Évet értékelt a miniszterelnök (FRISSÍTVE)

Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a budapesti Millenárison. A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére.

A januári Békemenet résztvevőinek mondott köszönettel kezdte

Orbán Viktor

14. évértékelő beszédét kedden Budapesten, a Millenárison. A miniszterelnök közölte: köszönetet mond azoknak, akik a Magyarországra "zúduló méltánytalan pergőtűz" közepette is kiálltak az ország mellett. Megjegyezte ugyanakkor, tudja, hogy a közérdek porondja nem a balett-táncosok világa.

Megrendítő volt a 2011-es év

A 2011-es év megrendítő volt Európa számára - jelentette ki. A kormányfő szerint egy évvel ezelőtt is tudták, a 2011-es év izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk. Tisztán látszott, az uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz; az események minden előrejelzést felülmúltak - fogalmazott. Kifejtette: az unióban 13 kormány bukott meg, és a szomszédaink közül is 4 országban kényszerült távozni a kormányzat, korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról, vagy széteséséről szóló találgatások - folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: a mai napig reális veszély, hogy a gazdasági folyamatok Európában a visszaesés, zsugorodás, a recesszió irányába fordulnak.

Elsőként hagyták el a fedélzetet, akik zátonyra futtatták az országot

Orbán Viktor szerint a zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlóan viselkedtek azok, akik nyolc év alatt zátonyra futtatták Magyarországot: elsőként hagyták el a fedélzetet, és nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel. A miniszterelnök évértékelő beszéden azt is mondta: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet majd néhány hónap alatt jóvá tenni. A kormányfő a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltökéltségét állította példaként mindenki elé. Mint mondta, ezek az emberek többet szenvedtek, mint az euróválság áldozatai, de képesek voltak újrakezdeni. "Félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük a félelmünket, szabad az út" - jelentette ki a miniszterelnök.

"Az MSZP mindent eltüntetett, ami sűrűbb a levegőnél"

Orbán Viktor szerint a szocialista kormányok "mindent eltüntettek, ami sűrűbb a levegőnél", és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni. Elmondta, ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor "mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak", és azon kellene vitatkozni, hány új kórház és gyár épüljön. A szocialisták azonban visszanyomták az országot egy "adósságketrecbe", ezt pedig nehéz lesz megbocsátani - tette hozzá. Az MSZP-s kormányok mindent eltüntettek, ami sűrűbb a levegőnél - fogalmazott a kormányfő, hozzáfűzve, hogy ilyen előzmények után az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak az emberek a jelenlegi kabinettől.

Vállalkozásunk első szakasza lezárult

Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény - fogalmazott a miniszterelnök. Kijelentette: jöjjön bárhonnan, mindenkivel együttműködik, aki segít vagy legalább nem gátolja, hogy elérjék a célt, az erős Magyarországot, de a legkeményebben harcolni fog minden olyan politikával és törekvéssel szemben, ami vissza akarja hozni azt a rendszert és azokat a módszereket, amelyek legyengítették és válságba sodorták az országot. Nem volt élete legelegánsabb lépése - mondta -, ahogy ellentmondást nem tűrően kivetették a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Ez aligha kerül be a politika szépészeti tankönyveibe. Nem volt azonban vesztegetni való időnk, az ország talpon maradása érdekében meg kellett tenni - jelentette ki Orbán Viktor. Kiemelte: erős, független és szabad országot akarnak, amely biztonságos életet nyújt.

Az adósságcsökkentés nélkül ott tartanák, mint Görögország

A miniszterelnök szerint az államadósság csökkentése nélkül Magyarország ma ott tartana, ahol Görögország: elveszítette volna a függetlenségét. Mint elmondta: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét. A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy máig a Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések 83 százaléka teljesült.

Kiállás az egykulcsos adórendszer mellett

A középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg a miniszterelnök szerint. Ahogyan Orbán Viktor keddi évértékelőjében elmondta: aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő. Kitért arra is, hogy az új adórendszerre csak 2013-ra "tudunk teljes fordulatszámmal átállni". Ha ez megtörténik, a szerényebb jövedelműek zsebében is több marad majd - ígérte a kormányfő a Millenárison zajló rendezvényen.

Azoknak fáj az alaptörvény, akik az ország eladósításában voltak érdekeltek

Orbán Viktor szerint azok kifogásolják az új alaptörvényt, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Keddi évértékelő beszédében a kormányfő kifejtette: a január elsejétől hatályos új alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba. "Ne legyünk naivak, valójában ez a bajuk az alaptörvénnyel" azoknak, akik az ország eladósításában voltak érdekeltek - fogalmazott, megjegyezve, "az adósság jó üzlet, ha az ember a bot megfelelő végén van". A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság már "automatikusan csökken".

Ma már egyetlen nyugdíjasnak sem kell félnie

A miniszterelnök azt ígérte keddi országértékelő beszédében, hogy a nemzetközi tárgyalásokon is megvédi azt a kormányzati intézkedést, amely lehetővé tette, hogy azok a nők, akik negyven évet ledolgoztak, életkortól függetlenül elmehetnek nyugdíjba. Orbán Viktor azt mondta, kísérletet tesznek arra, hogy a középosztály és nyugdíjasok érdekét is egyesítsék, ami nehéz, de egyáltalán nem lehetetlen. Kérte, hogy a nyugdíjasok támogassák a középosztályt munkához és tisztességes bérhez juttató gazdaságpolitikát, a középosztályt pedig arra kérte, tekintse természetes szövetségesének az öregségi nyugdíjba vonult idős embereket. Ma már egyetlen nyugdíjasnak sem kell félnie, hogy nyugdíjának értéke továbbzsugorodik és a rezsiköltségek sem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogyan a nyugdíjakat emelik. Betartották azt a vállalást is, hogy azok a nők, akik negyven évet ledolgoztak, életkortól függetlenül elmehetnek nyugdíjba - mondta. "Ezt a sikert a nemzetközi tárgyalásokon is meg fogom védeni" - ígérte a kormányfő, aki beszédében kiállt a társasági adó csökkentése mellett is.

Küzdelemre, de megegyezésre is készen

Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint aki Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, nem ismeri a magyar embereket. Orbán Viktor hangsúlyozta: mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. "Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!" - mondta, és szavait nagy taps fogadta.

Itt az ideje, hogy ne a dolgok után kullogjunk!

A miniszterelnök szerint a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. Orbán Viktor keddi évértékelő beszédében azt mondta, hogy jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, mennyit dolgozunk. Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy bár kétségkívül követtünk el hibákat a 20. században, de az ezek miatti veszteségeink messze meghaladják a hiba mértékét - értékelte. "Így aztán bennünk magyarokban működik egy fantasztikus hajtóerő, ami egyszerűen abból fakad, hogy bántja igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk. Bántja az igazságérzetünket, hogy oda jutottunk, ahol és ahogy most vagyunk" - mondta a kormányfő, aki szerint itt az ideje, hogy végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával. Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől - szólított fel a kormányfő, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Beszédét úgy zárta: "Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!"