Felavatták a Magyar Mártíromság Emlékművét a zöldhatáron + FOTÓK

A Hatvannégy Vármegye Alapítvány szerdán felavatta az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes népirtás első monumentális, több mint 5 méter magas szabadtéri emlékművét, a Magyar Mártíromság Emlékművet, amely egyúttal a térség jugoszláv partizánok általi megszállásának is emléket állít. A helyszín az épülő Ásotthalom–Királyhalom nemzetközi határátkelőtől mintegy 100 méterre található. Az emlékmű a neves szegedi szobrász, Tóbiás Klára alkotása.

Az ötlet- és házigazda,

Toroczkai László

a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében elmondta, rendhagyó emlékműavatásról van szó, ugyanis a szobor magánterületen található, s a környező földterületekkel együtt egy leendő emlékpark helyszíne. „Reményeink szerint itt már jövőre egy emlékparkot fogunk átadni” – mondta Toroczkai. A mostani romos tanya helyén lesz az első délvidéki múzeum, amely bemutatja a délvidéki mészárlást, amelynek mindeddig még nincs köztéri emlékműve. A szónok szerint a mai avató lesz az első a magyar történelemben, amikor monumentális emlékművet kap az 1944-45-ben lemészárolt legkevesebb 40 ezer ártatlan délvidéki magyar testvérünk.

A megbékélés szándékával

A délvidéki magyar szervezetek már több mint két évtizede küzdenek azért, hogy emlékmű emlékeztessen erre a mészárlásra. Toroczkai szeretné, ha az ottani magyarok számára is elérhető közelségbe kerülne az emlékhely. Ha a szerb hatóságok nem engedélyezik a Délvidéken az emlékhely kialakítását, akkor megcsináljuk mi magunk itt, 8 kilométerre Szabadkától, szögezte le a szónok. Torokczkai több plébánost, katolikus papot hívott meg a Délvidékről az ünnepségre, de azoknak le kellett mondaniuk az eljövetelt. „Félek tőle, hogy a Szerbiában uralkodó állapotok miatt nem jöhettek személyesen” – mondta. Külön megköszönte a Rókusi templom plébánosának,

Kretovics László

atyának a fáradtságát, hogy eljött, és fölszentelte az emlékművet. Az atya először szentelő imában azt kérte, legyen az emlékmű az emberi szolidaritás, a megbocsátás, az emberi egyet akarás és összetartozás szent jele és majdan emlékhelye is, hogy a magyar nép és a szomszédos népek megtalálják egymás kezét, egymás szemébe tudjanak nézni, egymást el tudják fogadni, egymásban ne ellenfelet, hanem legfeljebb vitatkozó társat, de mindenképpen embert és keresztény testvért lássanak. Az emlékművet a megbékélés szándékával állították föl, ugyanakkor megbékélni és megbocsátani csak úgy lehet, ha az a fél, aki azokat a szörnyűségeket elkövette, bevallja és megbánja bűneit.

Összefogásban az erő

Királyhalomról Bozóki István szólt az egybegyűltekhez. A múltról beszélt, Trianon átkáról, a két település között húzódó mesterséges határról. A magyart mindig is sanyargatták, mondta, régen a földesurak, a kormányok, a régiek és mostaniak. A rendszerváltásnak nevezett porhintés is fáj, de az talán még jobban, amit vezetőink tesznek a nemzetünk ellen. Bozóki reményét fejezte ki, hogy eljön az idő, amikor a magyar nemzet érdekében cselekvő kormányunk lesz, mert a mostaniak még idegen érdekek mentén dolgoznak. Nincs tovább lefele, változásra, összefogásra van szükség. Ha összefogunk, akkor minden ellenfelet legyőzhetünk – fejezte be beszédét a vendég. Időközben megérkezett az emlékmű alkotója, Tóbiás Klára is, akit Toroczkai külön bemutatott az egybegyűlteknek. Az alkotás, mint a délvidéki magyarság tragédiáját szimbolizáló mű, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek a tetején fészek van. A fészek ábrázol egy hazát, mindannyiunk Kárpát-medencei hazáját, a szögesdrót pedig azokat a haláltáborokat, ahova a délvidéki magyarságot a második világháború végén tömegesen deportálták a megszálló jugoszláv partizánok, a kommunista gyilkosok. Fontos üzenete van az emlékműnek – fejtegette tovább Toroczkai, szeretnénk, ha ez a tragédia arra sarkallná a sokat gyötört, ellenségekkel bőven körülvett nemzetet, hogy minden magyar tragédia után van feltámadás. A szögesdrót fészek fölött egy 170 kilós bronz turulmadár látható, a csőrében karddal. A magyar nemzetet jelképező totemállat teljesen véletlenszerűen néz Szabadka fele – szólt oda a szerbiai tudósítóknak a szónok. A turulmadár azt jelképezi, hogy a magyar nemzet élni akar az egész Kárpát-medencében és itt a Délvidéken is.

Majd ha kivirágzik az életfa…