Szegedi Jobbik: 2014-ig ki kell lépnünk az EU-ból + FOTÓK

Március 15-e a magyarok számára a függetlenséget jelenti, ez az üzenet pedig napjainkban ismét aktuálissá vált - mondta Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke a párt szegedi ünnepségén szerda délután. A politikus szerint az országnak 2014-ig ki kell lépnie az Európai unióból, különben elveszhet a magyar föld.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősies küzdelméről emlékezett meg a szegedi Jobbik szerda délután a Klauzál téren. A párt ünnepségén

Rácz Tibor

szegedi alelnök és

Tóth Péter

megyei elnök mellett

Sneider Tamás

, a Jobbik országos alelnöke is beszédet mondott.

A Jobbik győzedelmeskedett volna

"Az 1848-as szabadságharc végre új életet lehelt a magyarság évszázadok óta szunnyadó testébe" - hangsúlyozta Rácz Tibor. Az összefogásra és a határozott fellépésre a szegedi alelnök szerint most is nagy szükség van, ugyanis új hatalmak basáskodnak nemzetünkön: az EU kizsákmányoló hadjáratai mellett a fehérgalléros korrupciót és a cigánybűnözést említette az ország legfőbb problémáiként, amely ellen közös erővel kell fellépni mindannyiunknak. "Ha nem ébredünk fel időben, a magyarságban már nem marad elég erő ahhoz, hogy túlélje a rá zúduló viszontagságokat" - hívta fel a figyelmet Rácz Tibor. Mint mondta, 2010-ben nem volt forradalom, a 2/3-os győzelem pedig nem hozta meg azokat a változásokat, melyeket az embereknek ígértek. Tóth Péter, a Jobbik megyei elnöke képzeletben a jelenkori politikai pártokat ültette az 1848-as kormány helyébe. Szerinte az MSZMP utódjaként létrejött MSZP először megpróbálta volna a pártba beszervezni Petőfit és a márciusi ifjakat, majd miután ezzel kudarcot vallott, a mielőbbi fegyverletételt és a behódolást választaná. A Fidesz nagy hévvel szónokolt volna a forradalomról, a vesztes csatákat is győztesként feltüntetve, majd a kezdeti lelkesedést követően ő is csak a megalkuvást kereste volna, feláldozva egykori harcostársait is. A Jobbik viszont Tóth Péter szerint nem állt volna meg Schwechatnál, a harcot pedig addig folytatja, míg végleg le nem győzi az ellenséget. A küzdelemnek, mint mondta, még nincs vége. "Napjainkban sincs ez másképp, csak most nem Bécsből, hanem Brüsszelből irányítják ellenünk a harcot. Akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy az elnyomó hatalom zászlója kint lobogjon főtereinken, bízunk benne, hogy közös erővel mi is eltüntethetjük ezeket a lobogókat" - emelte ki Tóth Péter.

Kihúzzák alólunk a termőtalajt

"A rendszerváltást követően sokan fellélegeztek, hiszen úgy gondolták, hogy végre egy szabad országban élhetnek. Jött azonban a NATO, majd az Európai Unió, amely az utóbbi években az európai egyesült államok mintájára próbál viselkedni" - mondta Sneider Tamás az ünnepségen. Történelmünket a honfoglalás időszakáig pörgette vissza az alelnök, amióta magyarok milliói hullajtották vérüket azért, hogy egy szabad országban élhessünk. Mint mondta, a világosi fegyverletétel nem volt teljes vereség nemzetünk számára, hiszen a jobbágyfelszabadítás utána is érvénybe maradt, ráadásul a Bach-korszak alatt is számos polgárjogi törvény született. Végső soron a kiegyezéssel érték el a magyarok céljukat, melynek köszönhetően függetlenségük nagy részét visszanyerhették. "Ma szolgaságban vagyunk, ennek mértéke lehet csak kérdéses. A magyarok elvesztették életkedvüket, nincsenek kilátásaik, ráadásul olyan kevés gyermek talán még soha nem született az országban, mint tavaly" - mondta Sneider Tamás. Az alelnök az EU-ból való kilépést sürgette: szerinte ha ez 2014-ig nem történik meg, a magyar termőföld idegen kézbe kerül. Ennek következményeként elhal a magyar vidék, kiszolgáltatottá válik a nemzet. A megemlékezés végeztével a szegedi Jobbik megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát, majd a résztvevőkkel közösen elénekelték a Szózatot és a Székely Himnuszt.