Vértes András szerint javult a pénzügyi bizalom hazánk iránt

“Mára olyan zsákutcába került a magyar gazdaság, melynek a végén nem fal, hanem szakadék van” – jelentette ki Vértes András közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke Szegeden.

A Közéleti Kávéház Baloldali Páholyának vendégeként a szakember szólt arról is, hogy a hazánk iránti pénzügyi bizalom az utóbbi időben javult, a pénzvilág ugyanis feltételezi, hogy a kormány korrigálni fog minden olyan törvényt, amelyet a nemzetközi szervezetek kritikusnak tartanak. A GKI elnöke úgy látja, csak egy teljes gazdaságpolitikai fordulat jelentheti a kiutat, szerinte ugyanis jogbizonytalanság és gazdasági értelemben kiszámíthatatlanság van hazánkban. Ezt az üzleti szféra nem tolerálja, ezért van szükség változtatásokra.

Vértes András

szerint a problémák lényege először politikai természetűek, s csak ezután gazdaságpolitikaiak. „Annyiban politikai, hogy muszáj törvényeket változtatni azért, hogy a jogbiztonság erősebb legyen. Leginkább a jegybankkal kapcsolatos törvényeket kell változtatni, de jól láthatóan az igazságszolgáltatással vagy a bírákkal kapcsolatosakat is. Azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása is föl fog merülni a tárgyalásokon, illetve a Költségvetési Tanácsnak a tényleges működése” – jelentette ki. A GKI elnöke leszögezte, a magyar kormány előtt nincs más út, minthogy megállapodjon az IMF-fel, az unióval és az Európai Központi Bankkal. Ez a megállapodás azonban szerinte nem biztos, hogy márciusig megszületik. A GKI már tavaly szeptemberben recessziót prognosztizált, akkor 1%-os GDP-csökkenést tartottak valószínűnek. Ezt decemberben másfél százalékos csökkenésre módosították. „Azzal számolunk, hogy a lakosság fogyasztása 2,5%-kal fog mérséklődni. Az alacsony jövedelműek reálbére csökken, sokaknak a nominális bére is. A közepes és magas jövedelműek közül pedig pedig a végtörlesztésben érdekeltek” – indokolta a prognosztizált csökkenés mértékét. A beruházások is csökkenni fognak, az GKI szerint körülbelül 4%-kal. Ezek együttesen az exportnövekedés ellenére is 1,5%-os GDP csökkenést fognak eredményezni Vértes szerint. „A kormányzat ragaszkodni fog ahhoz, hogy 3% alatt legyen a GDP-hiány, még jövőre is, mert ezt muszáj. Ha ezt nem teljesíti, akkor a túlzott deficiteljárás keretében a kohéziós forrásoknak a felfüggesztése fenyeget. Ezt a kormányzat minden áron el akarja kerülni” – tudatta a GKI elnöke.