Amikor áll a bál… - farsangi vidám hetek
Báli rend
Január 28-án a Rotary Club Szeged-Tisza tart jótékonysági bált 19 órától a Tisza Szállóban. Február 4-én a Szeged Első Lions Club is megrendezi jótékonysági bálját 19 órától a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Február 11-én a Grand Caféban a VI. Nemzetközi Bajuszparti és Farsangra kerül sor. Szintén február 11-én 19:30-tól tartja a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Hagyományos Nemzetközi Üzleti Találkozóját, a Kamarai Bált a kamara székházában. Február 18-án a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara 19 órától a Fehértói Halászcsárdában rendezi meg a Mérnökbált. Február 16-án 19 órától az SZTE Mérnöki Kar Mérnökbáljára kerül sor a Pick Étteremben, február 17-én pedig 19 órától rendezik meg az idei Bölcsészbált a Tisza Hotelben. Február 24-én 17 órától VI. Szegedi Nyugdíjas Bál lesz az Üvegvár étteremben.Táncrendben
Fokozatosan alakultak ki a bál „kellékei” is. Már a 19. századtól táncrendekbe írták az urak a nevüket ahhoz a tánchoz, amelyet az illető hölggyel szerettek volna táncolni. A huszadik század első felében pedig meghívókat küldtek, feldíszítették a termet, meghatározott báli viseletet vártak el, illetve büfét (söntést) állítottak fel a vendégeknek, és fogadtak zenekart is. A fonóban, kocsmában ugyanis még nem nagyon voltak zenekarok, egy-egy hangszeres játékos, dudás, tekerős, tamburás vagy citerás szolgálta ki a mulatni vágyókat. A cigányzenekarok kezdetben a városi vendéglőkben játszottak, majd viszonylag korán, a két világháború között megjelentek a szalonzenekarok is. A mozin keresztül a filmzenék slágerek lettek, megjelentek a tánczenei divatok, a társastáncok a néptáncok mellett: nagy divatja volt a keringőnek, majd jött a tangó, a foxtrott stb.Álarcban
Bizonyos helyeken a farsangi mulatságok maszkabálakká, álarcosbálokká váltak. A farsangon viselt álarcok persze elsősorban nem a bálakhoz, hanem valamilyen szokáshoz kötődtek. A jelmezviselés részben az iskolai kultúrákon keresztül vált általánossá a 20. század második felétől, mikor a gyerekek öltöttek jelmezt. A szokás gyökere persze sokkal korábbi évszázadokra nyúlik vissza, a felsőbb osztályok elegáns jelmezekben tartott estélyeire. A farsangi időszak csúcsa a „farsang farka”, azaz utolsó három napja volt: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd – a legnagyobb bálakat ekkor rendezték. Falun és városban három napon át bálazott a fiatalság, mert tudták, hogy húshagyókedden már éjjel 11-kor véget ér a bál. Ha még éhesek voltak, utoljára ehettek húsos ételt a nagyböjt kezdete előtt.Rend nélkül
„Napjaink embere erről is megfeledkezett, nem figyelnek rá. Az 1940-es évektől kifejezetten egyház- és vallásellenes légkör uralkodott Magyarországon, ami tudatosan arra akarta kényszeríteni a lakosságot, hogy megszegje a vallás előírásait – például táncoljon nagyböjtben is” – összegzett Barna Gábor. Így a mai ember már egyáltalán nem is érzi ezt bűnnek, a rend megbontásának. Természetesen nemcsak a farsangi időszakban rendeztek bált, hanem a nagy ünnepekkor (karácsony, húsvét, pünkösd), többnyire azok másodnapján. Alkalmi rendezvényekre került sor a nagyobb munkák befejezésekor is, ilyen volt az aratóbál, vagy a szüreti bál. A paraszti kultúrában a gabonatárolásra szolgáló épület, a csűr elkészültekor „csűrdöngölőt” jártak, hogy a fiatalok táncukkal tömörítsék a földet. A mulatságok tehát egyenletesen megoszlottak az év során, de eleink jól tudták, mikor van, és mikor nincs itt az ideje a táncnak…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024