Kétéves az Újszegedi Biopiac, ezért vasárnap kecskepörkölttel, vegáknak készült zöldséges tésztával, tortával, gyermekeknek arcfestéssel kedveskedtek a szervezők az Újszegedi Rendezvényházba látogató közönségnek.
Boros Attila
, a piac vezetője és az Asa-ram Tudás-tár Közhasznú Alapítvány ügyvezető titkára elmondta, két éve felkarolta kezdeményezésüket a Rendezvényház, így közösen nyitották meg az Újszegedi Biopiacot. A régióban akkor ez volt az első ilyen jellegű próbálkozás, Csongrád és Bács-Kiskun megyében mindenféleképpen. Egy olyan kereskedés van, amely a pékárutól kezdve a fűszerekig, olajokig, déli gyümölcsökig biominősítésben mindent árusít, a többiek termelők, őstermelők, akik a legkülönfélébb portékát kínálják. A biopiacra csak az jöhet árusítani, akinek van érvényes tanúsítványa a Biokontroll Hungáriától vagy az Öko Garanciától. A tanúsítványon szerepel, mi az, amit tulajdonosa bioban előállít. Nem a tanúsítvány megszerzése a nehéz. Ha valaki bejelentkezik, és befizeti a regisztrációs adót, annak van egy kétéves átállási időszaka. Ez idő alatt teljesen át kell állítani a termelést és a saját gondolkodásunkat is. A szakemberekből álló ellenőrök bármikor ellenőrizhetnek, nem lehet svindlizni. Nagyon szigorú a készletnyilvántartás is, kereskedők esetében nyomon követik, honnan ered az áru, elmennek megnézik, tényleg attól származik-e, akit a nyilvántartásban feltüntettem. Óriási papírmunkával járna csalni, így nincs is értelme - világosít fel.
Hiánypótló szolgáltatás, kevésbé üzleti vállalkozás
Az áruválaszték szezonális, de korlátozott mennyiségben olykor hoznak be import bio- zöldségeket is, noha Boros Attila szerint ők jobban szeretik a hazait. Néhány vásárló viszont ragaszkodik hozzá, igenis legyen paprika meg uborka télen is. Az árusok jelképes összegű helypénzt fizetnek, jó idő esetén a Rendezvényház parkolójában szoktak kipakolni, vasárnap azonban a rossz idő közbeszólt, így az épületben kellett kiállítaniuk portékájukat. A Rendezvényház nem üzleti vállalkozásnak tekinti a biopiacot, hanem hiánypótló szolgáltatásnak, mert a környéken valóban nincs olyan hely, ahol ellenőrzött minőségben csak biotermékeket lehet vásárolni, maximum a gazdáktól, de az nem piac. A városban léteznek bioüzletek, amelyek 40-70 százalékban árusítanak biotermékeket, az itteni piac viszont 100 százalékban ilyeneket kínál. A termelők nem szegediek, mert a város környékén, sajnos, nem alakult ki a piacra való termelés szokása. Ahhoz, hogy valaki ilyen helyen meg tudjon jelenni, annak főállásban kell termelnie. A környező kiskertesek közül sokan biominőségben termelnek, akad, akinek tanúsítvány is van, de piacra mégsem viszi ki portékáját. Az itt árusító termelők 100-150 kilométeres körzetből jönnek, többnyire Békés megyéből. Hogy miért drágábbak a biotermékek, amikor előállításuk során sem növényvédő szerek használata, sem kártevők elleni vegyszeres védekezés nem engedélyezett? Boros Attila erről is felvilágosít. A konvencionális termelésnél, ahol műtrágyát használnak, elmondhatjuk, a talaj teljes mértékben ki van zsigerelve. Amiben a biogazdák nem tudnak változtatni, az a levegő, mindannyian ugyanazt a levegőt szívjuk. Az általunk örökölt talajminőséggel kell kezdeni valamit. Nem mindegy ugyanis, milyen lesz a talaj 50 év múlva. A szakemberek végeztek egy 5 évig tartó vizsgálatot 50 hektáros területen, ahova nem vittek be semmit. A helyben megtermett takarmánnyal etették az állatokat, azok trágyáját használták fel, viszont az 5 éven keresztül termett zöldséget, gyümölcsöt mind kivitték a területről. Az ötödik év végén ennek ellenére a talajvizsgálatok azt mutatták, hogy 20 százalékkal nőtt a talaj élőanyag-tartalma, minősége. Ez az adat önmagáért beszél. A biotermelés elég magas kézimunka-ráfordítást igényel.
Kevesebbet fogyasszunk, de jobbat!
Végeztek egy másik vizsgálatot is, hogy 20 évvel ezelőtt mennyi volt a káposzta vitamin- és ásványianyag-tartalma. Ha 20 évvel ezelőtt valaki megevett 1 kilogramm káposztát, neki ma 15 kilogrammot kellene elfogyasztania ahhoz, hogy ugyanaz a mennyiségű vitamin és ásványi anyag kerüljön a szervezetébe. A most megtermelt biotermékek beltartalma két-háromszorosa a konvencionális úton előállítottakéhoz képest. Gyakorlatilag harmad annyit kell fogyasztanunk belőle. Lehet, hogy háromszor drágább, de háromszor annyi hasznos anyagot is tartalmaz, akkor tehát arányban van. Kevesebbet kell tehát fogyasztanunk, de jobbat. Nemes Tibor standja előtt sorban állnak a kíváncsiskodók. Kedvesével közel 10 éve csinálják Fülöpjakabon a Polyák ökogazdaságot, biozöldségek termesztésével foglalkoznak. Tibort régóta izgatja az egészséges életmód kérdésköre, így talált rá a turmixolt nyers zöldséglevekre. Kísérletezett különböző összetételekkel, általában 4-5-féle zöldségfélét vegyít víz és egy kis méz hozzáadásával. Mángoldból, spenótból, céklalevélből egészen finom italt állított elő, a kíváncsi vásárlók, bámészkodók is megbizonyosodhattak erről. Télen, amikor kevesebb a zöld, Nemes Tibor elmondása szerint tyúkhúrból is kiváló itóka készíthető, sőt nyáron a sokak által gyomnak tekintett porcsinból is kitűnő vitaminbombát nyerhetünk. Jó kezdeményezésnek tartja a biopiac beindítását Molnár Csaba, a Rendezvényház igazgatója is. A kétéves évforduló megünneplése most azért sikeredett talán egy kicsit szerényebbre, mert saját bevételből nagyon nehéz kigazdálkodni egy ilyen rendezvényt, szponzorok, támogatók pedig nemigen tolongnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
