A huszadik század mediális változásai, különösen az internet, a virtuális világ terjedése sajátos eszköztárat kínált a vallási mozgalmaknak is.
Sokan hangsúlyozzák, hogy a vallásoknak minden korban meg kell találniuk azt a nyelvet, mely a leginkább megfelel az adott kultúra jellegzetességeinek. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azonban a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező egyházak akkor, amikor napjaink felgyorsult változásaira, a digitális forradalom kihívásaira keresik a választ. Vajon mik azok a jelenségek, melyek múló divattá válnak, s mik azok, melyeket ténylegesen adaptálni kell? Sokan az előbbi kategóriába sorolták például az 1960-as években a könnyűzene és a kereszténység találkozását.
Webber
Jézus Krisztus szupersztárja mellett ide tartozott a hippi-mozgalom keresztény irányvonalát megtestesítő Jesus Movement, mely a „Make love, not war” szlogen helyett a „Love Jesus”-t tette meg fesztiváljai jelszavául. Mindezek jó példái annak, hogy szinte minden tömegkulturális elemnek megjelenik a keresztény megfelelője is – magyarázta portálunknak
Povedák Kinga
(alsó képünkön)
, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék kutatóasszisztense a Religion on the move című nemzetközi vallásetnológiai konferencián.
Míg a több évszázados hagyományokkal rendelkező keresztény egyházak nehezebben nyílnak meg az új korszak kihívásai előtt, addig a modern korban keletkezett, neoprotestáns, pünkösdi karizmatikus felekezetek már pusztán abból a tényből kiindulva, hogy mely korban alakultak ki, nagyon fogékonyak a technológiai újdonságokra, és ezeket maximálisan ki is használták fennállásuk során. Talán ennek is köszönhető, hogy világszerte hihetetlen gyors mértékben terjednek. Magyarországon legismertebb pünkösdi karizmatikus felekezet a Hit Gyülekezete. A pünkösdi karizmatikus mozgalomhoz tartozók száma igen magas: a világon több mint 500 millió főt számlálnak. Megnyerő, nyitott kultúrát képviselnek, ami sokak számára szimpatikus lehet, nem véletlen az sem, hogy a terepkutatási megfigyelések tapasztalatai szerint igen sikeres a cigánypasztorációjuk. A kutatók úgy vélik, a pünkösdi karizmatikusság terjedésének két alapfeltétele lehet, az egyik – szabad fordításban – az úgynevezett átvihető üzenet (transportable message). Ennek lényege, hogy mindenki magára tudja venni a vallási tételeket. A másik a hordozható gyakorlatok (portable practices), maga a dicsőítő zene. Ez utóbbi legjobb példáját a Hillsong Church adja.
A Sydneyben kialakult Hillsong Church egy-egy istentiszteletét 20 ezren látogatják, ám rohamosan terjedve jöttek létre az elmúlt évtizedben Amszterdamtól Kijevig hatalmas helyi központjaik. Az irányzathoz kötődik a 20 év alatt 40 albummal jelentkező Hillsong United nevű együttes, melynek dalai a legnépszerűbb internetes megosztó portálon esetenként 30-40 milliós megtekintéseket értek el. A dalokat nemzetközi szinten átveszik a helyi pünkösdi karizmatikus gyülekezetek, igaz, a szövegeket helyenként jelentősen átírják – tudtuk meg Povedák Kingától. Katolikus fiatalok között végzett kutatások azt mutatják, ismerik és hallgatják a pünkösdi karizmatikusokhoz tartozó zenekarok – mint például a Hillsong United, Hillsong London, a Jesus Culture vagy a Delirious – számait, amik elvileg felekezetköziségre törekszenek. Próbálják a dalokat nagyon általános szöveggel ellátni, hogy egyfajta brandként minél jobban terjedhessenek. Sikerüket mutatja, hogy dalaikat gyakran átveszik a római katolikus egyházhoz tartozó zenekarok is, így a hétvégén Szegeden zajlott karizmatikus találkozón is bőven hallhatott belőle a több ezres közönség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.