A kövek is mesélnek az alsóvárosi ferencesek látogatóközpontjában + FOTÓK

Szabad a bejárás az alsóvárosi ferences kolostorba - a több, mint ötszáz éves épületben EU-s finanszírozással látogatóközpontot alakítottak ki, amit szerda délelőtt nyitottak meg a nagyközönség előtt. Az érdeklődők filmvetítés és interaktív előadások segítségével is időutazást tehetnek a rendház történetében.

Már közel 750 éve jelen vannak ferences szerzetesek a Tisza-parti városban, az Alsóvároson található, 1503-ban felszentelt Havas Boldogasszony templom és kolostor Szeged történelmének meghatározó része. Az évszázadok alatt a rend belső életébe csak kevesen nyerhettek bepillantást - ezen kíván változtatni

a szerdán megnyitott látogatóközpont

, melynek segítségével a nagyközönség körbejárhatja nagy múltú intézményt. A körút során a látogatók megismerkedhetnek az ősi rendház művészeti értékeivel és a benne zajló ferences élettel, megtekinthetik a szerzetesek történelmét és külföldi misszióit feldolgozó filmeket. A gyerekeknek pedig interaktív, játékos feladatokon keresztül mutatják be a ferences élet sajátosságait.

Szólalj meg, kolostor!

A közel 265 milliós projekt állami pénz mellett uniós támogatásból valósulhatott meg, felújították a kolostor kerítését, vetítőtermet és kőtárat is nyitottak - beszélt a látogatóközpontról

Petri Márta

, hozzátéve: a felújítási munkálatok még nem értek véget, máris új terveik vannak. Szálláshelyet építenének a kolostorba látogató zarándokoknak, és középkori kézművesműhelyek kialakításával mutatnák be a régi mesterségeket. Virtuális körúton a több száz évvel ezelőtti kolostort is bejárhatják majd az érdeklődők.

"Ebben a központban nem csak köveket, de emlékeket is lehet látni. Michelangelo híres szobrának befejezésekor felkiáltott: 'Szólalj meg, Mózes!' Ugyanígy kérjük a kolostorban lévő, több évszázadot átvészelt köveket, hogy meséljenek nekünk, adjanak tanúbizonyságot a ferencesek cselekedeteiről. A látogatók élő történelembe csöppennek bele, de a kolostor falain nem csak az ember, hanem az élő Isten munkáját is meg kell, hogy lássuk" - emelte ki nyitóbeszédében Magyar Gergely ferences tartományfőnök. Beszédét követően az esztergomi ferences gimnázium fiúkórusa vallási énekekkel szórakoztatta a közönséget. Barna Gábor, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője az alsóvárosi kolostor munkásságának történelmi értékéről beszélt. Mint mondta, Szeged három kolduló rendet is fenntartott, akik közös munkával vették ki részüket a város történelméből. A ferencesek működéséről legtöbbet „a legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor néprajzkutató feljegyzéseiből tudhatunk meg. Mint írta, az alsóvárosi szerzetesek munkája a török időkben kiemelt fontosságú volt, ez időben a kolostor a nyelv és kultúra délvidéki végváraként üzemelt. Szellemük mellett testük gyógyításával is foglalkoztak: a hungarikumnak számító fűszerpaprikát is itt, ezen épület falai között termesztették elsőként az országban, igaz akkor még nem ízesítésre, hanem gyógyításra használták. A látogatóközpont szalagját Hölvényi György egyházügyi államtitkár vágta át, és a vendégkönyv első bejegyzését is ő írta. "Az egyház a modern világban is teljesíteni szeretné feladatait, az evangélium hirdetését. Ahhoz pedig, hogy a 21. századi emberhez is eljuttathassa üzenetét, a mai igényekhez kell alkalmazkodniuk. Egy olyan kommunikációs eszközzel bővült a ferences kolostor eszköztára, ami a teljes emberre hat" - emelte ki az államtitkár. Kiss Didák házfőnök emlékplakettet adott át a projekt megvalósításában kiemelkedő szerepet játszó személyeknek: a kitüntetést Harsányi István, a rend főépítésze, Valkony Károly építész, Vas Erika, a kiállítás koncepciójának megalkotója, és Petri Márta vehette át a látogatóközpont megvalósításában nyújtott fáradhatatlan munkájáért. Az ünnepség végén Kiss-Rigó László megyéspüspök is megáldotta a létesítményt, melynek segítségével - mint mondta - hangosabban, érthetőbben szólalhatnak majd meg a kolostor több száz éves kövei. A látogatók naponta 10-től 18 óráig idegenvezető bemutatásával járhatják be a kolostort.