Közélet

Hit nélkül csak elbukni lehet – Szegeden járt Szerencsés Károly történész + FOTÓK

Hit nélkül csak elbukni lehet – Szegeden járt Szerencsés Károly történész + FOTÓK

2012. április 13., péntek
Hit nélkül csak elbukni lehet – Szegeden járt Szerencsés Károly történész + FOTÓK

Szerencsés Károly történész Véna című önéletrajzi ihletésű könyvében együtt jelenik meg a szerző személyes sorsa és a nemzeté azzal, hogy az utóbbira optimistábban tekint. Egy súlyos, gyógyíthatatlan betegség döbbentette rá erre, ezért is látja sötétebb szemüvegen keresztül a világot.

A Fidesz-székházban rendezett esten

Szerencsés

a könyvről, nemzetünk sorskérdéseiről, betegségéről, a magyar történelem elfeledett hőseiről vallott, a házigazda szerepét

Kohári Nándor

, a párt szegedi szervezetének ügyvezető elnöke töltötte be. Hasonló feladatunk van ma, mint őseinknek a reformkorban – kezdte a vendég –, nemzetet kell teremtenünk, mert a 20. század megpróbáltatásai többször is letérítettek bennünket a helyes útról. A szerző figyelmeztetett arra, hogy a siker hisztérikus hajszolása nagy kárt okozhat a nemzetnek, mert a sikervágy könnyen maga alá gyűri az erkölcsöt. Az elmúlt 20 év is erről szólt. Ha nincs erkölcs, siker sem lesz. A történész

Schlachta Margit

, az első magyar női országgyűlési képviselő és

Mindszenty József

bíboros példáját idézte, akik szilárd, rendíthetetlen erkölcsi tartásuk miatt váltak áldozattá. A siker hajszolása a bátorságot is könnyen maga alá gyűri. Magyarországon, főleg ’45 után, nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy a politikusok kiálljanak a nemzeti függetlenségért, a parlamentarizmusért.

Pfeiffer Zoltán

kisgazda politikus, ügyvéd esetét hozta fel, aki miután megtudta, hogy letartóztatták

Kovács Béla

párttársát, bement az Andrássy út 60-ba, és követelte a pártfőtitkár szabadon bocsátását. A hatalom zavarba jött a bátor kiállás láttán és mindkettőjüket hazaengedte.

Kompromisszumok nélkül nem megy

Szerencsés a tehetséges politikusról értekezve Bethlen István miniszterelnök munkásságát említette kiemelkedő példaként. Neki háromszor akkora nyomást kellett legyőznie Trianon után, mint ma nekünk. Az ő idejében közelítette meg Magyarország leginkább az európai és az amerikai életszínvonalat, a Horthy-korszak volt hazánk egyik legsikeresebb történelmi periódusa. Bethlen példája, az ő kompromisszumkészsége lebeghet a szemünk előtt ma is, amikor úgy tűnik, Magyarország eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy az egész világgal szemben szabadságharcot vívjon. Be kell valamilyen módon illeszkednünk, tanácsolja az író, ugyanakkor érdekeinkről sem szabad lemondanunk. Egy ország nem tud fejlődni, véli Szerencsés, ha négyévente ellenkező irányba megy. Nehezményezte, hogy még a mai történetírás is csak szégyellősen beszél a 20. század nagy hőseiről, akik az életüket adták a szabadságért. Sulyok Dezsőről – akiről Szerencsés monográfiát írt –, például alig tesz említést a szakma. Pedig ő az egyetlen magyar politikus, akiről az amerikai szenátus is megemlékezett és a szabadságért küzdő halhatatlanok közé helyezte. Előadása során többször is elhangzott, ma is „tetthazafiakra” van szükség, olyanokra, akik ötvözni tudják Széchenyi bölcsességét és Kossuth rebellisségét. A történész hosszasan ecsetelte Illyés megszívlelendő és követendő kompromisszumkészségét, amely éppen az ellentéte volt az értelmiségi csúcsra oly jellemző önpusztító, a világgal szüntelenül perben álló általános magatartásának. Szerencsés őszintén beszélt betegségéről, a hit erejéről, a halálról, amelytől nem fél, inkább, mint fogalmazott, életfélelme van. A könyv is azért íródott, hogy segítsen szerzőjének hitet gyűjteni, mert hit nélkül semmi sem megy, csak elbukni lehet.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.