalmát nem elégítené ki.

– Az uniós jog szerint ha a Kínából importált babot Magyarországon csomagolják át, az már magyar terméknek számít. A magyar rendelkezés ennél jóval szigorúbb.

– Az uniós Vámkódex előírásai továbbra is hatályosak és előírásai elsőbbséget élveznek a hazai jogszabályokkal szemben. A származás helyére történő utalás tehát továbbra is használható, hiszen hazánk nem hozhat az uniós előírásokkal ellentétes rendelkezést. A gyakorlatban ez a következőképpen néz ki: a termék csomagolásán a „Származási hely: Magyarország” feliratot a gyártóra vonatkozó információk után kell feltüntetni.

– Nem számíthatunk-e újabb uniós feddésre?

– Vannak olyan uniós országok, ahol a fogyasztói döntéseket alig befolyásolja az élelmiszerek származása, míg más tagállamokban a vásárlók döntésénél meghatározó a termék hazai jellege. Az itthoni szabályozás alapvetően nem a fogyasztói döntéseket kívánja befolyásolni, mindössze arra szolgál, hogy a vevő egyértelmű információhoz jusson arról, hogy az adott élelmiszer alapanyagai honnan származnak.

– A minősítési rendszert nem a Vidékfejlesztési Minisztérium működteti, hanem egy civil nonprofit cég. Ebből nem származhatnak újabb bonyodalmak?

– A rendelet előírásai nem védjegyekről, logókról és nem is tanúsító védjegyekről szól. Bárki dönthet úgy, hogy – a hatályos védjegy törvénynek megfelelően – valamilyen védjegyet, esetleg tanúsító védjegyet kíván működtetni.

– Mi lesz a korábbi jelölések sorsa, azok is megmaradnak? Gondolok itt a Kiváló Magyar Élelmiszerre, a Minőségi Magyar Sertés védjegyre vagy a Magyar Baromfira.

– 2012. szeptember 1-jétől csak azok a jelölések használhatók a termék eredetével kapcsolatban, amelyek megfelelnek a magyar termék rendelet előírásainak. A már meglévő csomagolással kapcsolatos türelmi idő 2013. szeptember 1-je, és a termék a minőségmegőrzési ideje végéig még forgalomban tartható.

– Hitelesnek tekinti-e majd a vásárló az új logókat?

– Azt reméljük, hogy a piacon már jól bevezetett, ismert védjegy használatával a fogyasztókban gyorsabban kialakulhat egy tudatos szemlélet a háromféle jelöléssel kapcsolatban és könnyebben ismertté válik a rendeletben megalkotott jelölési rendszer.