Közélet

Parlamenti bizottság a Malév privatizációjának kivizsgálására

Parlamenti bizottság a Malév privatizációjának kivizsgálására

2012. március 12., hétfő
Parlamenti bizottság a Malév privatizációjának kivizsgálására

Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság jön létre az Országgyűlés hétfői döntése alapján a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására.

A fideszes

Budai Gyula

elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezését 273 igen, 52 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A testület vizsgálatának - a megszavazott határozat szerint - választ kell adnia arra a kérdésre, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére "általános" vétójoga lett a légitársaságban. Budai Gyula

Oszkó Péter

szerepét is vizsgálná, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek - aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett - van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben. A BA privatizációjával kapcsolatban egyebek mellett arra kell választ találnia a testület tagjainak, hogy hogyan jöhetett létre egy olyan záradék, amely alapján a Malév csődje "közvetlen kihatással - fizetési kötelezettséggel - bírna" a Budapest Airport Zrt.-re. Arra is kíváncsi az előterjesztő, hogy e "nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett". Kérdésként fogalmazta meg Budai Gyula, hogy a Malév visszaállamosításáról szóló megállapodás feltételeit milyen elvek alapján dolgozták ki, valamint azt is, hogy "megfelel-e a valóságnak, hogy a Malév Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok - így a Wizz Air - vették volna át a Malév szerepét". A paritásos alapon működő vizsgálóbizottságnak a megbízatása kezdetétől számított 180 napon belül kell benyújtania jelentését az Országgyűlésnek. A tíz tagra - akik munkájukért nem részesülnének díjazásban - a frakcióvezetők tehetnek javaslatot: négy parlamenti képviselőt delegál a testületbe a Fidesz, egyet a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Az elnököt a Fidesz adja majd, az alelnököt pedig a szocialisták. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be, amelyeket mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles megjelenni. Budai Gyula határozati javaslata indoklásában korábban azt írta: a Malév csődhelyzetét részletesen kivizsgáló bizottság létrehozása elengedhetetlen, "a hazai és nemzetközi jelentőséggel bíró vállalat gazdasági színtérről való eltűnése folyamatának és a jogügyletekben döntési jogkörrel rendelkező állami és cégvezetők tevékenységének, felelősségének feltárása mindenképpen indokolt". A Malév február 3-án reggel hat órakor szüntette be működését.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.