Magyar-szerb együttműködés a vagyonvédelemben + FOTÓK

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szerb vagyonvédelmi kamara az Aktuális Biztonság című kétnapos konferencián, melyen a bankbiztonságról, a biztosítási csalásokról, az áruházi lopásokról, illetve az oktatás témakörében tartanak előadásokat a határ két oldalán dolgozó személy- és vagyonvédelmi szakemberek.

Csökkenthetők a határmenti térségben is a magánszemélyek, intézmények és vállalkozások biztonsági kockázatai, ezért szervezett e témakörben szakmai tanácskozást az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter. A konferencián együttműködési megállapodást írt alá

Dorde Vucinic

a SECURITAS elnöke, a Szerb Kamara szakirányú vezetője és

Német Ferenc

, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke. „Az együttműködés révén segítjük Szerbia uniós csatlakozását, hiszen kölcsönösen átadjuk egymásnak az alkalmazott joganyagot. Korábban volt már erre példa Románia esetében is. A szakmai partnerség is fontos, hiszen ha a piacon szeretnének a felek teret nyerni, akkor valamilyen módon tájékozódniuk kell a másikról. Ezzel az együttműködéssel a vállalkozásoknak kínálunk egyfajta biztonságot, hiszen a szerb partnerünk az ottani gazdasági kamarának az igazgatóságáról jött, s nem is biztonsági, hanem inkább gazdaságfejlesztési együttműködést kötöttünk” – magyarázta Német Ferenc. A Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke megjegyezte, hazánkban természetesen az uniós normák szerint működnek a kamarák, viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbiában még mindig a háborús helyzetre berendezkedett jogi rendszer működik. „Ezt az utóbbi néhány évben nagy léptekkel próbálják lebontani, és közelíteni az EU-s elvárásokhoz, de ez időbe telik” – tette hozzá. A SECURITAS elnöke, Dorde Vucinic elmondta, Szerbiában 1990-ben alakult meg az első privát biztonsági cég. Két évvel később született egy jogszabály is e területre vonatkozóan, ám húsz éve várnak arra, hogy új szabályozás lépjen életbe. Szerbiában jelenleg 314 ilyen cég van, 27 ezer foglalkozottal. Német Ferenc előadásában hangsúlyozta, mindenki a biztonságra törekszik, gondoljunk akár a személyes biztonságra vagy a családéra. Ezért szükséges iparági szinten kezelni a felmerülő problémákat. Fontos tudni, hogy az unió még nem alkotott a személy- és vagyonvédelem területén közösségi szabályozást, az jelenleg tagállami szinten történik, de ajánlások már készültek. A hazai és a szerb gyakorlat összevetése ezért is fontos mindkét félnek. „A szerb kollégáknak ugyanolyan problémákkal kell megküzdeniük a biztonsági területen, mint nekünk. Ha a nyugat-balkáni területet is nézzük, akkor természetesen egy egészen más problémakörrel is találkozhatnak. Ezért fontos, hogy a határszélen megtaláljuk azokat a közös jellemzőket, gondokat, melyek orvoslásával hozzá tudunk járulni a határmenti térség biztonságának növeléséhez” – erről már Füzesy István beszélt. Az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter elnöke portálunknak elmondta, hazánknak, mint külső schengeni határszakasszal rendelkező tagállamnak, felelősségünk van a tekintetben, hogy az EU-bna milyen biztonsági rendszerek valósulnak meg. Hozzátette, térségünkre a migrációs problémák a legjellemzőbbek. Füzesy István hangsúlyozta, a klaszter természetesen semmilyen állami feladatot nem vesz át, de céljuk a társadalom mindazon rétegeit elérni s aktivizálni, és e téren kifejtett munkájuk növelheti a biztonságérzetet. Példaként elmondta, ha egy multinacionális cég mindkét országban jelen van, és biztonsági szolgálatot is működtet, akkor a klaszter abban működhet közre, hogy ugyanaz legyen a szolgáltatási színvonal a határ mindkét oldalán.