Öko és bio a kétéves Újszegedi Biopiacról + FOTÓK

Kétéves az Újszegedi Biopiac, ezért vasárnap kecskepörkölttel, vegáknak készült zöldséges tésztával, tortával, gyermekeknek arcfestéssel kedveskedtek a szervezők az Újszegedi Rendezvényházba látogató közönségnek.

Boros Attila

, a piac vezetője és az Asa-ram Tudás-tár Közhasznú Alapítvány ügyvezető titkára elmondta, két éve felkarolta kezdeményezésüket a Rendezvényház, így közösen nyitották meg az Újszegedi Biopiacot. A régióban akkor ez volt az első ilyen jellegű próbálkozás, Csongrád és Bács-Kiskun megyében mindenféleképpen. Egy olyan kereskedés van, amely a pékárutól kezdve a fűszerekig, olajokig, déli gyümölcsökig biominősítésben mindent árusít, a többiek termelők, őstermelők, akik a legkülönfélébb portékát kínálják. A biopiacra csak az jöhet árusítani, akinek van érvényes tanúsítványa a Biokontroll Hungáriától vagy az Öko Garanciától. A tanúsítványon szerepel, mi az, amit tulajdonosa bioban előállít. Nem a tanúsítvány megszerzése a nehéz. Ha valaki bejelentkezik, és befizeti a regisztrációs adót, annak van egy kétéves átállási időszaka. Ez idő alatt teljesen át kell állítani a termelést és a saját gondolkodásunkat is. A szakemberekből álló ellenőrök bármikor ellenőrizhetnek, nem lehet svindlizni. Nagyon szigorú a készletnyilvántartás is, kereskedők esetében nyomon követik, honnan ered az áru, elmennek megnézik, tényleg attól származik-e, akit a nyilvántartásban feltüntettem. Óriási papírmunkával járna csalni, így nincs is értelme - világosít fel.

Hiánypótló szolgáltatás, kevésbé üzleti vállalkozás

Az áruválaszték szezonális, de korlátozott mennyiségben olykor hoznak be import bio- zöldségeket is, noha Boros Attila szerint ők jobban szeretik a hazait. Néhány vásárló viszont ragaszkodik hozzá, igenis legyen paprika meg uborka télen is. Az árusok jelképes összegű helypénzt fizetnek, jó idő esetén a Rendezvényház parkolójában szoktak kipakolni, vasárnap azonban a rossz idő közbeszólt, így az épületben kellett kiállítaniuk portékájukat. A Rendezvényház nem üzleti vállalkozásnak tekinti a biopiacot, hanem hiánypótló szolgáltatásnak, mert a környéken valóban nincs olyan hely, ahol ellenőrzött minőségben csak biotermékeket lehet vásárolni, maximum a gazdáktól, de az nem piac. A városban léteznek bioüzletek, amelyek 40-70 százalékban árusítanak biotermékeket, az itteni piac viszont 100 százalékban ilyeneket kínál. A termelők nem szegediek, mert a város környékén, sajnos, nem alakult ki a piacra való termelés szokása. Ahhoz, hogy valaki ilyen helyen meg tudjon jelenni, annak főállásban kell termelnie. A környező kiskertesek közül sokan biominőségben termelnek, akad, akinek tanúsítvány is van, de piacra mégsem viszi ki portékáját. Az itt árusító termelők 100-150 kilométeres körzetből jönnek, többnyire Békés megyéből. Hogy miért drágábbak a biotermékek, amikor előállításuk során sem növényvédő szerek használata, sem kártevők elleni vegyszeres védekezés nem engedélyezett? Boros Attila erről is felvilágosít. A konvencionális termelésnél, ahol műtrágyát használnak, elmondhatjuk, a talaj teljes mértékben ki van zsigerelve. Amiben a biogazdák nem tudnak változtatni, az a levegő, mindannyian ugyanazt a levegőt szívjuk. Az általunk örökölt talajminőséggel kell kezdeni valamit. Nem mindegy ugyanis, milyen lesz a talaj 50 év múlva. A szakemberek végeztek egy 5 évig tartó vizsgálatot 50 hektáros területen, ahova nem vittek be semmit. A helyben megtermett takarmánnyal etették az állatokat, azok trágyáját használták fel, viszont az 5 éven keresztül termett zöldséget, gyümölcsöt mind kivitték a területről. Az ötödik év végén ennek ellenére a talajvizsgálatok azt mutatták, hogy 20 százalékkal nőtt a talaj élőanyag-tartalma, minősége. Ez az adat önmagáért beszél. A biotermelés elég magas kézimunka-ráfordítást igényel.

Kevesebbet fogyasszunk, de jobbat!