Belvízvédelem helyett belvízgazdálkodás? + FOTÓK

Az elkövetkező esztendőkben a vízkészletek megcsappanásával és az aszályos évek gyenge terméshozamai miatt át kell értékelnünk a belvíz szerepét is.

Óriási előrelépés történt: az utóbbi vízügyi szakemberek és a földrajztudósok beszélnek egymással, a gyakorlati és az elméleti oldal közeledett egymáshoz – mondta el portálunknak

Rakonczai János

, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék oktatója a VI. Magyar Földrajzi Konferencián, ahol egy szerb-magyar közös belvizes projekt előadásai is elhangzottak.

Mozgásban a belvíz

A belvíz időben folyamatosan vándorol. „Volt olyan, hogy egy hónapon belül felvette a vízügyi igazgatóság a belvíztérképeket, majd a kollégáim kimentek GPS-szel lemérni, hol vannak a belvízfoltok – majdhogynem köszönőviszonyban sem voltak egymással” - mesélte a docens. A víz mozog, az ember pedig segít neki, addig, amíg nem jön akadály. A belvízképződésnek különböző okai vannak, például összegyűlik a felszínen a csapadék. Másik eset, hogy talajvízként feltör, a harmadik típus pedig a Vágás István, a szegedi vízügyi igazgatóság korábbi főmérnöke nevéhez fűződő úgynevezett „sorbanállási” belvíz. Utóbbi érdekes jelenség. A belvizek egy része azért képződik, mert az ember el akarja vezetni olyan időszakban, amikor a gravitáció miatt nem tud elfolyni, át kell szivattyúkkal emelni a töltésen a folyóba, ami pedig tele van. A szivattyúknak azonban van egy kapacitási korlátja. Ha gyorsabban keletkezik a belvíz, mint amit bírnak, akkor a csatornarendszerbe folyamatosan visszatorlódik a víz, és csatornák környékén kezd kiönteni – magyarázta Rakonczai János.

Ha a talaj a hibás

Mindez még azzal is tetőződik, hogy nem mindegy, milyen a talaj, a tömődött a talaj például nem kedvez az elszivárgásnak. Általában mélyedéseknek rosszabb a vízvezető képessége. Ha az eső gyorsabban esik, mint ahogy el tudja nyelni a talaj, akkor a domborzati egyenlőtlenségek révén a mélyedésekben összegyűlik. Ha ezt vissza lehetne vezetni a domboldalra, lehet, hogy ott gyorsabban elfolyna. Másik talajtani példa: a téli időszakokban fagyott a feltalaj. Ilyenkor úgy viselkedik a föld, mint a bedugaszolt palack: abba nem lehet vizet önteni. Másik eset, ha tele a palack: ekkor annyira át van itatódva a talaj, hogy már nem tud több nedvességet befogadni. Nem megfelelő mezőgazdasági művelés hatására kialakulhat 30-40 centiméteres úgynevezett „eketalpréteg”, azaz tömődöttebb talaj nehezíti a víz elnyelését. Vagy olyan ásványok vannak a földben, amik megduzzadva akadályozzák a víz bejutását.

Más perspektívában

Mi a jövő? Egyre jobban híján vagyunk az édesvíznek, és a belvíz is egy értékes vízkészlet – hangsúlyozta Rakonczai János. Hozzátette: 2011-ben még sokan nem örültek, mert komoly károkat okozott a belvíz, de a docens már akkor egy konferencián arról beszélt, hogy még óriási jelentősége lehet annak, hogy pótlódott a talaj vízkészlete. Mint mondta, nem is gondolta, hogy az lesz az évszázad legszárazabb esztendeje – de a pótlódott vízmennyiség miatt nem is volt akkora aszálykár, mint az idén. A természetvédelem is örül a vizes élőhelyek miatt a belvíznek. A következő években már nem belvízvédelemről, hanem belvízgazdálkodásról kell beszélni – véli a földrajztudós. Mint fogalmazott, ezeket a vizeket valamilyen trükkel helyben meg kellene őrizni, illetve elszivárogtatni – ez utóbbi is hasznos ugyanis a felszín alatti vízkészletek növelésére. Nagy kérdés, hogy hol lehet ezeket visszatartani és adott esetben öntözésre felhasználni. Nem szabad ugyanis azt a hibát elkövetni, hogy szikes területen tartjuk vissza és a sziksó beleoldódik, vagy elkezd algásodni – nagy gond lehet a minőségromlás. A belvíz háromféle módon távozhat el a felszínről. A leglátványosabb ugyan az elszivattyúzás, de ez a vízügyi igazgatóság becslései szerint nem teszi ki a belvíz öt százalékát sem. A másik két mód meghatározóbb: elszivárog és elpárolog, azaz a természet oldja meg a nagyobb részét – emelte ki a docens. A kétévente megrendezendő földrajzi konferencia Szeged kezdeményezésére jött létre. A Természetföldrajzi és Geoinformatikai, valamint Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék által szervezett tanácskozáson a természet- és társadalomtudományi oldal is képviselteti magát. Összesen négy szekcióban zajlik a tudományos eszmecsere, melynek fókuszában a belvíz és aszály okozta környezeti problémák, kockázat, konfliktus és kihívás állnak.