Hende az örmény honvédelmi miniszterrel is egyeztetni fog

Nincs mitől tartanunk Örményországgal kapcsolatban, Magyarország ezer éves államtörténetének legerősebb biztonsági garanciáját élvezi NATO-tagként – többek között erről beszélt a SZEGEDma.hu standján a vasárnap véget ért halászléfőző fesztiválon Hende Csaba honvédelmi miniszter.

A Magyar Tartalékos Szövetség 13. nemzetközi ejtőernyős célbaugró versenyét rendezték meg hétvégen, melynek díszvendége a szövetség alapító tagjaként és tartalékos tisztként a díszvendége volt

Hende Csaba

honvédelmi miniszter is, aki a Partfürdőre is kilátogatott, hiszen ahogy azt később elmondta, nem hagyta volna ki semmi pénzért egyik kedvenc ételét, a szegedi halászlevet. „Az elsőt szegedi vendégeskedésem emlékezetesre sikeredett, egyrészről akkor, 1968-ban kilenc éves gyerekként éreztem először milyen is a Tisza parton az igazi kánikula. Másrészről a Szőke Tisza hajószállón laktunk, és ott láttuk, hallottuk az első felvételeket

Neil Armstrong

Holdra szállásáról” – idézte fel portálunknak első emlékeit városunkról a politikus, aki kiemelte, hogy a szegedi halászlé és a túrós csusza nála a verhetetlen ebéd.

Nem lesz probléma az örmény – magyar kapcsolatokkal?

A minisztert az aktualitások kapcsán kérdeztük először arról, hogy az örmény tisztet megölő azerbajdzsáni katona kiadatása miatt kirobbant diplomáciai vita milyen hatással lehet országunkra, kell-e egyáltalán féltenünk biztonságunkat ma egy másik államtól. „Magyarország semmilyen mulasztást nem követett el, a nemzetközi jog előírásainak megfelelően adta ki azt az azerbajdzsáni katonatisztet, aki örmény katonatársát az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) a kilencevnes években meggyilkolta. Azerbajdzsán is részese annak a nemzetközi szerződésnek, amely elsősorban humanitárius okokból lehetővé teszi, hogy az elítéltek, akik adott országban bűncselekményt követnek el, ne az elkövetés helye szerinti országban töltsék le büntetésüket. Többek között azért áll fenn ez a lehetőség, mert nem ismerik a nyelvet, nem itt élnek a rokonaik, nem tudják meglátogatni, csomagot küldeni neki. Az egész büntetőjogi rendszer lényegi eleme, hogy az egyént vissza lehessen integrálni saját társadalmába. Ezen megfontolásból kiindulva jött létre az Európai Tanács égisze alatt az az egyezmény, melynek megfelelően Magyarország az azerbajdzsáni egykori katonatisztet - aki nálunk vezérkari akadémiai tanfolyamon vett részt -, kiadta Azerbajdzsánnak. Örményországnak ezért semmiféle megsértődnie valója nincsen. Én az örmény honvédelmi miniszterrel személyes, jó kapcsolatot ápolok, miután Örményország is az afganisztáni műveletben résztvevő ötven ország egyike. Gyakran szoktunk találkozni, már hivatalos látogatást is tett nálunk Budapesten. Szerét fogom ejteni, hogy ezt a félreértést igyekezzek eloszlatni én magam is miniszteri szinten. Semmiféle súlyos következményekkel a magyar-örmény kapcsolatban nem számolok” – emelte ki Hende Csaba hozzátéve, hogy Azerbajdzsán a fent említett egyezmény szerint vállalta, hogy végrehajtja a Magyarországon kiszabott büntetést.

Ezer magyar katona szolgál 13 országban

„A honvédség és a honvédelem rendszere átalakulóban van, az új alaptörvény szabja meg azokat a kereteket, amelyek között a honvédség végzi a küldetését” – kezdte a válaszát a miniszter arra a kérdésünkre, hogy milyen szerep jut ma a magyar honvédségnek, a NATO-n kívül és belül. „Ez három fő irányt jelent. Az ország fegyveres védelmére lévő folyamatos készenlétet, beleértve az ország légterét, amit azért emelek ki, mert épp Medinára utazok Szegedről, ahol fel fog épülni a harmadik, háromdimenziós radar, amivel Magyarország légtérellenőrzési rendszere teljessé válik. A második fontos feladatunk, az ország katasztrófa-elhárítási rendszerében elfoglalt szerep. Erre személyi állományban és eszközrendszerben is készen kell állnunk. A vörösiszap-katasztrófa elhárításában több ezer katonánk hősiesen mentette a javakat és az életeket. A harmadik fontos terület a nemzetközi kötelességeink teljesítése. Magyarország egy békeszerető ország, nincs ellenségképe. Tagja vagyunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), az EU-nak és a NATO-nak is. Mind a három politikai-védelmi szövetség és szervezet végez a világ különböző pontjain békefenntartó és béketeremtő műveleteket, melyben országunk is részt vesz. Mintegy ezer fő állomásozik a világ 13 különböző pontján. Részt vállalunk ENSZ-műveletben, mint amilyen Afganisztán, EU-s katonai műveletben, mint például a bosznia-hercegovinai szerepvállalás és NATO-műveletben, amilyen a koszovói békefenntartó szerep” – így a Miniszter. Hende Csaba hangsúlyozta, hogy Magyarország nem elszigetelten létezik, hanem a civilizált nemzetek, a nyugati világ értékközösségének a része, melyet közösen kell védeni. „Magyarország a NATO-ba a lehető legdemokratikusabb módon, népszavazás útján lépett be a szavazáson résztvevők több mint 80 százalékának támogató voksával. Ebből a tagságból nemcsak az eddig soha nem élvezet biztonsági garancia jut nekünk, hanem kötelezettségek is. A NATO lelke a washingtoni szerződés 5. cikkelye, mely arról szól, hogy ha bármely NATO-tagállamot egy külső állam fegyveres erővel megtámad, az összes többi tagállam úgy tekinti, mintha őt magát támadták volna meg, azonnal beáll a hadiállapot a támadó és valamennyi tagállam között. Aki például megtámadja Izlandot, az nem a szigetország haderejével, hanem az Egyesült Államokéval, Franciaországéval, Nagy Britanniáéval és természetesen Magyarországéval is szembe találja magát. Ezért van az, hogy fennállása 63 éve alatt soha egy tagállamot sem mert megtámadni más ország. A magyar állam 1000 éves fennállása óta ilyen hathatós biztonsági garanciát még nem élvezett” – zárta gondolatait Hende Csaba.