Csődeljárások és az új Polgári Törvénykönyv a Jogásznapon + FOTÓK
2012. január 27., péntek
Az új Polgári Törvénykönyv, valamint a csődtörvény módosításai voltak a Jogásznap péntek délelőtti előadásainak fő témái, melyeket Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke, és Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Kollégiumvezetője ismertetett az egybegyűltekkel.
A Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezete péntek délelőtt ismét megtartotta az immár hagyományosnak mondható Jogásznapot. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottság Dísztermében ezúttal
Sárközy Tamás
, a Magyar Jogász Egylet elnöke és
Juhász László
, a Pécsi Ítélőtábla Kollégiumvezetője tartott előadást jelenlegi és leendő szakmabelieknek. Ezúttal az új Polgári Törvénykönyv gazdaságjogi vizsgálata, valamint a csődtörvény 2011-es módosításával kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.
Konzervatív lehet a Polgári Törvénykönyv
Sárközy Tamás elsősorban a Polgári Törvénykönyv gazdaságjogi vonulata mentén vizsgálta a változásokat. Mint mondta, a témában február elsején kezdődik meg az államigazgatási egyeztetés, így azt remélhetőleg még nyár előtt megtudja tárgyalni a Parlament. "Az új alaptörvény több érdekességet is hozott a gazdasági alkotmányozás szempontjából. Nagy pozitívum például, hogy az államadóssággal és a nemzeti vagyonnal is kiemelten foglalkozik" - mondta az elnök. Hangsúlyozta továbbá, hogy míg az alaptörvény a gazdasági közjogot jelentősen megerősítette, addig a magánjog szinte teljesen kimaradt belőle - ennek ezt ellensúlyozva az új Polgári Törvénykönyv kimondottan a polgárjogi vonalon mozog. "Ha a javaslatot így, az eredeti formájában fogadják majd el, egy rendkívül konzervatív Polgári Törvénykönyv születhet, melyet a későbbiekben a bírói jogalkotásnak kell majd korrigálni" - húzta alá Sárközy Tamás. A törvénykönyvbe két sarkalatos pont, a munkajog, és a szellemi alkotások joga nem került bele. Előbbivel az új Munka Törvénykönyve foglalkozik majd, utóbbit pedig csak jóval rugalmasabb környezetben lehet alkalmazni, hiszen az internet térnyerése számos képlékeny, eddigi jogi gyakorlatban nem szereplő utat nyitott. "Egy totális Polgári Törvénykönyv készül, amely a polgárjog teljes tartalmát felöleli. Ez mindenképpen pozitívum" - mondta az elnök. Számos egyéb hiánypótló újítást is megemlített, ilyen például a franchise fogalmának integrálása, valamint a bizalmi vagyonkezelés szabályozása. A társasági jog Ptk.-ba történő integrálása is tervben van, melynek hatására azonban megszűnhet a komplexitása, a változásokra reagálni képtelen törvény joghézagokat okozhat. "Tulajdonképpen kétfajta jogfelfogás ütközése értelmezhető a Polgári Törvénykönyvben, esetünkben pedig a gazdasági felfogása jobban visszaszorult" - summázta az elnök.
A civil szervezetek is csődöt jelenthetnek
Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Kollégiumvezetője a csődtörvény módosításait ismertette. Mint mondta, a húsz évvel ezelőtt, 1992 január elsején életbe lépett csődtörvényt a hatalmas, több ezer milliárd forintos körbetartozások miatt hozták. Akkor a 90 napon túli tartozásokkal bírók csődeljárást kellett, hogy indítsanak maguk ellen, ami állami vállalatok tömegét érintett. 1993-ban enyhítettek a törvényen, majd 2008-ben, a gazdasági válság miatt ismét automatikus moratóriumokat vezettek be. "Az évek alatt a csődeljárás szinte teljesen megszűnt, és a felszámolás váltotta fel. Ez a tendencia valószínűleg a későbbiekben sem fog majd változni, hiszen Magyarországon nagyon könnyű új céget alapítani. Sokak szerint mindenképpen könnyebb, mint a régit rend betenni, megerősíteni" - emelte ki Juhász László. Mint mondta, a törvény számos változtatása csak március elsejétől lép érvénybe. Az alapmoratórium 90 napról 120 napra nő, és újításként már a civil szervezetek is bekerültek a csődeljárásba - szövetségek, alapítványok is felszámolhatóak lesznek innentől. Azt a 2009-ben hozott törvénymódosítást is megszüntették, mely szerint a hitelező is kezdeményezhet csődeljárást, nem csak az adós, erre Juhász László szerint amúgy sem akadt sok példa. Az eljárásban számító szavazatok számát 100 ezerről 50 ezer forintra csökkentették, hogy igazságosabb arányban képviselhessék magukat a felek. A fizetésképtelenségi eljárást ésszerűsíti továbbá a törvény: eddig ugyanis már 1 forint tartozás esetén is lehetett eljárást kezdeményezni a vállalat ellen, ez az összeg most 200 ezerre nőtt. "Összességégeb a módosítások zöme pozitív változást hozhat, gördülékenyebbé és átláthatóbbá teszi a csődeljárások menetét" - zárta előadását Juhász László. A rendezvény zárásaként Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke egy dómot és Jusztíciát ábrázoló érmét, valamint Szegedhez köthető ajándékokból összeállított csomagot adott át az előadóknak. Elmondta továbbá, hogy gazdasági okok miatt idén a Jogászbál elmarad, erőt gyűjtve várják az előttük álló megpróbáltatásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
