Mekkora összegeket fordítson az EU az agrárágazatra, hogyan lehetne a forrásokat igazságosabban elosztani, milyen szabályok szerint történjen a közvetlen támogatások kifizetése, mi szavatolja a gazdák méltányos jövedelmét, hogyan lehet versenyképes az EU mezőgazdasága a világpiacon, milyen szerepet tölt be ebben Magyarország, hogyan érvényesíthetik érdekeiket a magyar gazdák? Ezekről a kérdésekről és még sok más egyébről tárgyalt az Európai Parlament Tájékoztatási Iroda szervezésében, az SZTE ÁJTK kari társalgójában a Reform előtt a közös agrárpolitika címen megrendezett szakmai fórumon Tabajdi Csaba EP képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja, Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezetője, Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének főtitkár-helyettese, Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet Agrár- és Vidékpolitikai igazgatója. Hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok között az Unió 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetéséről, így nemcsak a magyar gazdákat érdekli, a jövőben jobbra vagy rosszabbra számíthatnak-e. A mezőgazdasági kiadások jelenleg az EU költségvetésének 41 százalékát teszik ki, és az agrárpolitika az európai integráció kezdete óta az egyik kiemelt területnek számít. A közös agrárpolitikát (KAP) legutóbb 2003-ban reformálták meg, ugyanakkor a 2004-es és 2007-es bővítés -amely során 12 ország csatlakozott az EU-hoz - nyilvánvalóvá tette, hogy a csatlakozó tagállamokkal kötött átmeneti megállapodások ellenére ismét át kell dolgozni. Magyarország nem jár rosszabbul
A szakemberek egyöntetű megállapítása szerint a közös agrárpolitika reformja nemcsak a gazdákat érinti, mivel a kontinens élelmiszerellátásáról van szó. A legnagyobb kihívás az lesz, miként termeljenek többet úgy, hogy közben kevésbé terhelik a környezetet. A fórumon többen is megerősítették, a kilátásba helyezett „zöld” intézkedések növelhetik a bürokráciát és csökkenthetik a termelékenységet. Sokan kritizálták az Európai Bizottság agrárreform-javaslatának azt a környezetvédelmi részét, mely szerint a megművelhető terület 7 százalékát ökológiai célokból pihentetni kellene. A régi és új uniós tagállamok álláspontjának összehangolása sem mindig egyszerű feladat, mindkét oldalon kompromisszumokra van szükség. Az újak szeretnének gyorsabban előre haladnia, felgyorsítani a felzárkózás folyamatát, ugyanakkor fenn kell tartani az Unió egyensúlyát is. Tabajdi szerint Magyarország alapvetően jól jár a mostani reformmal, a korábbi változatok szerint a támogatások akár 20-30 százalékát is elveszíthettük volna. A kohéziós politikában már más a helyzet, ott közel 5 milliárd eurót bukunk, ha nem sikerül jó lobbizással megváltoztatni a sarokszámokat. Az agrárpolitikában tapasztalható 3 torzulás közül most kettőben történik korrekció. A reformmal a 3 hektár alatti kisgazdaságok járnak jól, a föld után éves átalányt fognak kapni, melynek összege 500 és 1000 euró között mozog. Az eddigi gyakorlat inkább a nagyüzemeket részesítette előnyben, most egyfajta igazságtétel megy végbe. Több újdonságot tartalmaz az új agrárpolitikai koncepció, amelyek közül ránk nézve mindenképpen kedvező a 25 hektárnál nem nagyobb területen gazdálkodó fiatal gazdák plusz 2 százalékos támogatása. Magyarország azon lesz, hogy töröljék el a jelenleg érvényes korlátozást, és az enné nagyobb területen gazdálkodó fiatalok is kapjanak prémiumot. Tabajdi meggyőződése, hogy az euró válság nem fog az eurózóna összeomlásához vezetni, Németország szigorú pénzpolitikával megpróbálja megfegyelmezni a felelőtleneket. Az új rendszerben megszűnnek az exporttámogatások és az intervenciós rendszer is jelentősen leépül, ami viszont nem biztos, hogy Magyarország számára előnyt jelent, mint ahogyan a tej- és cukorkvóta felszámolása is aggodalomra ad okot. A 2013-ban esedékes reform nagy valószínűséggel továbbra is a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt, és egyenlőbben osztja majd el a támogatásokat az uniós gazdák között. Az előadók többsége egyetért azzal, hogy a rendszert egyszerűsíteni kell, ezzel egy időben pedig az európai mezőgazdaságot versenyképesebbé tenni a harmadik országok mezőgazdaságával szemben, ami összhangban van az Európa 2020 gazdasági stratégia céljaival is, vagyis a fenntartható és integrációt elősegítő gazdasági növekedés megteremtésével.
