Katonai robbantás – Repül a, repül a… tuskó + VIDEÓ, FOTÓK

Szellemes kis idézettel invitált a sándorfalvi gyakorlóterén megrendezett robbantás-foglalkozásvezetők szakmai felkészítésére és vizsgáztatására a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, Művelettámogató Műszaki Zászlóalja: „Robbantani mindenki tud, de van, aki többször is”.

Katonai felvezetéssel megérkeztünk a lőtérre, ahol

Zsóri Ferenc

őrnagy zászlóaljparancsnok-helyettes metsző szélben eligazította a szenzációra éhes firkászok hadát. Megtudtuk, hogy az emberiség évszázadok óta használja a robbanóanyagokat katonai és békés célokra egyaránt, e nélkül már elképzelhetetlen a haditechnika, az építőipar, a bányászat, a fémmegmunkálás. A Magyar Honvédségben hagyományos műszaki kiképzési ág a robbantás kiképzés, évente megrendezésre kerül a robbantás-foglalkozásvezetők szakmai felkészítése, vizsgáztatása. Utasítás írja elő, hogy minden évben, májusban, októberben és novemberben a Magyar Honvédségben robbantási tevékenységet folytató foglalkozásvezetők szakmai felkészítését végre kell hajtani. Kéthetes tanfolyamról van szó, ahol a robbantás alapfogásaival ismerkednek meg a katonák, a robbanóanyagok kezelésének szabályaival, földrobbantási fogásokkal, illetve különböző szerkezeti elemek robbantásával.

A sándorfalvi gyakorlótéren két foglalkozási hely került berendezésre. Az újságírók számára megrendezett első bemutató keretében egy öreg, korhadt tuskót robbantottak ki a földből, a második helyszínen pedig egy kamrázó töltetnek az elhelyezését, illetve a kamrázás fogásait ismerhettük meg. Egy másik foglalkozási helyszínen már fa-, illetve fémszerkezeti elemek levegőbe repítését mutatták be. A végrehajtó állomány, a jövőbeni robbantás-foglalkozásvezetők itt sajátítják el a különböző módszertani fogásokat, hiszen rendkívül szigorú elvárásoknak kell eleget tenniük, megfelelniük. http://www.youtube.com/watch?v=wIirweB2154

Két és fél kilogramm robbanóanyagtól már repült

Tuskórobbantást általában útépítéskor, erdőgazdálkodásban alkalmaznak, gyorsan és megbízhatóan távolítja el a tuskókat a földből. Elméletileg – mint megtudtuk –, 6-8 kilogramm töltetet kellett volna elhelyezni, ha frissen vágott tuskóról lenne szó, ehhez a korhadt csonkhoz azonban elegendőnek bizonyult egymással szemben elhelyezett 2,5 kilogramm is. A cél az volt, hogy a robbanás hatását maximálisan kihasználva fölfele mozduljon el a tuskó, pontosabban kirepüljön a földből. Mintegy 300 méteres távolságból biztonságban megszemlélhettük az élőben lezajlott robbantást. A detonáció olyan erős volt, hogy a farönk nagyobb elemeit jó 100 méteres körzetben szedegették össze a katonák. A tanfolyam célja, hogy az MH ÖHP alárendeltségébe tartozó valamennyi katonai szervezetnél legyen olyan szakmailag kellőképpen felkészített kiképző, aki az adott alakulatnál robbantás-foglalkozásokat vezethet. A felkészítés során a kiképzők megismerkednek a katonai robbantás-technika azon elméleti kérdéseivel, amelyek elsajátítása nélkülözhetetlen a későbbi képzés folyamán, úgy mint a különféle robbanóagyagok tulajdonságaival, a szerelt gyutacs és töltet elkészítésének fogásaival, a robbantóhálózatok kiépítésének részfeladataival vagy akár a különféle földrobbantó töltetek számvetésének összefüggésével és alapszabályaival. Nem utolsó sorban az ilyen gyakorlatikon bemutatásra kerülnek a Magyar Honvédségben bevezetésre került új robbantási eszközök és módszerek is. A Honvédségnél rendkívül büszkék arra a tényre, hogy 15 éve nem volt robbantás- foglalkozásokon robbantásos sérülés.