Reakciók Orbán Viktor évértékelőjére (FRISSÍTVE)

Orbán Viktor évértékelő beszédjére reagáltak a kormánypártok, az ellenzék, és szakértők.

Politológusok: a középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor

A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor miniszterelnök kedden elmondott országértékelésében az MTI által megkérdezett politológusok szerint. A Nézőpont Intézet jól felépített, határozott hangvételű beszédként értékelte a kormányfő szavait, a Magyar Progresszív Intézetnél pedig úgy gondolják, Orbán Viktor sarkosan, "néhol osztályjelleget öltve" fogalmazott. A Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében hangsúlyozza, a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a "centrális erőtérben kormányzó Fidesz" továbbra is az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre képes, integráló tényező a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben. Szerintük a beszéd alapján a kormány a "középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével" építheti fel a saját tartós társadalmi támogatottságát. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője is arról írt, Orbán Viktor szavazótáborához, a "vélt középosztályhoz" intézte mondatait, őket igyekezett arról meggyőzni, hogy politikája a javukat szolgálja. Az elemző érdekes hatalmi konstrukcióként értékelte továbbá a kormányfő azon mondatait, amelyekben szerinte Orbán Viktor a középosztályt arra kérte: nézze el a kormánynak, hogy a nyugdíjasokat megsegíti, mert csak így érheti el, hogy utóbbiak egy olyan pártra adják szavazatukat, amely a középosztálynak kedvező politikát folytat. A Magyar Progresszív Intézet munkatársa kiemelte, a miniszterelnök látványosan kerülte az elmúlt hónapok kínos kérdéseit, így a gazdaságpolitikai fordulattal járó IMF-hez fordulást vagy az Európai Bizottsággal folytatott vitát. A Nézőpont Intézet ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányfő határozottan cáfolta az "elmúlt hetek több városi legendáját", így az "arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét". Megjegyzik még, hogy Orbán Viktor a "többszólamúság kockázatát" elkerülve egyszerre szólt a külföldi befektetőknek és a magyar választópolgároknak, eközben fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a kormány mellett kiálló békemenetre. Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett pedig a felelősség kérdése is szembetűnően sokszor köszönt vissza a beszédben - fűzik hozzá. Gyömöre Máté a jövőre vonatkozó kijelentéseket hiányolta, szerinte Orbán Viktor a várakozások ellenére nem hirdetett meg új, konstruktivitásra épülő szakaszt, és nem beszélt a korábban általa konszolidációnak nevezett időszakról, holott tavaly egy 2014-ig tartó ívet vázolt fel erről. Másképp látja ezt a Nézőpont Intézet, amely szerint az országértékelés - a "kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl" - az iránykijelöléssel is együtt járt. Mint írják, a miniszterelnök az "alaptörvény egyes értékeiben - a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályokban -, valamint az új tehermegosztási rendszerben" látja azt a "stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető". A Nézőpont Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte, a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumok mellett az ország továbbra is a saját útját járja, az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni. Gyömöre Máté az adópolitikára visszatérve megjegyzi, Orbán Viktor szerinte ellentmondásba került magával azzal, hogy az egykulcsos adórendszer méltatása közben még arról beszélt, az adórendszeren nem lehet társadalmi igazságosságot követelni, majd később a családi adókedvezmény erényei közé sorolta a társadalmi igazságot.

Gazdasági elemzők: megegyezési szándék, részletek nélkül

Az MTI által megkérdezett gazdasági elemzők kiemelték a megegyezési szándékot Orbán Viktor keddi országértékelő beszédéből, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök konkrétumok említése nélkül beszélt erről. Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója szerint sok újdonság nem volt Orbán Viktor beszédében, különösen azt illetően, hogy a magyar politikának milyen a hozzáállása az európai együttműködéshez, illetve milyen a magyar vezetés kompromisszumkészsége az EU/IMF-hitelkeret aláírása érdekében. Elmondta: az ország azonban olyan gazdasági helyzetbe került, amely alapján újabb finanszírozási csomagra lesz szüksége, ugyanakkor a különutas gazdaságpolitika mellett a hitelszerződés aláírására nem nagyon lenne lehetőség. Duronelly Péter szerint az elemzők azt várják, hogy az az ellentét, ami a politikai elvek és a pillanatnyi gyakorlat, illetve a csomag aláírásához megszabott előfeltételek között van, hogyan oldódik fel, ám erre a kormányfő beszédéből "se pro, se kontra" nem lehetett választ kapni. "Arra választ kaptunk, hogy a tárgyalásokra hajlik a magyar politika, de arra nem, hogy ez elegendő-e a megegyezéshez" - fűzte hozzá a Budapest Bank befektetési igazgatója. Kiemelte, hogy a miniszterelnök egyértelműen letette a voksot az egykulcsos szja mellett. Vagyis az látszik, hogy a magyar fél álláspontja szerint az egykulcsos szja-t tekintve nincs helye kompromisszumnak - mondta. Megjegyezte azt is, hogy Orbán Viktor változatlanul kiállt az államadósság csökkentése és a költségvetési hiány alacsonyan tartása mellett. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is úgy vélte, hogy a kormányfő beszéde gazdaságpolitikai szempontból nem tartalmazott sok újdonságot. Arra azonban felhívta a figyelmet: amikor Orbán Viktor a Széll Kálmán-terv 83 százalékos teljesítéséről szólt, vélhetően beleértette az ez évre szóló költségvetési intézkedéseket is. A CIB Bank elemzője is figyelemre méltónak nevezte, hogy a miniszterelnök ismét kiállt az egykulcsos szja mellett. Emellett Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány a költségvetési fegyelem betartásához ragaszkodik, ami fontos jelzés a befektetőknek, és a miniszterelnök arra is utalást tett, hogy készek a megegyezésre az EU/IMF-hitelkeret érdekében - tette hozzá. Az MKB Bank vezető elemzője szerint egy évértékelő beszédtől konkrétumokat nem lehetett várni, így inkább a beszédből kihallható üzeneteket lehet értékelni. Kondrát Zsolt szerint a kormányfő a korábbi szakasz lezárását, egy új, konszolidációs szakaszt hirdetett meg, ami új stílust is jelent. Mivel a befektetőket, a többségi külföldi tulajdonú bankokat és a multinacionális cégeket igen kedvezőtlenül érintették a 2010-2011-ben bevezetett válságadók, őket kívánta megnyugtatni Orbán Viktor akkor, amikor ennek a gazdaságpolitikai kurzusnak a lezárásáról beszélt - vélekedett Kondrát Zsolt. Az elemző ugyanakkor hiányolta a beszédből azokat a szükséges reformlépéseket, amelyekre még szükség lehet, különösen abban az esetben, ha a külső konjunktúra a jelenleginél is kedvezőtlenebb lesz, és a magyar gazdaság nem képes növekedni. Ebben az esetben ugyanis megszorításokra lehet szükség, amire a miniszterelnök nem készítette fel hallgatóságát - tette hozzá. Kondrát Zsolt úgy érzékelte, bár az EU/IMF-megállapodásról direkt módon nem beszélt a miniszterelnök, "virágnyelven a megegyezési hajlandóságot jelezte".

DK: Orbán Viktor már saját magának sem hisz

A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember "felolvasása" volt, aki már saját magának sem hisz, és akinek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. Molnár Csaba, a kormányfő országértékelője után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, Orbán Viktor beszédének őszinteségére jellemző, hogy a kommunista rendszer bűneit ostorozta, ám a közönség soraiba meghívta Szűrös Mátyást és Pozsgay Imrét, a kommunista rendszer két emblematikus személyiségét, továbbá ostorozta a bankokat és a nagytőkét is, miközben meghívta Csányi Sándort, Széles Gábort és Demján Sándort. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor beszédének két őszinte mondata volt; az egyikben szerinte a kormányfő elismerte, hogy a tavaly bevezetett egykulcsos adó nem szolgálja a társadalmi igazságosságot, míg a másikban azt, hogy rosszabbul élnek az emberek, mint amit megérdemelnének. Szavai szerint Orbán Viktor beszéde két érdemi részből állt, az elsőben a baloldal nyolc éves kormányzásáról beszélt, a másikban a saját kormányzati terveiről. Előbbiről nem mondott igazat, utóbbiról pedig nem mondott semmit - fogalmazott Molnár Csaba. Az ügyvezető alelnöke kérdésre válaszolva elmondta, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is tart majd évértékelő beszédet a DK már megkezdett évértékelő sajtótájékoztató-sorozata után.

Jobbik: kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el

A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök keddi országértékelő beszédét, de az csalódást okozott, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el - mondta Gyöngyösi Márton keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnök bár felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Az ellenzéki politikus hiányolta Orbán Viktor beszédéből a magyarázatot, hogy miért olyan a gazdaság állapota amilyen és mit tesz a kormány ennek megváltoztatása érdekében. Szerinte a beszéd gazdasági része a "megszokott neoliberális toposzok mantraszerű ismételgetésére épült". Gyöngyösi Márton úgy vélte: szomorú, hogy a miniszterelnök a beszédében kiállt a Jobbik szerint elhibázott egykulcsos adórendszer mellett. Az ellenzéki párt szerint nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem nincs mit dolgozni és ebben az egykulcsos adó önmagában nem jelent megoldást. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: a miniszterelnök beszédével szemben a Jobbik nem a multinacionális vállalatokat ösztönözné a társasági adó alacsonyan tartásával, hanem a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatná, valamint szerintük nem lefaragható és "kinőhető" az államadósság, hanem azt újra kellene tárgyalni. Emellett a Jobbik hiányolta a kormányfő beszédéből a nemzetközi kitekintést is - tette hozzá Gyöngyösi Márton.

Mesterházy: Orbánnak semmi köze a valósághoz

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor "keszonbetegségben" szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden, sajtótájékoztatón reagált a kormányfő országértékelő beszédére. Mesterházy Attila nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti és napi megélhetési gondokkal is szembe kell néznie. Az ellenzéki párt vezetője szerint Orbán Viktor beszéde 2010-ben "egy ellenzéki vezető szájából elment volna", de az országot két éve vezető politikustól már "gyatra és gyenge". Hozzátette: az évértékelő egyharmadát az előző kormányok vádolása, a szocialisták hibáztatása tette ki, míg további része csak magyarázkodás volt. Mesterházy Attila úgy gondolja, a kormányfőnek kelet felé kellene fordulnia, ám nem Kínáig, hanem csak Borsod megyéig, ahol "éhségmenettel" kívánják felhívni a figyelmet az Orbán-kormány alatt kialakult válságos helyzetre. Erre utalva hangsúlyozta, Magyarországon ma négymillió ember él a létminimum alatt, 500 ezren munkanélküliek, 50 ezer gyermek éhezik, a családok 70 százaléka romló anyagi helyzetéről és kilátásairól számol be, a csökkenő bérek és növekvő árak, illetve rezsiköltségek miatt, ráadásul az elemzők is gazdasági recessziót várnak, miközben az államadósság "történelmi csúcson" jár. Az MSZP elnöke sajtótájékoztatója végén arra kérte Orbán Viktort, vegye figyelembe a szocialisták korábban ismertetett hét pontból álló megoldási javaslatát, és legalább azt tegye lehetővé, hogy megvitathassák a válságból kivezető utat.

LMP: nem évértékelő, hanem hazugságbeszéd volt

Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor keddi beszéde nem évértékelő volt, hanem egy hazugságbeszéd” - reagált a kormányfő szavaira Karácsony Gergely. Az LMP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a miniszterelnök nem fogadta meg felesége a tanácsát, hogy mondjon el mindent. Meglátása szerint a beszédből kimaradt a valóság és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját”. Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben nemhogy miniszterelnöke nem lett volna Magyarországnak, hanem mintha nem is élt volna ebben az országban”. A kormányfő olyan múltat és jövőképet vázolt fel, amelyik köszönőviszonyban sincs azzal a valósággal, amit a magyar állampolgárok milliói naponta átélhetnek – folytatta a frakcióvezető-helyettes. Karácsony Gergely egyúttal elképzelhetőnek tartotta, hogy a miniszterelnök csak azokkal az emberekkel beszélget az ország sorsáról, akik a helyszínen hallgatták meg a beszédet, mert az Orbán-kormány politikájának valószínűleg az összes nyertese ott volt a Millenárison”. A lakosság fennmaradó 99 százaléka viszont biztosan nem ismert rá arra az országra, amiről Orbán Viktor beszélt – tette hozzá. A frakcióvezető-helyettes közölte, hogy két példát akar említeni a beszédben elhangzott valótlanságok közül”. Megjegyezte, hogy amíg a miniszterelnök úgy állította be, hogy Magyarország tavaly óriási győzelmet aratott az államadósság felett, addig az Eurostat statisztikái szerint az államadósság 2011-ben az összes uniós tagállam között nálunk nőtt a legnagyobb mértékben. Annak a meglátásának is hangot adott, hogy Orbán Viktor kijelentéseivel ellentétben jelenleg stagnál a munkanélküliség aránya. A stagnálás is csak annak köszönhető, hogy a közmunkaprogramban résztvevők adataival kozmetikázták ( ) a statisztikákat” – jelentette ki. Karácsony Gergely úgy összegzett, hogy Magyarország az elmúlt másfél év alatt egy demokratikus intézményeitől megfosztott, ( ) a korábbi társadalmi berendezkedéseinél is igazságtalanabb, ( ) hitelvesztett, bizalomvesztett ország” lett. Kijelentette azt is, hogy a lakosság több mint nyolcvan százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok és nagyjából ugyanannyira csalódottak az emberek, mint négy évvel ezelőtt, a sokat szidott és bizony sok szempontból joggal kritizált szocialista kormányok időszakában”. Végül emlékeztetett a miniszterelnök azon kijelentésére, hogy a kormánynak szoknia kell a kritikát, mert aki lónak áll, az húzzon. Én erre azt tudom mondani, hogy aki ilyen rosszul kormányoz miniszterelnökként, az pedig húzzon el” – közölte zárásként.

Harrach: jövőképet rajzolt fel a miniszterelnök

A rászorulók védelmét hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője az MTI-nek Orbán Viktor miniszterelnök keddi országértékelő beszéde után. Harrach Péter úgy fogalmazott: a miniszterelnök felrajzolta a jövőképet, amely az egyén számára a normális emberi életet, a társadalom számára a nyugodt és rendezett világot biztosítja, ahol érvényesülhet az egyén kreativítása, éppúgy mint a rászorulók védelme. Utóbbi különösen fontos a KDNP számára - tett hozzá. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: üdvözlik a konszolidációs időszak kezdetét. Mint mondta, elkerülhetetlennek tartották a régi rend lebontását kísérő konfrontációt. "Elveink érvényesülése érdekében továbbra sem riadunk vissza a küzdelmektől, de nem tagadjuk, hogy a kereszténydemokraták politikai stílusának jobban megfelel az építés korszaka, a lehető legszélesebb nemzeti egység szolgála" - fogalmazott. Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény - fogalmazott keddi évértékelő beszédében a miniszterelnök. Rámutatott: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. A miniszterelnök azt mondta: aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő.

A Fidesz üdvözli a miniszterelnök kiállását Magyarország nemzeti érdekei mellett

A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében, a kormányfő országértékelő beszédére reagálva, kiemelte: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására. Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény - fogalmazott évértékelő beszédében a miniszterelnök. Rámutatott: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. A miniszterelnök azt mondta: aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő.