A Jobbik az árbevétel szerint büntetne

A Jobbik javaslata szerint az árbevétel alapján kellene megállapítani a cégekre kivetett bírságokat, mert a fogyasztóvédelmi felügyeletek jelenlegi gyakorlata nem elrettentő hatású.

Z. Kárpát Dániel

, a párt országgyűlési képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, a bírságolás menetét úgy kell megváltoztatni, hogy a nettó árbevétel arányában határozzák meg a kivetett összeget, amely 1-2 százaléktól indulva akár az 50 százalékot is elérhetné. Ez a multinacionális vállalatoknál több tízmilliárd forint is lehetne - mondta. Hozzátette, ha egy vállalat többször megszegi a szabályokat, végső esetben 30-60-90 napra a működési engedélyét is felfüggeszthetnék. Ez azonban a tisztességes bírságolási rendszer kialakításával megelőzhető lenne - jegyezte meg. Mint hangsúlyozta, erre a lépésre azért lenne szükség, mert így megtisztíthatnák a piacot, ahol csak a szabályokat betartó vállalatok maradnának. "Egy magyar kisvállalkozót nyilván a százalékos alapú bírságolással nem tudunk tönkretenni vagy bezárásra kényszeríteni, csak arra tudjuk rábírni, hogy betartsa a tisztességes piaci játékszabályokat, feltételeket" - mondta. A képviselő emlékeztetett, július végén a budaörsi Tesco áruházban 8900 hibás, lejárt szavatosságú termék - élelmiszer, illetve dohányáru - akadt fenn az ellenőrzésen, amiért összesen 7-8 millió forintos bírságot vetettek ki a cégre. Azonban egy Tesco-áruház egy óra alatt 9 millió forint bevételt hoz, így a kiszabott bírságot "egy óra alatt vissza lehet termelni", ebből látható, hogy elrettentésre alkalmatlan a jelenlegi gyakorlat - mondta. Z. Kárpát Dániel szerint a Tesco Nagy-Britanniában a teljes eredményéhez képest 26,4 százalékot fizet be adóként, míg Magyarországon ez az érték csak 1,6 százalék. A vállalat 57 millió forint társasági adót és 105 millió forint különadót fizetett be 2010-ben - közölte. Az MTI kérdésére a képviselő elmondta, "folyosói vélemények" alapján a parlamenti képviselők több mint 90 százaléka támogatja a javaslatukat, azonban a nagyobb pártok hátterében a "különböző multinacionális érdekek és lobbik fokozottan érvényesülnek".