A városnak is szívügye a színház felújítása + FOTÓK, PANORÁMA
2012. május 23., szerda
Megkezdődik a város ékkövének, a Szegedi Nemzeti Színháznak a felújítása. Uniós KEOP pályázaton összesen 417,8 millió forintot nyert az intézmény fűtési és légtechnikai rendszerének korszerűsítésére, nyílászárók cseréjére, és egy új kémény felépítésére.
A költségek 40 százalékát a város állja, sőt közgyűlési döntés után ezt az összeget megfejelte még 100,3 millióval. A munkálatok megkezdődtek – a kivitelezéssel a Dél-Konstrukt Kft.-t bízták meg –, és feszített ütemben augusztus 31-ig tartanak. A felújítási munkálatok nagyságát és jelentőségét ismertetve
Gyüdi Sándor
főigazgató bemutatta az egybegyűlteknek a prágai nemzeti színház kiadásában megjelent és Közép-Európa színházait bemutató reprezentatív, színes képekkel bőségesen illusztrált angol nyelvű kiadványt, amelyben megkülönböztetett hely illeti meg színházunkat. A teátrumot a maga korában igen divatos és népszerű bécsi székhelyű Fellner és Helmer nevű építésziroda tervezte, amely mintegy 50 színházat építtetett a térségben. Nevükhöz fűződik még a Vígszínház, a kecskeméti, kolozsvári teátrum vagy a bécsi Volkstheater megtervezése.
Az igazgató szerint Szeged tulajdonképpen sokat köszönhet két katasztrófának, a nagyárvíznek és Trianonnak. A természeti katasztrófa után példátlan európai összefogás eredményeként a város valóban újjáépült, és szebb lett, mint valaha. Másfél év alatt felépült a színház gyönyörű épülete, amelyet a múzeummal közösen adtak át 1883. október 14-én. Ha nem következik be Trianon, valószínűleg a kolozsvári egyetem sem kerül városunkba, és az elkövetkező évtizedekben bizonyára teljesen más irányt vesz Szeged fejlődése is. Biztos, hogy nem a tudás, a tudomány és a kultúra határozza meg arculatát, mint ma. Átadása után a színház hamarosan teljesen leégett, de a szorgos szegediek ugyancsak rekordidő alatt (1,5 év) újra felépítették. Aztán hosszú ideig semmi sem történt. Újabb felújításra csak a 20. század vége felé került sor, 1978-tól egészen 1986-ig, tehát 8 évig rekonstrukció miatt be volt zárva. Az eredeti épület átadásakor még 1800 férőhelyes volt a színház, ami az akkori népességi adatokat szem előtt tartva valóban a kultúra és a színházművészet nagy szeretetéről árulkodott. Szegednek a 19. század végén 40 ezer, ma közel 200 ezer lakosa van, tehát ha az arányokat nézzük, ma 8000 férőhelyes teátrum lenne kívánatos, ami azt jelentené, hogy minden 22-dik városlakónak rendszeresen színházba kellene járnia. A felújításokkal az ülőhelyek száma is csökkent, ma 670.
Márvány járólapok Kubából
A legutóbbi átalakítás óta új követelmények jelentkeztek, egyre több biztonsági, energetikai, tűzvédelmi kritériumnak kell megfelelnie az időközben műemlékké nyilvánított épületnek. A város most is fontosnak tartja a színház felújítását, ezért beruházóként jelenik meg a projektben. A fejlesztési iroda vezetője, Igaz Ágnes részletesen ismertette az intézmény energetikai rendszerének felújítását, a fűtési és légtechnikai elemek korszerűsítését, a 144 nyílászáró cseréjét és szigetelését, egy új kémény megépítésével járó nehézségeket, melynek kialakításához nyolc födémet kell áttörni a pincétől a tetőig. A régi radiátorokat – amelyeket egyáltalán nem lehetett szabályozni – újakra cserélik, az alagsorba saját kazánokat szerelnek be, mert eddig a színház a meleg vizet a szomszédos bíróság épületének udvarán lévő kazánokból nyerte nem kis hőveszteség árán. Ebből is látszik, mennyire pazarló volt a rendszer. 144 ablakot, ajtót vesznek ki, hőszigetelnek, majd egyedi méretre gyártott új tokokkal helyeznek vissza eredeti helyükre. Az ablakokat egyébként – a nagy méretük miatt – csak kívülről, kosaras daruval tudják kicserélni. Amíg nem végeznek a munkálatokkal, addig – nem éppen gyönyörködtető látványt nyújtva – a nyílások be lesznek deszkázva. A légtechnikát ugyancsak megújítják, nem klímát szereltetnek be, hanem egy légkeverő rendszert, így nagymértékben javul majd a nézők komfortérzete, és tűzvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik az épület. A kazánok beszerelése miatt a színház kéményt is kap, de ez sem lesz egyszerű feladat. Az épület műemlékvédelem alatt áll, ezért csak nagyon óvatosan és körültekintően szabad hozzákezdeni a rekonstrukciós munkálatokhoz. A mesterek fölszedik az előtérben található márványlapokat, alattuk ugyanis egykoron padlófűtést alakítottak ki, ami sohasem üzemelt. Így az egykori szocialista testvérbarátság jegyében Kubától kapott, meglehetősen gyenge minőségű, különböző vastagságú márványlapokat is finoman, hogy csak kevés sérüljön, újra kell rakni. Sok építőanyag, munkagép lesz felhalmozva az épületben, illetve az épület körül, ezért az a néhány színházi dolgozó, akinek nyáron is be kell járnia, valószínűleg csak védősisakban közlekedhet a munkaterületen. A szabadtéri próbáit is áthelyezték máshova, és a nyár folyamán gyakorolni sem járhat be senki az épületbe. Ha az építkezés úgy kívánja, a kivitelező szükség szerint le fogja zárni a környező utcák egy-egy szakaszát, de igyekeznek minél kevesebb kellemetlenséget okozni a Vaszy téren található két terasz vendégeinek és a környék lakóinak. Szeged kimondottan szerencsés helyzetben van, hiszen ahogy elődeinknek egykoron fontos volt a színház felépítése, úgy most a város számára is ugyanolyan fontos a felújítása, korszerűsítése. A mai gazdasági helyzetben kevés város tud áldozni erre, köszönte meg az igazgató. Ha minden a terv szerint halad, és nem lesz csúszás, szeptember 29-én a balett fennállásának 25. évfordulója alkalmából remélhetőleg már együtt ünnepelhetünk Juronicsékkal a felújított nagyszínházban, október 6-án pedig minden készen áll majd a nemzetközi operafesztivál zavartalan lebonyolítására. Tekintse meg a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatát óriásképünkön. Nemzeti Színház - emeleti nézőtér, Szeged
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
