Szentistványi: Remegő költségvetési pillérek Szeged alatt

Háttéralkuk működtetik a várost, a nyílt színen csak addig folyik vita, míg a két politikai erőtér közül az egyik el nem éri alkupozícióját. Erről Szentistványi István, az LMP szegedi önkormányzati képviselője beszélt portálunknak négy „elkendőzött” alapterületet kiemelve a legutóbbi „folytatólagos” közgyűlésről.

Az LMP-s politikus úgy véli: szemmel láthatóan vannak olyan témák, amelyeknél hallgatólagosan az a cél, hogy ne látszódjon a probléma a maga teljes valóságában. Az átvilágító bizottság zárójelentését, a távhőszolgáltató helyzetét, a költségvetés körüli alkudozást, a zárt ajtók mögötti egyezkedést, végül az SZKT járatmódosításának ügyét sorolja ezek között

Szentistványi István

. A február 24-i és március 2-i „folytatólagos” közgyűlésen szerinte ezen témák mentén rajzolódtak ki a várost irányító hatalmi küzdelmek és motivációk.

Volt is átvilágítás, és nem is

Az átvilágító bizottság működése lassan komédiává formálódott, melynek csúcspontja a zárójelentés volt, valamint az, ahogy mindezt vita nélkül elfogadták a képviselők – folytatja. „Az átvilágító testület jelentését először zárt ülésen akarták tárgyalni február 24-én, majd a kérésemre áttették a nyílt ülésrészhez, de akkor is a közgyűlés legvégére, amikor a legtöbb döntésen már csak átgaloppoznak a politikusok. Jellemző módon egyik nagy frakcióból sem érkezett kommentár. Az önkormányzati cégek működésének átvilágítását, a felmerült problémákat, az esetleges visszaélések megbeszélését teljesen elkenték” – állítja a képviselő.

Forrósodik a talaj a hőszolgáltatónál

Az LMP-s várostya szerint a második olyan ügy, ami nem érte el az érdemi vita küszöbét – pedig nagyon fontos lett volna, hogy a közvélemény megismerhesse –, a távhőt szolgáltató cég kérdése. Ez tömören arról szól, hogy a Szegedi Hőszolgáltató Kft. hitelének a meghosszabbításához, a mintegy 1 milliárd forintnyi lehívható hitelkeret hozzáféréséhez a Raiffeisen Bank garanciát, készfizető kezességet kért az önkormányzattól – ami összefüggésben lehet a kisebbségi tulajdonos ALFA-NOVA Kft. eladósodásával. „A pénzügyi bizottság ülésén még elhangzottak

vélemények az ügyről

, de a közgyűlésen minden vita, hozzászólás nélkül döntöttek a képviselők, s csak találgatni lehet, milyen adósságcsapdát okozhat később a városnak, hogy gyakorlatilag feltételek nélkül megadta a közgyűlés a kezességet úgy, hogy lényegében a közvélemény semmit sem tud a kockázatokról” – érvel Szentistványi István.

Költségvetés, te drága…

A harmadik elem a képviselő tarsolyában az MSZP-s városvezetés és a Fidesz-KDNP frakció közötti kompromisszummal elfogadott költségvetés kérdése. „Rengeteg vita, kommunikációs ütésváltás előzte meg a büdzsé tervezését, végül a polgármester benyújtotta javaslatát a kétfordulós közgyűlés

első napján

, amihez több csomagban érkeztek módosító javaslatok a közgyűlés jobboldali többsége részéről. A közvélemény ennyit látott, tudott az ügyről. Sejteni lehetett, hogy a vita fő irányvonala – ami megjegyzem, a teljes büdzsé mintegy 0,5 százaléka körül folyt – a Fidesz-KDNP-s többségű erők által támogatott önkormányzati cégek gazdálkodása, azok támogatása körül bontakozott ki. A polgármester e területről faragott volna le különböző eszközökkel forrásokat, míg a jobboldali többség ezt nem támogatta, inkább a polgármesteri hivatal pénzeit apasztotta volna. Majd a szavazás előtt elvonultak zárt ajtók mögé a polgármester és a legnagyobb frakció vezetői, mindebből a végén –

Botka László

tálalásában – annyi jutott el az átlagemberhez, hogy 540 millió érkezik bizonyos cégektől a város kasszájába, a polgármesteri hivataltól 100 milliót elvonnak, s megválnak 18 embertől. Létrejött tehát egy zárt kapus megállapodás, amit technikai okok miatt csak a második fordulóban, egy héttel később,

március 2-án

lehetett szavazásra bocsátani. De ezt a megállapodást már nem kísérte sem indoklás, sem érvelés, nemhogy vita. Negyedóra alatt végigment a második közgyűlés a lényegi pontokon. Beszédes, hogy mennyire kézi vezérlésű a két politikai erőtér, főként a Botka László mögé besorakozó MSZP-frakció” – állapítja meg.

Szentistványi nem vevő a színházasdira

Arra a felvetésre, miszerint egyre gyakrabban hangzik el az a kommunikációs panel Botka László szájából, hogy a szegedi LMP csak beszél, de konkrétumokkal nem áll elő, nem nyújt be módosító javaslatokat, Szentistványi István úgy reagál: színházi játékokba nem fog belemenni. „Az a retorika, hogy előttem nyitott a polgármesteri szoba, erős csúsztatás, mert elég abszurd lett volna, ha benyitok, mikor Botka László épp

Bohács Zsolttal

egyeztet költségvetési ügyekben. A jegyzőhöz be tudok jutni, de az ilyen zárt ajtók mögötti tárgyalásra, alkudozások színterére biztos nem.”

Az MSZP nyit az LMP felé, Botka személyeskedve támad?

Felvetjük, hogy míg országos szinten az MSZP szemlátomást nyitni próbál az LMP felé, itt helyben viszont nem egyszer személyeskedő módon támad a szocialista polgármester. „Szegeden mindent a hatalmi logika működtet. Az LMP jelenléte helyi szinten nem kívánatos az MSZP-s városvezetésnek, ettől független az országos tendencia, motiváció. A hatalomnak bármilyen ütközés, ellentmondás kellemetlen. Ez az állapot független a két párt támogatottságától is” – hangsúlyozza, kiemelve, hogy két választásuk volt a költségvetéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy egy megalapozott módosítást nyújtanak be, a másik szerint pedig követik azt a modellt, hogy partizánakciókkal próbálnak különféle átcsoportosításokkal operálni. „Csapdahelyzetről volt szó, mert mi folyamatosan dolgoztunk ugyan azon, hogy olyan módosító indítványokat tehessünk le a közgyűlés elé, amelyek átgondoltak és megoldást is nyújtanak talán néhány problémára, és el is készült egy-két ilyen beadvány, viszont olyan kommunikációs tér alakult ki a két nagy frakció megállapodásával, hogy semmi értelme sem lett volna előrántani az anyagunkat azért, hogy egy mozdulattal felmossa vele a padlót a polgármester az MSZP-vel és a Fidesszel karöltve” – így Szentistványi István.

Utazni vagy nem utazni, miért e kérdés?

Az LMP-s képviselő negyedik területként a közösségi közlekedésben tapasztalt kettősséget említi meg, mint ahol csendesen csillogó leépülés folyik. „Épp a 2-es villamosvonal átadásának napján fogadtuk el azt a csomagot, ami az SZKT járatainak átszabását, költségcsökkentését eredményezi. Azért volt mindez beszédes, mert megmutatkozott a szegedi vezetésre jellemző kommunikáció. Egyfelől elkészültek a látványos fejlesztések, új, modern villamosokkal lehet végigmenni a füvesített pályán. Másfelől viszont azt tapasztalják az emberek, hogy eddig, bár drágultak a jegyek, s néha zsúfoltak voltak a járatok, de azért mindenhová könnyen el lehetett jutni, Szeged tömegközlekedésének rendszere alapvetően jól működött. Mostanra azonban eljött az az idő, mikor már drasztikus járatritkításra, úgynevezett „kilométercsökkentésre” is kényszerülnek a közösségi közlekedést bonyolító cégek” – festi le a problémát. Hozzáfűzi: ez a tendencia, párhuzamosan a folyamatos díjemelésekkel, visszafelé sülhet el, mert drámaian csökkenhet majd a szolgáltatást igénybe vevők száma. „Hazai viszonylatban jól kiépített volt mindig is a szegedi közösségi közlekedés, de ezzel a fejlesztési logikával, és hogy hosszú távú megoldási koncepciót nem tesznek le az asztalra sem az önkormányzatnál, sem a közgyűlésben, csak elkenik az ügyet, és évről-évre egyre inkább gyűrűzik be a gond. Van szép új villamosunk, 2-es vonal, lesz új trolibusz, de a veszteség csak nő, amire hosszú távú megoldást nem dolgoz ki senki” – szögezi le Szentistványi István. Azt ígéri, hogy az év során több javaslattal elő fognak majd állni a városi büdzsé korrekcióit illetően, amikor lesz még erre lehetőség.