Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Amikor áll a bál… - farsangi vidám hetek

Amikor áll a bál… - farsangi vidám hetek

2012. január 28., szombat
Amikor áll a bál… - farsangi vidám hetek
Vízkereszttől hamvazószerdáig (azaz január 6-tól idén február 22-ig) tart az egyházi időszámítás szerint a farsang időszaka, mely a fiatalság legnagyobb örömére a báli szezont is jelenti. Az organikusan felépülő társadalmakban mindennek megvolt a maga ideje, a munkának, a pihenésnek és a szórakozásnak egyaránt. Korábban bálakat sem úgy rendeztek, mint manapság. Ma már a szót is ritkábban, és inkább elegánsabb, emelkedett hangulatú rendezvényekre használjuk, helyette „bulizni”, vagy diszkóba járnak a fiatalok. Az 1940-es évekig a bálaknak volt egyfajta szezonalitása – magyarázta lapunknak Barna Gábor, a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője. A kisebb falvakban, ahol homogénebb volt a társadalom, a báli alkalmaknak a fonók, a 19-20. század fordulójától katolikus körök, vagy művelődési házak, illetve a kocsmák adtak helyet. Nagyobb településeken a 19. századtól fokozatosan és egyre gyarapodó számban jelentek meg a különböző egyesületek, melyek vallási, foglalkozási (céhek, ipartestületek) alapon, illetve életkor (cserkészek, illetve Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete /KALOT/, Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége /KALÁSZ/) szerint gyűjtötték egybe az embereket. A 19. század utolsó harmadában már szervezett módon jelentek meg a tűzoltók is, de a kereskedő ifjak, olvasókörök, úri kaszinók, gazdakörök szintén színesítettek a társadalmi palettát. Az egyesületek mind megtartották a maguk farsangi bálját.

Báli rend

Január 28-án a Rotary Club Szeged-Tisza tart jótékonysági bált 19 órától a Tisza Szállóban. Február 4-én a Szeged Első Lions Club is megrendezi jótékonysági bálját 19 órától a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Február 11-én a Grand Caféban a VI. Nemzetközi Bajuszparti és Farsangra kerül sor. Szintén február 11-én 19:30-tól tartja a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Hagyományos Nemzetközi Üzleti Találkozóját, a Kamarai Bált a kamara székházában. Február 18-án a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara 19 órától a Fehértói Halászcsárdában rendezi meg a Mérnökbált. Február 16-án 19 órától az SZTE Mérnöki Kar Mérnökbáljára kerül sor a Pick Étteremben, február 17-én pedig 19 órától rendezik meg az idei Bölcsészbált a Tisza Hotelben. Február 24-én 17 órától VI. Szegedi Nyugdíjas Bál lesz az Üvegvár étteremben.

Táncrendben

Fokozatosan alakultak ki a bál „kellékei” is. Már a 19. századtól táncrendekbe írták az urak a nevüket ahhoz a tánchoz, amelyet az illető hölggyel szerettek volna táncolni. A huszadik század első felében pedig meghívókat küldtek, feldíszítették a termet, meghatározott báli viseletet vártak el, illetve büfét (söntést) állítottak fel a vendégeknek, és fogadtak zenekart is. A fonóban, kocsmában ugyanis még nem nagyon voltak zenekarok, egy-egy hangszeres játékos, dudás, tekerős, tamburás vagy citerás szolgálta ki a mulatni vágyókat. A cigányzenekarok kezdetben a városi vendéglőkben játszottak, majd viszonylag korán, a két világháború között megjelentek a szalonzenekarok is. A mozin keresztül a filmzenék slágerek lettek, megjelentek a tánczenei divatok, a társastáncok a néptáncok mellett: nagy divatja volt a keringőnek, majd jött a tangó, a foxtrott stb.

Álarcban

Bizonyos helyeken a farsangi mulatságok maszkabálakká, álarcosbálokká váltak. A farsangon viselt álarcok persze elsősorban nem a bálakhoz, hanem valamilyen szokáshoz kötődtek. A jelmezviselés részben az iskolai kultúrákon keresztül vált általánossá a 20. század második felétől, mikor a gyerekek öltöttek jelmezt. A szokás gyökere persze sokkal korábbi évszázadokra nyúlik vissza, a felsőbb osztályok elegáns jelmezekben tartott estélyeire. A farsangi időszak csúcsa a „farsang farka”, azaz utolsó három napja volt: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd – a legnagyobb bálakat ekkor rendezték. Falun és városban három napon át bálazott a fiatalság, mert tudták, hogy húshagyókedden már éjjel 11-kor véget ér a bál. Ha még éhesek voltak, utoljára ehettek húsos ételt a nagyböjt kezdete előtt.

Rend nélkül

„Napjaink embere erről is megfeledkezett, nem figyelnek rá. Az 1940-es évektől kifejezetten egyház- és vallásellenes légkör uralkodott Magyarországon, ami tudatosan arra akarta kényszeríteni a lakosságot, hogy megszegje a vallás előírásait – például táncoljon nagyböjtben is” – összegzett Barna Gábor. Így a mai ember már egyáltalán nem is érzi ezt bűnnek, a rend megbontásának. Természetesen nemcsak a farsangi időszakban rendeztek bált, hanem a nagy ünnepekkor (karácsony, húsvét, pünkösd), többnyire azok másodnapján. Alkalmi rendezvényekre került sor a nagyobb munkák befejezésekor is, ilyen volt az aratóbál, vagy a szüreti bál. A paraszti kultúrában a gabonatárolásra szolgáló épület, a csűr elkészültekor „csűrdöngölőt” jártak, hogy a fiatalok táncukkal tömörítsék a földet. A mulatságok tehát egyenletesen megoszlottak az év során, de eleink jól tudták, mikor van, és mikor nincs itt az ideje a táncnak…
farsang báli szezon farsangi bál bál

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo