Afar-föld – az emberiség bölcsője + VIDEÓ

A tragikus etiópiai támadás hátteréről egyre több részlet lát napvilágot, ám viszonylag kevés szó esik magáról a térségről. A következőkben Etiópiáról és az ott élő afarokról olvashat egy összeállítást.

A modern ember ma ismert legkorábbi maradványai az Afar vidéken, Eitópia északkeleti részén kerültek elő – olvasható az Agra Kulturális Utazási Társaság

blogjában

.

Richard Leakey

találta meg a legkorábbi ősünket dél-Etiópiában, az Omo folyó mentén, egy 195 ezer évvel ezelőtt élt Homo sapiens maradványait. A világon ma ismert legrégebbi, ember által alakított kőeszközök szintén az Afar régióból, a Gona folyónál kerültek elő, korukat 2,6 millió évesre becsülik a kutatók. A hasadékok és törésvonalak szabdalta térség egyik turisták által látogatott része, az Erta Ale vulkán. Az aktív tűzhányó éjjelente nyújt igazán lenyűgöző látványt,

Magyar Zoltán

beszámolóját

ITT

olvashatják. A terméketlen kősivatag Etiópia legmélyebben fekvő része, a terület geológiai látványosságai a felszínen látható korallmészkövek, melyek az egykor itt hullámzó tenger visszamaradt emlékei. A futóhomokkal borított Afar-medence legmélyebb pontjain sós maradvány tavak fekszenek, de számottevő a vulkáni utóműködés is; mindezt a nagy mennyiségű kénhidrogénes forrás is tanúsítja a területen. A Vörös tenger közelsége miatt magas a páratartalom, 70-75%-os, ami iszonyatos forrósággal párosul, az évi átlaghőmérséklet 30-35 °C között mozog. Eső alig esik, átlagosan mindössze 100 milliméter évente. A növényzet rendkívül gyér, a területen a kecske- és marhapásztorokon kívül csak a sókereskedők osztoznak a területen, a vidék más jelentős gazdasági termékkel vagy exportcikkel nem rendelkezik.

A nagyjából háromszög alakú Afar-föld mindig is nagyobb államok perifériáján helyezkedett el, nem tartozik sem a klasszikus etióp kereszténység kultúrköréhez, sem pedig az iszlám világhoz. A muszlim hagyományok sajátosan keveredtek a nomád afar törzsi szokásjoggal, mely sajátos népi vallásosságot eredményezett e területen.

Szélinger Balázs

, az etiópiai Mekelle Egyetem docense portálunknak elmondta, az afar nomád sivatagi népcsoport, s rendkívül érzékenyek a területükre belépő idegenekkel szemben. Elvárnák, hogy helyi hatóságukat is értesítsék az érkező turistákról, ami sok esetben elmarad. Emberrablások előfordulnak a térségben, az afarok jellemzően a tárgyalási alapként kezelik őket a központi kormánnyal szemben, vagyis nem pénzt kérnek értük, s nem is bántják őket. Az 1960-as években fellángoló és az 1990-es évekre Eritrea Etiópiából való kiszakadására vezető etióp-eritreai háború szintén sok kárt tett a területben. A két szomszéd máig nem normalizálta viszonyait, nem ritkák az incidensek közöttük, a határ hosszú évek óta le van zárva. http://youtu.be/Ql1uJ3qGZWY