Közélet

BOR-line: Szabó Gáborral a texasi kalaptól az európai lézerközpontig + VIDEÓ, FOTÓK

BOR-line: Szabó Gáborral a texasi kalaptól az európai lézerközpontig + VIDEÓ, FOTÓK

2012. május 21., hétfő
BOR-line: Szabó Gáborral a texasi kalaptól az európai lézerközpontig + VIDEÓ, FOTÓK

Életszerűtlenek voltak a 2000 ágyas klinikával kapcsolatos tervek, az ELI még nincs veszélyben, de fel kell kötnünk a gatyát, az SZTE-nek pedig számos téren van szüksége a változásokra, hogy versenyképes maradjon - mondta a rektor.

A Szeged Napja ünnepségsorozat online médiapartnereként folytatjuk élő interjúink sorát Széchenyi térről. Hétfőn Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát faggattuk.

- Üdvözöljük a SZEGEDma.hu és a Telin TV standjánál Szabó Gábor akadémikust, a Szegedi Tudományegyetem rektorát! A XVIII. Szegedi Borfesztivál helyszínén első kérdéscsokrunk a borral kapcsolatos. Honnan ered professzor úrnál a bor szeretete? Milyen alkalmakkor fogyaszt bort, s az alföldiek közül melyik a kedvence?

- Kezdjük az Alföldön! A Frittman és a Font pincészet nemcsak szerintem, de a közvélemény szerint is kiváló. Utóbbinak a rozéja rendkívül ízletes, jó hidegen szeretem, páratlan frissítő bor. Először a 80-as években kóstoltam meg igazán kiváló borokat külföldi utam során, Olaszországban. Előtte az egyetemi klub kövidinkája és hosszúnyakúja jelentette számunkra a "borkultúrát". Később, a 90-es évek elején még nem értékelték különösképpen Magyarországon a minőségi borokat, a borkultúra nem számított még fejlettnek. Tíz év alatt szerencsére komoly előrelépés következett aztán be, s mára már oda jutottunk, hogy ha baráti társaságba megyek, szinte mindig bort veszek ajándékba, hiszen elvárják azt, illetve ragaszkodnak hozzá, hogy el is magyarázzam, miért döntöttem egyik vagy másik fajta mellett. A gyakorlati oldallal is foglalkozom egyébként. Apósomtól örököltünk egy szőlészetet Bajnán, a Zsámbék - Esztergom háromszögben 300 négyszögöl szőlőben néhány száz hektolitert termelünk évente, s a saját termelésű bor semmihez sem hasonlító! Az útiköltség miatt azonban nem épp olcsó az előállítása... Főzni is gyakran én szoktam odahaza, a vacsora mellé ilyenkor magam párosítom a borokat is. Családi hagyomány például, amiről a SZEGEDma.hu-nak tavaly már beszámoltam, hogy karácsonyra külön menü- és borsort állítok össze. Nem tartom magam egyébként túl nagy szakértőnek, sok olyan bort szeretek, amit mások nem, például a tiszta otellót is. http://www.youtube.com/watch?v=1w3PpCgscrQ

Hol maradt 30 ezer fiatal?

- Térjünk rá most komolyabb, súlyosabb kérdésekre! A magyar felsőoktatás komoly átalakuláson megy keresztül, ami mind szakmai, mind gazdasági szempontból komoly kihívások elé állítja az SZTE-t. A 2012-es felvételi időszak közepén tartunk, annyit tudunk, hogy a jelentkezéseket tekintve országosan továbbra is 2-3. helyen áll az intézmény. De mit árulnak el a jelentkezési számok a rektornak?

Szabó Gábor rektort kétféle borral vendégelte meg a Filoxéra Bortéka. Elsőként egy 2008-as évjáratú Tokaji Breitenbach Lapis hárslevelű került az asztalra. A napszínű, gyümölcsös illatú bor rendkívül jó savegyensúlyú, kellemes ízű ital. Címkéje egy szegedi képzőművész keze munkáját dícséri. Másodszorra a Hetényi pincészet 2009-es palackozású kékfrankosa. A Szekszárdi borvidékről érkezett ital bársonyos, kellemes ízű, illata meggyhez hasonlít. Hazai szinten is jól ismert, számos borversenyen kiválóan szerepelt.

- Réthelyi exminiszter úr mondta, én is idézném: nem tudjuk, hol maradt 30 ezer fiatal. Erre valakinek valamikor választ kell adnia. Az ilyen jellegű reformokkal az a problémám, hogy kinyílt az EU, s elszívja a tehetséges magyar fiatalokat. Semmilyen politikától nem tudom elfogadni, ha az a folyamat beindul, hogy a legtehetségesebb fiatalokat veszítjük el! Katasztrofális következményekkel járna, ha a leendő elit 19-20 éves korára kivándorol. A mi helyünk relatíve rendben van, nálunk a jelentkezések száma nem csökkent olyan jelentősen, mint máshol, relatív pozíciónk még ott is javult (a jogi és a gazdasági karon), ahol sok esetben nem hirdethettünk meg államilag finanszírozott képzéseket. Nem nekünk van elsősorban okunk félni a jövőtől! A Szegedi Tudományegyetem egy nagyvállalkozás, melynek a hallgatók az egyik komponense csak, sok mással is foglalkozunk itt. Teljes költségvetésünk 30 százalékát jelentik csak a hallgatók után járó államilag támogatott bevételek. A szerződéses kutatások, az egyéb tanfolyamszerű képzések és a külföldi hallgatók után járó bevételek elvesztése már fájóbb lenne, az már nagyobb veszélyt jelentene.

A nemzetközi versenyképesség kerülhet veszélybe

- Nemrégiben azt nyilatkozta, a különböző forrásmegvonások kapcsán mintegy 20 százalékkal lett kevesebb az SZTE központi költségvetésből származó bevétele egy év alatt, azaz elérték a gödör alját, s a további elvonások már súlyos következményekkel járhatnak. Hogyan sikerül megküzdeni ezzel a helyzettel?

- Le kell szögeznem, ha a Szegedi Tudományegyetemen megnézzük, hogy a diplomák kiadásához milyen minimumkövetelményeket kell teljesíteni, azt látjuk: még nem értünk a gödör aljára. A megszorítások a nemzetközi versenyképességet rombolják! Nem fogunk tönkremenni, túléljük a további elvonásokat, viszont ez már nem az az SZTE lesz, mely joggal vívott ki magának helyet a nemzetközi élvonalban. Ha ez a folyamat tovább folytatódik, az egyetem letér arról a pályáról, amit egyébként az ország érdekében követnie kellene.

- A szenátus néhány héttel ezelőtt fogadta el az egyetem idei költségvetését. Sikerült kompromisszumos büdzsét tető alá hozni?

- Nagyon fontosnak tartom, hogy van elfogadott költségvetésünk, s biztosított a munkahelyi béke. A technikai részletekről még folyik az egyeztetés az érdekképviseletekkel, ám a sarokszámok már ismertek, s mindkét fél elfogadta a kompromisszumot. A kulcskérdés az lesz, hogyan alakulnak a saját bevételeink. Ha előzetes várakozásaink érvényesülnek (25-26 milliárd forinttal számolunk), akkor túléljük ezt az évet, ha nem, akkor ősszel még szükség lehet kényszerintézkedésekre, de előre még nem festeném az ördögöt a falra.

Brazília, India és Kína felé nyitnak

- A hallgatói utánpótlás és a pénzügyi háttér megerősítésének egyik fontos útja az idegen nyelvű képzések megerősítése és a külföldi diákok toborzása lehet. Ezen a téren melyek a legfontosabb törekvések, irányok?

- Az irányok szakterülettől függőek. A klasszikus egészségügyi szakokon hossz idő óta jól működik az idegen nyelvű képzések rendszere. A jövő útja az országok közötti intézményes együttműködésben látszik. Brazília és India például szervezetten nagyszámú diákot küldene külföldre, ebből mi is kivehetjük a részünket, illetve kínai kapcsolatainkat is folyamatosan és eltökélten fejlesztjük. Speciális igények esetén természetesen minden partnerország érdeklődését örömmel fogadjuk. A kitörés egyik útja ugyanis számunkra éppen a "nemzetköziesedés", ezzel együtt a külföldi diákok felé nyitás. - Olvasói kérdést idézünk ezzel kapcsolatban: melyek lehetnek az SZTE (további) kitörési pontjai a többi magyar vetélytárshoz képest? - Oktatási oldalon mindenképpen a külföldi hallgatók idevonzása. Ami a kutatásokat illeti, erősítenünk kell az ipari kapcsolatokon alapuló közvetlen szerződéses kutatásainkat, a saját eredményeik hasznosítását, illetve az uniós forrásokhoz való hozzáférését is. A verseny azonban rendkívül éles: akár egy vállalati megbízásért, akár egy EU-s projektért komoly versenytársakkal kell felvenni a küzdelmet. Vállalnunk is kell ezeket a kihívásokat!

Nem pazarolhatják belső konfliktusokra az energiákat

- Múlt pénteken hosszasan beszélgettünk a tanárképzés átalakulásáról Szalay István korábbi polgármesterrel is, aki az SZTE oktatójaként aggódik a szegedi egyetem pozíciójának megőrzése miatt ezen a területen. Ön hogyan látja a nagy múltú szegedi tanárképzés jövőjét az oktatásügyben zajló változások tükrében? - Ha a tanárképzés rendszere jól áll össze, akkor éppen az SZTE az egyik intézmény, ami bármit meg tud csinálni: a pedagógusképzés bármelyik formájában, bármelyik szintjén eredményesen, minőségi munkával tud részt venni. Aggódom azonban egyrészt a jelentkezők létszáma, másrészt a közoktatásban bevezetett bizonyos változások miatt. Ilyen például, hogy az általános iskolában csak angolt és németet lehet támogatottan tanulni, más nyelvet nem. Ezt nem tudom értelmezni! Ez csak árt az országnak, a pedagógusképzésnek és végső soron a mi intézményünknek is. Ami mármost a tanárképzés rendszerét illeti, az még nem állt teljesen és pontosan össze, így nem véleményezném részletekbe menően. A Szegedi Tudományegyetemen ezzel kapcsolatban is azt az alapelvet követjük kollégáimmal, hogy akkora a baj, hogy ezt csak együttműködéssel, összefogással lehet túlélni. Ha ez nem sikerül, és a nehéz helyzetben kisstílű, helyi konfliktusokra pazaroljuk az energiánkat, annak az intézmény látja kárát.

Vezető szeretne lenni, nem forradalmár

– Ehhez kötődik egyik hozzászólónk megjegyzése: akadnak kritikus hangok, melyek szerint sokkal radikálisabb változtatásokra lenne szükség az egyetem és a karok vezetésében, a képzési szerkezetben és az oktatói állományban, hogy igazán versenyképes legyez az SZTE. Önnek mi erről a véleménye? - Minden működő rendszert tisztelni kell, ezt kísérleti fizikusként alaposan megtanultam. Javítani mindent lehet és kell, de nem szabad teljesen nekirohanni, ledönteni. Amikor rektor lettem, megfogadtam: vezető szeretnék lenni, nem forradalmár. A kitűzött célokat nem holnap kell elérni, hanem apró léptekben. A forradalomnak az a baja, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet kontrollálni. Tagadhatatlanul vannak feladataink, olyan kihívások, melyeknek meg kell felelnünk. Erősítenünk kell az idegen nyelvű képzést, illetve növelnünk a tudományos potenciálunkból származó kutatási bevételeket. Az átalakulásoknak kontrollált körülmények között kell lezajlaniuk, nem pedig radiális intézkedésekkel. A lassú víz partot mos elvnek azonban muszáj érvényesülnie, hiszen változásokra szükség van.

75 milliárdból gyémántbányát sem építene, nemhogy 2000 ágyas klinikát

– Arról érdeklődött egy olvasónk, miért csúszott az új klinikai tömb építése, és várhatóan mikor lesz kész az épület. Továbbá: mennyibe kerül az egyetemnek ez a kétségkívül hatalmas jelentőségű projekt? - Már az is egy jó kérdés, hogy mihez képest csúszik... Számtalan alkalommal lehetett hallani olyan régi tervekről, melyekkel magam egyszerűen nem is tudtam mit kezdeni. Nem is vállaltam volna a rektorságot, ha itt 75 milliárdból bárki 2000 ágyas klinikát akar megvalósítani! Úgy gondolom, a 60-egynéhány milliárdos költségvetésünk mellé bő 10 milliárd forintnyi beruházás a felső határ, efelett egyszerűen lehetetlen racionálisan, ésszreűen gondolkodni és gazdálkodni. Még gyémántbányát sem építenék 75 milliárdból, akkor sem, ha utána csak bevételt termelne! A jól szervezett egészségügyben nincs is szükség 2000 ágyra. Szegeden most a régi 410 ágyas klinika mellé épül egy 265 ágyas betegellátó, illetve egy sürgősségi betegellátó osztály, így összességében egy bő 700 ágyas jól szervezett (s ezt a két szót aláhúznám!) klinikai központ alakul ki. Ebben korszerű műtéti blokk működik majd 14 panelműtővel. Nagyon modern épület készül el, melynek a felszereltsége is rendkívül színvonalas lesz. Olvastam egyébként én is elképesztő kommenteket, hogy majd kidobják a kórházból a betegeket... A magam részéről úgy vélem, senki sem szeret kórházban lenni, így mindenképpen pozitív, ha a szervezettség növelésével rövidül az ápolási idő. A sürgősségi betegellátó osztályon megvalósuló integráció jelentősen növeli majd a betegek életesélyeit, illetve fokozza a hatékonyságot is, hiszen nem küldözgetik felesleges körökre a betegeket. Hadd hívjam fel a figyelmet: ha a kezelési idő a szervezettség növekedése révén a felére csökken, az épp olyan hatást vált ki, mintha megduplázódna az ágyszám. A világ fejlettebb részén már régen erről van szó, ezres nagyságrendű ágyszám ott két-hárommillió lakost ellát. A modern betegellátás felé szeretnénk jelentős lépéseket tenni ezzel a több mint 12 milliárd forint összköltségű, 2013 végére záruló projekttel. Ha mindez megvalósul, úgy gondolom, hogy Szeged és közvetlen környezete lakosságának egészségügyi ellátása jelentősen javulni fog.

Nincs veszélyben az ELI, de fel kell kötni a gatyát

- E-mailben érkezett a következő, szintén olvasói kérdés. Sajnos az utóbbi időben kevés információt hallani a sajtóban az ELI lézerközpont projektjéről. Amit utoljára hallani lehetett az évzáró városi közgyűlésen a beruházás jelenlegi állásáról, az 2012. év eleji EU-s pályázat beadásra vonatkozott. Hogyan áll a pályázat, várhatóan mikor indul meg az építkezés, és tekintettel arra, hogy 2013. év végéig le kell hívni az EU-s pénzeket ennél a beruházásnál is, ahogyan ezt többször említette, mennyi esélyt lát a beruházás sikerességére? - érdeklődik levélírónk. - Az utolsó információ szerencsére téves. 2013 végéig le kell kötni a pénzeket, de 2015. december 31-én zár a kassza, addig kell lehívni a forrásokat. Való igaz, a korábban elképzelt időszekvencia, a soros építkezés már tarthatatlan lenne. Az ezzel foglalkozó szakemberek azon dolgoznak, hogy a kivitelezés több folyamatát párhuzamosan lehessen elvégezni, így tartani tudjuk az időtervet. A pályázatot egyébként még nem nyújtottuk be Brüsszelnek, ám előpályázati forrásokból finanszírozni tudjuk a tervezői kiválasztás folyamatát. Annyi kockázat van ebben, hogy ha Brüsszel végül visszautasítja a pályázatot, az eddig elköltött pénz elveszik. Folyamatos konzultáció zajlik ugyanakkor a háttérben, így attól azért nem tartok, hogy elutasítják a pályázatot, ám akár a csehek és a románok, átdolgozásra mi is visszakaphatjuk. Egyelőre nem hiúsult meg tehát a beruházás lehetősége, de fel kell kötni a gatyát. Reméljük, hogy idén ősszel már elindulhat valami, megtörténhet az első kapavágás.

Vette a kalapját - ott, ahol George W. Bush

– Zárásként ismét könnyedebb témák felé mozdulnánk el. Egy jó kedélyű kommentelőnk arra kíváncsi: csak cowboykalapot szokott-e hordani rektor Úr, vagy más fejfedő is szóba jöhet? - A fejfedőim között régebben csak sísapkák szerepeltek. A katonaságnál is baj volt velem, hogy nem akadt számomra megfelelő méretű sapka. A rendes áruházakban nem találok kalapot! A problémám akkor oldódott meg, mikor kiszabadultam Texasba, ahol még az enyémnél pár számmal nagyobb fejre is jutott kalap. Azt hittem, csak bemegyek és kérek egy kalapot: de ennél sokkal komolyabban vette az eladó. Ki kellett választani, hogy milyen legyen a teteje, a karimája meddig érjen. Nekem hiába tetszett, ő tovább formálgatta a fejemen a kalapot, bő 45 percet vett igénybe a folyamat. Sokszor nem kellett váltani, de volt egy "upgrade" jó pár évvel később: attól a bizonyos houstoni kalapkereskedőtől telefonon ismét rendeltem egy kalapot. Az egész titka amúgy az x-ek száma, ez méri a texasi kalap minőségét. Minél több az x, annál több benne a hódszőr - ettől bársonyos tapintású lesz a fejfedő, de kemény is marad tőle. X-ben egy kicsit feljebb mentem másodszorra, s elégedett vagyok a vásárolt darabbal. Engedjenek meg még egy érdekes epizódot: abban a houstoni üzletben, ahol immár kétszer vásároltam, ki vannak téve azoknak a hírességeknek a fotói, akik ugyanott vettek kalapot: a korábbi Houston Oilers amerikaifoci-csapat sztárjai mellegg George W. Bush texasi kormányzó képe is felfedezhető a falon... - Kedden Méhes Gábor, a Sport TV kommentátora, a Naturtex-SZTE-Szedeák kosárlabda-egyesület alelnöke lesz a vendégünk. Rektor úr mint nagy sportrajongó és kosárlabdabarát hogyan értékeli az egyetemi csapat, a Naturtex-SZTE-Szedeák kosarasainak idei szereplését? - Ugyan többször elhatároztam, hogy kimegyek a meccsükre, ami nem sikerült, ám az eredményeket követtem rendszeresen. Azt hiszem, elégedettek lehetünk, a csapat megfelelt az elvárásoknak. Reméljük, azon az úton marad, ahol elindult, és fejlődik is majd. Egy magyar bajnokságban sem lehet már megélni légiósok nélkül, már régen nem arról van szó, mint az én időmben, amikor a csapatok saját nevelésű játékosokkal tudtak gazdálkodni. Jó lenne azért, ha minél több tehetséges, saját nevelésű fiatalnak adnának lehetőséget. Az interjú előtt:A XVIII. Szegedi Borfesztivál helyszínéről jelentkező BOR-line sorozatunk múlt pénteken debütált, amikor is Szalay Istvánt, Szeged korábbi polgármesterét kérdeztük borról, közéletről, az 1994-1998 közötti időszakról és a jelen helyzetről is. Hétfő esti vendégünk Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora lesz, akivel a felsőoktatás átalakulásáról, a szegedi egyetem helyzetéről is beszélgetünk majd, s természetesen a borok sem maradhatnak ki! Az Önök kérdéseiből is válogatunk: e cikk alá hozzászólásaként vagy a szegedma@gmail.com címre írhatják meg, mire kíváncsiak. Egészen péntekig bezárólag egyébként minden este 18 órától a Vásárhelyi Pál-szobor szomszédságában található standunkon egy-egy neves szegedi vendéggel borozgatva csevegünk a meghívott munkásságáról, életéről, Szegedhez való viszonyáról, kötetlenül. Minden vendégünk legkedvesebb borairól a Filoxéra Bortéka gondoskodik (Szeged, Dugonics tér 11.) Következő vendégeink: május 22. (kedd) 18.00:Méhes Gábor, a Sport TV kommentátora, május 23. (szerda) 18.00:Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója; május 24. (csütörtök) 18.00:Frittmann János soltvadkerti borász, a 2007-es Év borásza; május 25. (péntek):Danis Lídia, a Szegedi Nemzeti Színház színművésznője.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.