A köznevelési törvényről vitáztak a torony alatt

Az oktatási bizottság elnöke, Pocsai Blanka nyílt ülésen vitára bocsátotta a magyar nemzeti köznevelési törvényt és annak várható hatásait. A szerda délutáni testületi ülésen meghívottként több oktatási intézmény vezetője is részt vett.

Az ülés elején a bizottság elnöke kifejtette, hogy most egy kerettörvényről tudnak csak beszélni, aminek működését a végrehajtási rendeletek szabályozzák majd, melyek még készülőben vannak, majd felkérte az oktatási iroda vezetőjét,

Kardos Jánost

, hogy tartson prezentációt a kerettörvény Szegeden várható hatásairól. A számok tükrében először megtudhattuk, hogy 2011-ben 4913 gyerek járt önkormányzati óvodába, 8754 gyerek általános iskolába, míg középfokú városi tanintézménybe 10 713 ifjú. A közoktatásban közvetlenül részt vevő önkormányzati álláshelyek száma pedig összesen 2996. Tavaly mintegy 14 milliárd forintot költött a város a költségvetésből a közoktatásra, melynek több mint 37%-a a városi büdzsét terhelte, közel 44% az állami normatíva, 19%-át pedig saját bevételből finanszírozta az önkormányzat. Kardos János kiemelte, hogy 2013. január 1-ével lépnek hatályba a törvény lényegi elemei, most még nincsenek rendeletek, melyek szabályoznák a törvény működését. „Nem tudjuk például azt sem, hogy mi fog átkerülni a járási hivatalokhoz, s azok miként működtetik majd a rendszert” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az iroda nem látja tisztán, mit jelent majd, ha az állami vagyonhoz kerülnek az iskolák, és azok működtetését köznevelési szerződéssel átveheti az önkormányzat. „Miért és miből működtessük azokat az iskolákat, melyek már nem képezik a város vagyonát?” – tette fel a kérdést az irodavezető, aki a szakképzés tekintetében is több kérdőjelet lát.

Kozma: rossz hangulatom van

Az ismertető után Kónya Gábor, a bizottság MSZP-s tagja véleményezte először az új törvényt. Elmondása szerint Szegednek eddig sokszínű, stabil, belső feszültségektől mentes közoktatása volt, ez a kerettörvény elmondása szerint felér egy arculcsapással. „Komoly autonómiával rendelkeztek eddig az intézmények, ami most veszélybe került, központosított, kézi vezérlésű rendszer várható” – fogalmazott. Arról beszélt, hogy szerinte az iskolákban félnek a pedagógusok. Pocsai Blanka (Fidesz-KDNP) elnök válaszában kifejtette, hogy ez a köznevelési törvény sok olyan, régóta a levegőben lógó elvárást indított útjára, melyek alapgondolatait mindenki magáénak érezheti. Ilyen például a mindennapos testnevelés, mint ahogy az a változás is, hogy az iskolák kötelesek 16 óráig lehetőséget adni a gyerekeknek, hogy ott töltsék az időt. „Ez egy drasztikus változásokat hozó, sarokpontjaiban egyértelmű, ésszerű irányvonalakban elindult törvény. A végrehajtási rendeletekben meg fogjuk találni azt az utat, hogy az iskolák stabil működését biztosítsuk. Igazat adok ugyanakkor azoknak a felvetéseknek, hogy a fenntartóváltás kérdése még nem teljesen tiszta. Ami biztos, hogy a kormányhivatalok irányába ruházza át a feladatokat az állam, és ahogy már említettem, amint a törvény végrehajtási rendeletei elkészülnek, sok minden világossá válik” - fogalmazott. Hüvös László (Fidesz-KDNP) humán közszolgáltatási tanácsnok úgy érvelt, hogy a köznevelési törvény csak két hete lépett érvénybe, nincsenek még elkésve a passzusokat szabályzó végrehajtási rendeletek. „Nem szól másról most az ellenzéki kommunikáció, mint hangulatkeltésről kellő információk hiányában” – így Hüvös, akinek kijelentésére Kozma azt vetette közbe, hogy „rossz hangulatom van”. „Amiket hallunk most nem érvek, hanem felvetések, félelmek. Ha át is kerül a vagyon az államhoz, amit az iskolákra fordítottunk, nem viszik el teherautókkal, továbbra is a szegedi és környékbeli gyerekeket szolgálják a fejlesztések, és ezután is őket fogják. Attól, hogy valami más, változik, nem feltétlenül rosszabb. Ítéletet mondani végrehajtási rendeletek nélkül nem érdemes” – hangsúlyozta a jobboldali politikus.

Középkort és Trianont vizionált Révész Mihály