Új pénzügyi felügyelet - Orbán szerint nem ördögtől való az összevonás

Orbán Viktor szerint "nem ördögtől való" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása. A Jobbik támogatta, az MSZP ellenezte a javaslatot. A jegybanktörvénnyel kapcsolatban az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) is vizsgálódik.

A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán döntött annak a módosító indítványnak a benyújtásáról, amely szerint összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre. A bizottsági előterjesztésről pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament.

Orbán Viktor

miniszterelnök csütörtökön Budapesten kérdésre válaszolva azt mondta, sem a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonása, sem pedig a két szervezet további egymástól független működése nem "ördögtől való" a kormány szerint, hiszen mindkettőre van példa az Európai Unióban. A kormányfő leszögezte: a magyar jogi helyzet egyértelmű, hiszen az alkotmány külön-külön szabályozza az MNB és a PSZÁF alkotmányos helyzetét, ezért a mostani javaslattal az átmeneti rendelkezésekben annak a lehetőségét teremtik meg, hogy ha az Országgyűlés kétharmados törvényben össze akarja olvasztani a két szervezetet, akkor ne kelljen ehhez alkotmányt módosítani. Orbán Viktor hangsúlyozta: jelenleg nincs erről szóló előterjesztés az Országgyűlés előtt, van viszont egy olyan jegybanktörvény, amelyet a kormány készített. Ezzel kapcsolatban a kabinet várja az Európai Központi Bank véleményét, amelyet már 40 napja kikért, de amíg ez nem jön meg, addig nem zárják le a javaslat parlamenti vitáját. Az EKB közlése szerint a hiteles monetáris politika alapja a stabil intézményi környezetben működő, független központi bank - ezt az új banktörvénnyel kapcsolatban közölte a bank. Véleménye szerint elsődleges fontosságú olyan intézményi szerkezet létrehozása, amely elválasztja a monetáris politikát a rövid távú politikai érdekek befolyásától. Az EKB értesülései szerint a törvényjavaslat kormány elé terjesztett változata lényeges módosításokat tartalmaz az EKB-hoz benyújtott változathoz képest - olvasható az EKB honlapján. Ezért az EKB ismételten rögzíti, hogy konzultációt kell folytatni a szervezettel, ha a kormány által jóváhagyott változat eltér az EKB-hoz beterjesztett szövegtől. Az MNB törvényi szabályozását érintő javaslatokkal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság is foglalkozik. Az IMF szóvivője,

David Hawley

Washingtonban elmondta: a szervezet vizsgálja az MNB törvényi szabályozását érintő javaslatokat. Az Európai Bizottság aggodalmait hangoztatta a magyar jegybanktörvény tervezetét illetően. Az uniós javaslattevő-végrehajtó testületet aggasztja, hogy a magyar kormány olyan törvényt szándékozik elfogadtatni, amely potenciálisan csökkentheti a központi bank függetlenségét - hangsúlyozta Amadeu

Altafaj Tardio

, a brüsszeli bizottság alelnöki rangú gazdasági és pénzügyi biztosának, Olli Rehnnek a szóvivője.

Szijjártó Péter

, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek azt mondta, teljesen érthetetlennek tartja a biztos szóvivőjének szavait, különös tekintettel arra, hogy a magyar kormány az új jegybanktörvény tervezetét eljuttatta az Európai Központi Banknak, amelynek az erre adott reagálása éppen csütörtökön látott napvilágot.

Simor András

, az MNB elnöke az Index hírportálnak adott csütörtöki interjújában azt mondta, az új jegybanktörvény, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével való összevonást lehetővé tevő módosító javaslat sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ésszerű működését, és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét. A jegybankelnök azt mondta, a javaslat, amelyet módosító indítványként nyújtottak be a parlamentnek, az uniós jogot is sérti, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön.

Varga Mihály

Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta, a kormány is tárgyal majd a javaslatról. Kifejtette: "Magyarországon is el kell gondolkozni, hogy ha az elmúlt években nem sikerült az állam eladósodását fékezni és a devizahitelek arányát csökkenteni, akkor vajon jól működött-e ez a rendszer. Úgy tűnik, hogy nem egészen."

Rogán Antal

, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke azt mondta, a módosító indítvány elfogadásával csak a lehetősége teremtődik meg a két szervezet összevonásának, az új szabály nem jelent automatikus összevonást, ez megtörténhet később, akár 2015-ben is. Jelezte, később sarkalatos törvényben kell rögzíteni az összevonást, amelyhez a jegybanktörvényt is módosítani kell. Az összevonással kapcsolatban Rozgonyi Ernő, a Jobbik országgyűlési képviselője helyes irányba tett lépésként értékelte a javaslat benyújtását, majd jelezte: helyre kell állítani a "klasszikus jegybanki funkciókat", vagyis azt, hogy az MNB "valóban a bankok bankja legyen".

Mesterházy Attila

, az MSZP elnöke békéscsabai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy sem formailag, sem tartalmilag nem értenek egyet az MNB és a PSZÁF összevonásával. Hozzátette: a miniszterelnök szándékai mögött az sejlik fel, hogy az összevonással tulajdonképpen a 36 milliárd eurós jegybanki devizatartalékra akarja rátenni a kezét.

Gyurcsány Ferenc

volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció vezetője szerint mostantól valamennyi magyar állampolgár, intézmény és párt alkotmányos kötelessége, hogy szembeszálljon Orbán Viktor kizárólagos hatalomgyakorlási törekvésével. A volt kormányfő kijelentette: alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, amelyben a Magyar Nemzeti Bank függetlensége elleni támadás az "orbáni önkény" kiépítésének utolsó láncszeme.