LMP: paktum áll a közüzemi díjemelési javaslatok mögött (FRISSÍTVE)

Jelen gazdasági helyzetben figyelembe kellene venni a lakosság kétharmadának nehéz anyagi helyzetét is a közüzemi díjak emelésének mértékénél – vallja az LMP. Szentistványi István önkormányzati képviselő úgy látja, a két nagy párt háttéralkuja áll az előterjesztések mögött.

Többek között a parkolás, a víz- és csatorna, a szemétszállítás, a tömegközlekedés és a tápéi komp 2012. évi viteldíjainak meghatározása is pénteken vár a szegedi önkormányzati képviselőkre. A december 16-án délután három órakor kezdődő

közgyűlés

legfőbb napirendi pontjait az LMP helyi szervezete értékelte sajtótájékoztatóján szerda délelőtt. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem evidencia, hogy az infláció mértékével növekedjenek a szolgáltatások díjai – jelentette ki

Szentistványi István

. Az LMP-s önkormányzati képviselő az előterjesztésekből, azok jegyzői kiegészítéseiből, illetve a cégvezetők nyilatkozataiból egyaránt a lakosság érdekeinek megjelenítését hiányolja. Hozzátette, sokáig úgy látszott, idén nem határozzák meg a díjváltozások mértékét,

a november 25-ei közgyűlésen

ez nem történt meg, illetve nem volt konszenzus a politikai erők között sem. Szentistványi úgy látja, a közgyűlés elé beterjesztett díjemelések hátterében most egyfajta

Botka-Bohács

paktum áll. „Az egyik politikai erő abban érdekelt, hogy a cégek biztonságosan hozzájussanak a működésükhöz szükséges bevételhez. A polgármester pedig abban, hogy a városi büdzsét legkevésbé terheljék a cégek” – részletezte. A megállapodás része az is az LMP-s képviselő szerint, hogy a cégek a 2011-es költségvetésben eredetileg megállapított önkormányzati támogatást kapják jövőre, vagyis nem tudnak majd pluszforrásokat igényelni. „Abban van politikai egyetértés, hogy a cégek többletköltségeit, illetve kiadásait már most decemberben a lakosságra próbálják hárítani” – tette hozzá.

Az LMP megyei szervezetének társadalompolitikai szóvivője,

Szabó Dániel

a lakosság jövedelmi viszonyait értékelte. 2005-ig növekedtek a bérek, ám azt követően csökkenést lehetett megfigyelni. A társadalom különböző csoportjait a kormányzati intézkedések nem egyelő mértékben érintették idén sem, az idén életbe léptetett adóváltozások sem. „A lakosság kétharmadának a jövedelme az utóbbi egy évtizedben mindig az átlagjövedelem alatt volt” – jegyezte meg. Szabó szerint amikor arra hivatkoznak a cégvezetők, hogy költségeik az infláció mértékével növekedtek, az nem biztos, hogy helytálló. Az élelmiszerárak növekedése ugyanis erősen felfelé húzza az inflációt, ami nem feltétlenül jelenik meg a cégek költségeinél. Az üzemanyagok árának növekedése miatt az SZKT-nál indokolt lehet az inflációmértékével megegyező emelés, de más cégeknél nem. A vízdíjak esetében a szóvivő szerint a cég most mértéktartó, ám hozzátette, voltak esztendők, amikor az inflációnál nagyobb mértékű emelést hajtottak végre. A szemétszállítás területén viszont az LMP-s politikus elfogadhatatlannak tartja a 8%-os emelési javaslatot, pláne annak fényében, hogy ezért a szolgáltatásért országos viszonylatban is magas árt fizetnek a szegediek. Szabó Dániel igazságtalannak és alapvetően hibásnak tartja azt a gazdaságpolitikai filozófiát, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a társadalom alsó kétharmadának érdekeit. Amennyiben ugyanis ennek a rétegnek a jövedelme csökken, akkor a fogyasztásuk is, s ez összességében a gazdaságra is negatívan hat.