Kalmár Ferenc: Évtizednyi távolságban Székelyföld autonómiája

A szegedi politikus erről egy marosvásárhelyi ünnepségen beszélt, ahol az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának tagjaként Gábor Áron-díjat vehetett át.

Marosvásárhelyen március 10-én, a székely vértanúk napján adta át a Székely Nemzeti Tanács a 2011-es Gábor Áron-díjat, melyet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának ítélt oda. A helyi kultúrpalota dísztermében tartott ünnepségen részt vett a képviselőcsoport tagjaként tevékenykedő szegedi honatya,

Kalmár Ferenc

(KDNP) is. A kitüntetést azoknak ítélik oda évről évre, akik az adott időszakban a legtöbbet tették a Székelyföld területi autonómiája ügyéért.

Izsák Balázs

, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke emlékeztetett, hogy az Európa Tanácsban (ET) tevékenykedő magyar képviselők 2010 őszén megígérték, napirenden tartják a székely autonómia kérdését, és 2011-ben nem volt az ET-nek olyan plenáris ülése, amelyen ne kerültek volna szóba a székely autonómiatörekvések. Az igazi áttörést a 2011/1832. számú határozat elfogadása jelentette, amely magyar kezdeményezésre tette a tagállamok feladatává az autonómia szavatolását az önrendelkezési jog biztosítása érdekében. A díjátadási ünnepség előtt a vendégek és a Székely Nemzeti Tanács tagjai közösen koszorúzták meg a Székely Vértanúk emlékművét. Kalmár Ferenc és

Gaudi Nagy Tamás

országgyűlési képviselők, a delegáció tagjai,

Szász Jenő

, a Magyar Polgári Párt elnöke, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és

Ötvös József

, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora idézte fel

Bágyi Török János, Martonosi Gálfi Mihály

és

Nagyváradi Horváth Károly

vértanúk emlékét (1854-ben Marosvásárhelyen ezen a napon végezték ki a Makk-féle összeesküvés székely tagjait), áldozatvállalásukat példaként állítva a mai autonómiaküzdelmek elé. Az esemény kapcsán – miként arról a magyar és a román nyelvű

sajtó is beszámolt

– Kalmár Ferenc úgy nyilatkozott: Romániában 10-20 éven belül valósággá válhat az autonómia. Kifejtette: a román politikai elit egy része jelenleg gyanakodva figyeli az autonómiatörekvéseket, de Románia történelme tanúsítja, a román politikai elit mindig nyitott volt az új, az országot előre vivő elképzelésekre. Európa súlyos demográfiai gondokkal küzd, köztük a bevándorlás kérdésével. A létező és eljövő problémákat pedig csak együttműködéssel, partnerségben lehet kezelni, a román politikai elit pedig nyitott lesz a Nyugat-Európából érkező új ötletekre, köztük az autonómia kérdésére – vélekedett.