Orbán: fontos nap volt ez a magyar alkotmánynak (FRISSÜL)

Fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára - így értékelte Orbán Viktor a szerdán az Európai Parlamentben (EP) Magyarországról zajló vitát, amelyen ő is részt vett és felszólalt.A miniszterelnök strasbourgi sajtótájékoztatóján közölte azt is: a magyar kormány nem tekinti fontos ügynek a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét, és ha az Európai Bizottság úgy gondolja, külön is maradnak.

Az alkotmánnyal kapcsolatos szavait Orbán Viktor egyebek mellett azzal indokolta, hogy az új alaptörvénnyel összefüggésben eddig senki semmilyen jogi eljárást nem indított. "Az a veszély fenyegette korábban a magyar alkotmányt, hogy az érdektelenség mocsarába süllyed, de ez nem következett be", ugyanis nagy európai érdeklődés övezi az alaptörvényt, amelyre "rendkívül büszkék vagyunk" - mondta. Ugyanakkor az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez kötődő kifogásokat, ha kell, készek teljesen átdolgozni - jelezte, majd úgy fogalmazott: kifejezetten jó érzésekkel tér haza Magyarországra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségéről szólva közölte: "nekünk az ügy nem fontos. Szerintünk jobban működne a két szervezet, ha összevonnák, de eddig sem voltak összevonva". Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy ne vonják őket össze, akkor külön maradnak - jelentette ki, megjegyezve, hogy ez nem egy kardinális gazdaságpolitikai vagy alkotmányfilozófiai kérdés, hanem kifejezetten technikai jellegű. A nemzeti bank függetlenségét a magyar kabinet is osztja - folytatta -, és olyan pontokon is hajlandó változtatni, amelyek az elmúlt húsz évben is úgy voltak, ahogyan most, csak eddig nem kifogásolta az Európai Bizottság, most viszont igen. "Erre mondom azt, hogy az érvek súlya előtt nem tudok meghajolni, de ha a bizottság ezt fontosnak tartja, meghajolunk" - mondta. Példaként említette: húsz évig úgy volt, és senki nem kifogásolta, hogy a kormány egy megbízottja részt vett a monetáris tanács ülésén. "Meg tudnám védeni a magunk álláspontját, de minek, ennek az ügynek nincs nagy jelentősége, ha a bizottság szeretné, legyen úgy" - fejtette ki álláspontját. Az Európai Bizottsággal fennmaradt, az MNB-t érintő vitás pontról elmondta: a bizottság azt kifogásolja, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai amikor elfoglalják hivatalukat, esküt tesznek az alkotmányra, noha ez az eskütétel az elmúlt húsz évben mindig megtörtént - mutatott rá. Ez "egy olyan szimbolikus politikai kérdés, amelyben még egyezkednünk kell. A többi ügy inkább technikai kérdés" - emelte ki. Orbán Viktor kérdésre úgy fogalmazott, "akkor vagyok kemény, amikor a hazám érdeke azt megkívánja, és akkor kötök kompromisszumot, amikor a magyar emberek érdeke megkívánja". Szólt arról is, hogy Magyarországgal szemben létezik politikai offenzíva, de "meg is lennénk sértve, ha nem volna", ez ugyanis a politika része. "Aki lónak áll, az húzzon, vagyis aki politikusnak megy, az ne lepődjön meg, hogy időnként durván megtámadják" - fogalmazott. Az EP-vitára kitérve - kérdésre válaszolva - a kormányfő azt mondta: nyilvánvaló, hogy a hozzászólók nagy része el sem olvasta az új magyar alkotmányt. A vitában a pártszimpátia felülírta a szövegismeretet - értékelte az elhangzottakat, majd a tévedések között említette, hogy összekeverték az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal (LB). Utóbbival kapcsolatban hozzátette: az LB elnökét senki sem mozdította el, hanem a bírói egyesület indítványára egy olyan szabály került a törvénybe, amely szerint legalább ötéves magyarországi bírói gyakorlat szükséges a főbírói poszthoz. Ezt az ellenzék is megszavazta - közölte. Álláspontja szerint azon is el kell gondolkodnia az európai közösségnek, hogy ha most azt követeli, vegyék értékrendbeli vizsgálat alá egy tagállam alkotmányát, akkor "hol fogunk megállni: egymás után következik a többi ország is". Úgy véli, ez egy rossz gyakorlat: ha van bizonyíték komoly európai értéksérelemre, természetesen fel kell lépni, de ténybeli ismeretek nélkül, feltételezések és ideológiai motiváltság alapján veszélyes így tenni, mert az az EU-t is gyengíti. Kérdésre szólt arról is, hogy szerinte Európának nem marad más választása, mint hogy középtávon egy átfogó megegyezést kössön Oroszországgal. "Ez egy teljesen új korszaka lesz az európai politikának" - vélekedett. Arra a kérdésre válaszolva, amely a Jobbik EU-tagsággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését firtatta, Orbán Viktor kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU tagja legyen, mert még mindig több érv szól a tagság mellett, mint ellene.

Korábban írtuk:

A Jobbik hiányolta a magyar emberek mindennapjait érintő kérdéseket

A Jobbik szerint az Európai Parlament szerdai többórás, Magyarország helyzetét taglaló vitája "mindenről szólt, csak éppen a magyar emberek mindennapjait érintő kérdésekről nem".

Gyöngyösi Márton

, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az MTI-hez szerda este eljuttatott közleményében azt írta: manapság Magyarországon nem a jegybanki függetlenség, a bírák nyugdíjkorhatára vagy az adatvédelmi helyzet izgatja a legjobban az embereket, és az, hogy ez összeegyeztethető-e az európai jogrenddel. "Sokkal inkább az, hogy mikor áll helyre a közbiztonság, a devizaadósoknak nyújt-e széleskörű támogatást a kormány, a multik helyett a magyar kis- és középvállalkozásoknak nyújt-e támogatást a kormány, lesz-e emberhez méltó megélhetést biztosító munkahely és gyermekvállalást ösztönző családpolitika Magyarországon" - fűzte hozzá. A képviselő a vitát "minden konkrét kritikát nélkülöző, prekoncepciók mentén zajló cirkusznak" nevezte, amely véleménye szerint "élő bizonyítéka volt az EU válságának: megmutatta, hogy valójában milyen mély az európai emberek és az EU intézményei között tátongó szakadék". A Jobbik szerint Magyarország jövője azon múlik, hogy az "EU-integráció oltárán feláldozott gazdasági és politikai szuverenitását vissza tudja-e szerezni". A frakcióvezető-helyettes azt írta, hogy "a Jobbik a magyar nép elé viszi a magyar EU-tagság kérdését". Gyöngyösi Márton előző napi, keddi közleményében úgy fogalmazott: "tekintettel arra, hogy a magyar politikai elit, köztük maga Orbán Viktor miniszterelnök is alkalmatlannak bizonyult a nemzeti érdekeink hatékony képviseletére az Európai Unióban, a Jobbik továbbra is az EU-ból való mielőbbi kilépést sürgeti és ügydöntő népszavazást kezdeményez".

Visszautasította a magyar kormányt ért bírálatokat egy osztrák képviselő

Pártpolitikai indíttatásúak és alaptalanok a magyar kormányt ért bírálatok - vélekedett

Andreas Mölzer

, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője szerdán Bécsben kiadott közleményében. Magyarország együttműködési készségét bizonyította Orbán Viktor miniszterelnök mai megjelenése az Európai Parlamentben - írta Mölzer, a jobboldali populista párt európai parlamenti delegációjának vezetője. Orbán Viktor felszólalása "ismét bizonyítja, hogy a jobboldali konzervatív kormány elleni vádak minden alapot nélkülöznek és pártpolitikai indíttatásúak" - fogalmazott az osztrák politikus. "Az önjelölt demokratáknak ezt a nem demokratikus magatartását" lehetett megfigyelni 2000-ben is, amikor az akkori európai uniós kormányok szankciókat alkalmaztak Ausztriával szemben az FPÖ koalíciós részvétele miatt - írta. "Budapestet most azért bírálják, mert Orbán elsősorban Magyarország nemzeti érdekeit követi" - fogalmazott. Mölzer egyúttal az osztrák belpolitikai intézményekkel szemben is bírálatokat fogalmazott meg. "Ha a Magyarországgal szemben alkalmazott mércét komolyan venné az EU, akkor Ausztriával szemben is kötelezettségszegési eljárást kellene indítania" - írta, annak a véleményének adva hangot, hogy az osztrák alkotmánybíróság és a jegybank vezetői pozícióit a két kormánypárt erőviszonyainak megfelelően osztják el, s hogy az osztrák közszolgálati média "az SPÖ (Osztrák Szociáldemokrata Párt) kezében van". A politikus az EP azon tagjai közé tartozik, akik egyik nemzetközi pártcsoporthoz sem csatlakoztak az európai intézményben.

Reding: kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat

Kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat - mondta

Viviane Reding

, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP)Magyarországról folytatott politikai vita végén, az uniós végrehajtó testület nevében elhangzott összegző felszólalásában. Kitért arra, hogy a brüsszeli bizottság nem csupán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen három kérdésben, hanem kérdésekkel is fordult a magyar hatóságokhoz a bírói függetlenség ügyében. Leszögezte, hogy a független bírósághoz való jogot az uniós előírások biztosítják az EU-tagállamok polgárainak, és az Európai Bizottság erre hivatkozva kéri aggályainak eloszlatását. E tekintetben Reding két kérdést vetett fel: egyfelől a volt magyar legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának a mandátum rendes lejárta előtti megszűnését, másfelől a bírói kar irányításának mikéntjét. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Neelie Kroes

alelnöktársa a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében adott hangot aggályainak, a strasbourgi székhelyű, összeurópai jellegű Európa Tanács (ET) pedig az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a sajtószabadság témája mellett a vallásszabadság témájában is vizsgálódik. Beszámolt arról, hogy

Thorbjorn Jagland

ET-főtitkár javasolta a Velencei Bizottság, az ET égisze alatt működő független jogi tanácsadó testület bevonását a kérdések áttekintésébe. "Érdemes lenne az Európa Tanáccsal együttműködni" - jelezte Reding, hogy az Európai Bizottság milyen irányba tájékozódik, amikor olyan kérdések kerülnek elé Magyarországgal kapcsolatban, amelyekre saját szűkre szabott jogi szerepében, vagyis az uniós szerződések betartásának őreként nincs önálló lehetősége a fellépésre. Az Európai Bizottság konkrét jogi kifogásait illetően az alelnök beszámolt arról, hogy a magyar kormányzat jogászi apparátusa már ezen a napon kapcsolatba lépett az ő irányítása alatt álló jogi szolgálattal, és elkezdték az egyeztetést. Mint hozzátette,

José Manuel Barroso

bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a törvényalkotás "betűjéről és szelleméről" egyaránt beszélni fog egymással. Az írott jogszabályok mellett azok szellemiségének hangsúlyozása szintén viszonylag új elemnek tekinthető, csak az utóbbi napokban jelent meg a bizottsági tisztségviselők Magyarországgal kapcsolatos kitételeiben. Korábban balodali, zöldpárti, illetve liberális részről érték olyan bírálatok a bizottságot, hogy hozzáállása túlságosan leszűkül a jogtechnikai részletkérdésekre, és csak másodlagos jellegű uniós jogszabályok betartását kéri számon, az európai értékekét nem.

Nicolai Halby Wammen

dán európai ügyi miniszter, aki az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács nevében összegezte a vitát, azt hangsúlyozta, hogy teljes mértékben megbíznak az Európai Bizottság tevékenységében. Megerősítette azt, hogy az aggályokat a szükséges mértékben komolyan kell venni, Magyarországnak az EU-joghoz kell igazítania jogszabályait. Üdvözölte, hogy Orbán Viktor a gyors megoldásba vetett reményének adott hangot.

Orbán: már csak egy pontban van konfliktusunk az EU-val az MNB-ről

A magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az Európai Bizottsággal a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai strasbourgi vitájában, a képviselői felszólalásokra adott viszonválaszában. A kormányfő azt mondta, az egyetlen konfliktus az MNB-t illetően az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarországnak nincs vitája az Európai Bizottsággal a bírák függetlenségéről. A nyugdíjkorhatár ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése - mutatott rá. Mint megjegyezte, szerinte nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh vezet. "Ha van Európában csak egy ember is, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok" - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a vitában elhangzott felszólalásokban számos ténybeli tévedés hangzott el. A bírálóknak ezért azt ajánlotta, olvassák el az alkotmányt, amely "nagyon értékes dokumentum", "megfontolásra érdemes lehet bármely országnak". Az előző alkotmány szerinte nem védte meg az ország vagyonát, a versenyt, a környezetet és a polgári szabadságokat. Az új alkotmány szerinte ezt mind jól orvosolja. A kormányfő szerint volt a strasbourgi vitának egyfajta európai aspektusa is, ideológiai vita. "Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tartjuk a jövő alapjának". Mint mondta, "lehet, hogy ezzel állásponttal kisebbségben vagyunk Európában, de ettől ez még egy európai álláspont".

Fidesz: Orbán Viktor megvédte Magyarországot

A Fidesz örömét fejezi ki, hogy Orbán Viktor ismét megvédte Magyarországot a nemzetközi baloldal támadásától az Európai Parlamentben.

Selmeczi Gabriella

, a párt szóvivőjének szerdai közleménye szerint az Európai Bizottság keddi döntése semmilyen módon nem kritizálja új alaptörvényt, "amelyre minden magyar ember büszke lehet". "Azt pedig, hogy a Gyurcsány-kormány egykori tagjai hazugságot emlegetnek, tekintsük azon régi igazság bizonyítékának, hogy mindenki magából indul ki" - fogalmaz a közleményben Selmeczi Gabriella azzal kapcsolatban, hogy

Mesterházy Attila

MSZP-elnök a kormányfő európai parlamenti beszédét követően azt mondta: már nemcsak itthon, hanem Strasbourgban is hazudik Orbán Viktor.

Magyar képviselői felszólalások

Az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió - hangoztatta

Tabajdi Csaba

, az MSZP EP-delegációjának vezetője a magyarországi politikai fejleményekről az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán folytatott vitában, míg

Szájer József

(Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyarország ma európai demokrácia. A frakciója vezérszónokaként felszólaló

Bokros Lajos

(MDF) úgy fogalmazott, Magyarországon "a jogállamiságot szőnyegbombázás érte".

Morvai Krisztina

(Jobbik) viszont - szintén képviselőcsoportja nevében - arról beszélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudarcot vallott, "olyan döntéseket hozott, amelyek tömeges munkanélküliséget, elszegényedést, szenvedést okoztak Európában".

Göncz Kinga

(MSZP) egyebek között azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának.

Gál Kinga

(Fidesz) kifogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem reagált ilyen élesen. A Fidesz EP-delegációjának vezetője,

Gyürk András

a vitából azt a következtetést vonta le, hogy a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szélsőséges pártokat erősíti.

KDNP: a kritikusok teljes tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint Magyarországot nem az unió, hanem az európai balliberálisok támadják, és a kritikusok teljes tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot a szerdai vitanapon.

Harrach Péter

, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta: a vita azt igazolta, hogy Európa identitásválságba került, ami a földrész egységét, nagyságát évszázadokon át biztosította, az az eszmei és kulturális egység nem létezik. Szerinte az is világossá vált, hogy a hagyományos európai értékeket nem a baloldal képviseli. A KDNP frakcióvezetője utalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének beszédére, amelyben szerepelt, hogy ideológiai szempontból polarizált vélemények jelentek meg. Szerinte itt keresendő a támadások lényege és a hisztérikus megnyilatkozások oka. Mint rámutatott: Magyarországot nem az unió, hanem az európai balliberálisok támadják. Harrach Péter úgy látta, hogy világossá vált a kettős mérce használata is. Példaként említette, hogy

Gyurcsány Ferenc

korábbi kormányfő a Magyar Nemzeti Bank vezetését nem két, hanem négy emberrel bővítette, és akkor Európában csend volt. Kiemelte:

Orbán Viktor

miniszterelnök beszéde két dolgot tett világossá, Magyarországnak átalakulásra van szüksége, ami érdekeket sért, és a magyar kormány készen áll az unió jogi kifogásainak orvoslására. Megjegyezte: az unió egyes képviselői a szervezet megoldatlan gondjai miatt frusztráltak, és hajlamosak bűnbakot keresni.

Mesterházy: az Európai Parlamentben is hazudott a miniszterelnök

Az MSZP elnöke szerint már nemcsak itthon, hanem Strasbourgban is hazudik Orbán Viktor. Mesterházy Attila a miniszterelnöknek az Európai Parlament szerdai ülésén, a Magyarországról szóló vitában elmondott beszédére reagálva újságíróknak ugyanakkor azt mondta: helyes, hogy a kormány kész módosítani az Európai Bizottság által kifogásolt törvényeket, és az is, hogy Orbán Viktor változtatott korábbi stílusán. Az MSZP elnök-frakcióvezetője hazugságnak minősítette, hogy az Orbán-kormány csődközeli helyzetben vette volna át az országot. Mint mondta, a szocialista kabinet fenntartható fejlődési pályát hagyott hátra, ma viszont a Fidesz gazdaságpolitikája miatt valóban csődhelyzet fenyeget. Szintén hazugság, hogy az alaptörvénnyel szemben nem érkezett uniós kifogás, hiszen a bírók nyugdíjkorhatárára vonatkozó szabályok az új alkotmányban is benne vannak - tette hozzá. Mesterházy Attila szerint nem igaz az sem, hogy a kormány strukturális reformokat hajtott végre, az átalakítások pedig nem azokon a területeken történtek, ahol erre szükség lett volna, hanem például a közjogi rendszerben. A politikus azt mondta: üdvözlik, hogy a kormányfő ezúttal "nem üzent hadat senkinek" Strasbourgban, és kész a kifogásolt jogszabályok módosítására. Az MSZP azt sürgeti, hogy ez mielőbb történjen meg. Mesterházy Attila mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a Strasbourgban megfogalmazott jogi aggályok csak kis részét képezik azoknak a problémáknak, amelyeket az Orbán-kormány okozott, ezért azt sürgette, hogy a kabinet "tegye le a fegyvert" és további terheket ne rakjon az emberekre.

Bírálatok az EP-frakciók részéről, a néppárt kiáll a kormány mellett

Az Európai Bizottság most bejelentett kötelezettségszegési eljárásaiban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt a magyarországi politikai fejleményekről szerdán tartott strasbourgi európai parlamenti vitában, a Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont kiállt a kormány politikája mellett. Mint a szocialista frakciót vezető osztrák

Hannes Swoboda

elmondta, nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is. A liberális csoportot vezető

Guy Verhofstadt

nemzetközi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát mutatott fel, amely összesen mintegy 30 aggályos területet tartalmazott a magyar jogszabályokkal kapcsolatban. A néppárti csoportot irányító

Joseph Daul

ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzetben vette át az országot, és ennek ellenére "elsöprő sikereket ért el". Meggyőződésének mondta, hogy Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.

Orbán: az európai elvek alapján szerveztük át Magyarországot

Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szerdai, Magyarországról szóló vitájában Orbán Viktor, rámutatva: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás. "Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben" - kezdte strasbourgi beszédét a miniszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmillió lakosból kevesebb mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését pedig nem szankcionálta a jog - sorolta a példákat. Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. "Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket" - ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is. "A magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is" - jelentette ki. A törvényalkotási munkára kitérve a miniszterelnök elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény. Másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház - jegyezte meg, majd a strukturális reformokkal folytatta, közte megemlítve a kormányzati, az önkormányzati, a közigazgatási, az igazságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továbbá az egészségügyi ellátásnak az átszervezését. "Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" - foglalta össze. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel - közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével - is járt, majd példaként említette a bank- és a válságadót. Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: "az 1949-es kommunista alkotmány helyett - utolsóként a volt megszállt országok közül - új alkotmányt hoztunk létre". Leszögezte: Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt, támaszkodtak a tagállamok bevált gyakorlataira és az EU alapdokumentumaira is. Ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett azonban - folytatta - természetesnek tekinti - ahogyan "Magyarországon mindenki természetesnek tekinti" -, ha vitás kérdések is felmerülnek. A José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött szerdai levelére emlékeztetve elmondta: a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Jövő heti brüsszeli találkozójuktól pedig gyors eredményeket remél - tette hozzá a kormányfő. Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor - mint mondta - rendelkezésre áll. Azonban "ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" - húzta alá a miniszterelnök, aki végül a most befejezendő magyarországi átszervezés támogatására kérte az EP-t.

Barroso: a jegybanki függetlenséggel foglalkozni kell a hiteltárgyalások előtt

A jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén Magyarországról folytatott politikai vitában. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője hangsúlyozta: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik. Ezzel arra is utalt, hogy a vitában rész vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Barroso - emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konkrét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt, és három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított. Leszögezte, azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai. Barroso szerint "ebben a nagyon érzékeny ügyben egyértelműnek kell lenni az értékeket illetően, szilárdnak az elvekben, tisztességesnek a módszerekben, és érzékkel kell folytatni a kommunikációt". A központi banki függetlenség, a bírói tevékenység felső korhatára, illetve az adatvédelmi hatósági függetlenség témájában indított uniós eljárás - hangoztatta - annak az erőfeszítésnek a része, amely arra irányul, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az uniós jog "betűjét, és ami szintén fontos, szellemét". "Nem fogunk habozni, hogy további lépéseket tegyünk, ha azt szükségesnek találjuk azoknak a válaszoknak a fényében, amelyeket a magyar hatóságoktól kapunk" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Kitért arra, hogy a nap folyamán levelet kapott Orbán Viktortól, aki jelezte neki arra irányuló szándékát, hogy módosítsák az érintett jogszabályokat, és együttműködjenek az uniós végrehajtó testülettel az elkövetkező napokban annak érdekében, hogy a fölvetett ügyekben megtalálják a jogi megoldást. Barroso kitért arra, hogy az Európai Bizottság által felvetett ügyeken túlmutató kérdésekről is szó van, amelyekkel szintén foglalkozni kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinens gyakorlatilag összes országát tömörítő, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) szintén foglalkozik a magyar jogalkotás különböző kérdéseivel. "Az Európa Tanács Velencei Bizottsága fontos szerepet játszhat ebből a szempontból" - vélekedett, utalva az ET égisze alatt működő független jogi szakértői testületre, amely korábban véleményt mondott az új magyar alkotmányról is. Elmondta, hogy ő és Viviane Reding, a brüsszeli bizottság igazságügyi alelnöke erről már beszélt Thorbjorn Jagland ET-főtitkárral, aki teljes támogatásáról biztosította az Európai Bizottság hozzáállását. "Tény, hogy a jogi aspektusokon túl bizonyos aggályok fogalmazódtak meg a magyarországi demokrácia minőségével, politikai kultúrájával, továbbá a kormány és az ellenzék közötti, valamint az állam és a civil társadalom közötti viszonnyal kapcsolatban" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Megfogalmazása szerint erőteljesen felszólította a magyar hatóságokat, hogy "tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság elveit, és azokat ne csupán a normákban, hanem a gyakorlatban, valamint az ország politikai és társadalmi életében is érvényesítsék". Barroso felhívta a figyelmet arra, hogy Neelie Kroes bizottsági alelnök levélben fejezte ki aggályait a médiaszabadság és médiapluralizmus magyarországi helyzetét illetően. "Csak a jogállamiságra, demokratikus elvekre és alapvető szabadságjogokra alapozott szilárd jogi környezetben lehet elnyerni és megőrizni a polgárok, a partnerek és a befektetők bizalmát. A gazdasági válság idején ez életbevágóbb, mint valaha" - hangsúlyozta José Manuel Barroso. A bizottsági elnök előtt röviden felszólaló Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter azt hangoztatta, hogy az Európai Unió minden tagállamának tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket és szabályokat, ez minden más tagország érdeke is. Megerősítette, hogy az EU jelenleg soros elnöke, Dánia teljes egészében támogatja az Európai Bizottságot a jogszabályok magyarországi betartatásában. Reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez,

José Manuel Barrosóhoz frissen intézett levele

, valamint a mostani EP-vita "azzal az eredménnyel jár, hogy a helyzet megoldódik".

Martin Schulz

, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista pártállású elnöke - aki a vita első részében elnökölt, majd az elnöklést átadta - az ülésteremből kilépve újságírók előtt kijelentette: helyes volt, hogy a vitát az EP-ben rendezték meg, de az nem elég, hogy meghallgatták Orbán Viktort, meg kell hallgatni az ellenzék és a civil társadalom képviselőit is. Utalt arra, hogy ezzel az EP szabadságjogi szakbizottsága foglalkozik.