Történelmi fordulat előtt az Országos Polgárőr Szövetség

Történelmi fordulat előtt áll az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ), mert érdemben megerősödne, a működésében pedig minőségi ugrást jelentene, ha a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény elfogadása nyomán az önkormányzás elvén alapuló köztestületként működhetne a 90 ezer tagot számláló szervezet - mondta Túrós András, a szövetség elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az OPSZ elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi, szimbolikus törvény helyett egy szabályozott működés léphet életbe, amely világosan kimondja, milyen feltételeket és követelményeket határoz meg a polgárőrséggé váláshoz, működéshez, így egységessé válik a polgárőrség, és gátat szab annak, hogy "ne legyenek tévelygő, szabad, magukat polgárőröknek nevező szerveződések". Ugyanakkor fontosnak nevezte a polgárőrség párt- és politikasemlegességének kimondását is.

Túrós András

megjegyezte, a kormány javaslata szerint a polgárőr egyesület csak akkor végezhet ilyen tevékenységet, ha rendelkezik a működési területén illetékes helyi önkormányzat jóváhagyásával, az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Az OPSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is: amennyiben a törvényt elfogadja a parlament, az OPSZ köztestületként tevékenykedhetne, ezáltal állami feladatokat is elláthatna, a működésében pedig minőségi váltást jelentene, hogy közokiratnak számító polgárőr-igazolványt adhatnának ki, nyilvántartást vezethetnének a polgárőrökről, panaszokat vizsgálhatnának ki és orvosolhatnák azokat. A nyugalmazott rendőrtábornok kiemelt jelentőségűnek nevezte azt is, hogy a javaslat szerint egységesítenék a polgárőrség egyenruháját, így - mint fogalmazott - megszűnne a "sokszínűség", és egy láthatóbb, látványosabb, "lakosságbarát formaruha" javíthatná az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét. Az egyenruhát a polgárőrség költségvetési forrásból, nem pedig működési költsége terhére finanszírozhatná a tagjainak, akik évente összességében mintegy tízmillió szolgálati órát teljesítenek. Az OPSZ elnöke abban bízik, megoldást talál az Országgyűlés arra is, hogy szervezetüknek ne kelljen gépjárműadót fizetnie, mert - mint hangsúlyozta - az általuk üzemeltetett gépkocsik nem cégautók, hanem közszolgálatot végző járőrautók, és ez a költség évente mintegy 120 millió forintjukba kerül. Túrós András a jogszabály-módosítást, amely a jövő héten kerül az Országgyűlés elé, összességében "kedvező, szerethető és elfogadható törvénynek" nevezte. Mint elmondta, a hét elején a magyar tudomány ünnepe alkalmából "A Polgárőrség lehetőségei és eredményei a rendvédelemben" címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a kormányzat és a rendészeti vezetők részvételével. Túrós András közlése szerint a konferencia felszólalói nagyra értékelték, hogy az idén 20 éves polgárőrség ma is egységes, és rendkívüli erőfeszítéseket tesz a rend, a fegyelem és a közbiztonság érdekében. A rendőrség és a katasztrófavédelem legfelsőbb vezetői a legfontosabb stratégiai partnernek nevezték az OPSZ-t, a rendvédelmi szervek vezetői azt hangsúlyozták, a polgárőrség hiányt pótol, különösen a kitelepüléseken. A tanácskozáson ő maga a települési önkormányzatokkal való kölcsönös együttműködésre is felhívta a figyelmet, mert álláspontja szerint a helyi igazgatásnak - sajátos eszközeikkel - segíteniük, támogatniuk kell a polgárőr szervezeteket, amelyek önkormányzati feladatokat is átvállalnak. Az OPSZ a 2011-es évet a kistelepülések biztonsága éveként hirdette meg, s ennek eredményeként 24 órás polgárőri jelenlétet, szolgálatot, illetve ügyeleti rendszert állítottak fel és működtettek sikeresen az ország észak-keleti és dél-dunántúli részén; ennek eredményei már láthatók, mérhetők és érzékelhetők - mondta a mintegy 90 ezer tagot számláló, 2154 egyesületet és 21 polgárőr-szövetség tömörítő szervezet elnöke az MTI-nek.