RMDSZ: fékezni kell a szórványmagyarság beolvadását

Fel kell mérni a szórványban élő romániai magyarság valós helyzetét, hogy megőrizhesse identitását, s hogy fékezni lehessen az asszimilációs folyamatot - e gondolatok jegyében foglalkozott a témával a hétvégén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).

Az RMDSZ a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett szórványkonferenciát Déván. Az erről kiadott, az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott zárónyilatkozatban a résztvevők emlékeztetnek: az RMDSZ 10. kongresszusa november 15-ét,

Bethlen Gábor

fejedelem születésének napját a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította, ennek alkalmából tanácskoztak Déván a szórványmagyarság helyzetéről. "Kiemelt célunk az intergenerációs asszimiláció fékezése, negatív hatásának csökkentése, valamint az átfogó nyelvi tervezés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése" - olvasható a dokumentumban. A konferencián utaltak azokra a programokra, amelyeket az RMDSZ indított útnak e célok érdekében. Megállapították: a szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük segítése, a magyar diákok ingázását vagy bentlakását lehetővé tevő programok, valamint az ezekhez kapcsolódó, a tanárok ingázását segítő támogatások jelentős mértékben hozzájárulnak az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez olyan térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak. Az új oktatási törvény rendelkezései új megoldási lehetőségeket kínálnak a szórványban élő fiatalok anyanyelvű oktatására. A magyar házak rendszerének kiépítése megerősítette a szórványközösségek kulturális infrastruktúráját - olvasható a zárónyilatkozatban. A konferencia résztvevői hasznosnak és fejleszthetőnek tartják a székelyföldi és más, többségében magyarok által lakott régiók, valamint a szórványban élő közösségek között kialakuló testvérkapcsolatokat, kulturális programokat. Ugyancsak a hétvégén alakult meg az EMNT Szórványtanácsa, annak konkrét struktúráját, céljait a Konferencia az Erdélyi Szórványért második, brassói tanácskozása határozta meg. Az erről szóló közlemény szerint az eseményt az EMNT Brassó megyei szervezete a Brassói Magyar Napok keretén belül szervezte olyan neves előadók részvételével, mint

Lélfai Koppány

, a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. vezérigazgatója és

Csete Örs

, az Apáczai Közalapítvány igazgatója. A Szórványtanács megalapítását hosszabb előkészítő munka előzte meg, amelynek alapjait a május 13. és 14. között Temesváron lezajlott Szórvány és nemzetépítés című konferencia rakta le (itt született meg annak a szórványstratégiának a vitairata is, melyet

Bodó Barna

, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának elnökeként tett le a MÁÉRT asztalára).

Toró T. Tibor

, az EMNT ügyvezető elnöke az alakuló ülésen elmondta: "Az EMNT harminc Demokrácia-központtal, körülbelül száztíz munkatárssal rendelkezik, erre építhet az újonnan megalakult Szórványtanács". A konkrét munkacsoportot viszont egy ennél szűkebb csapat képezi, melyet az EMNT szórvány-megyei szervezeteinek vezetői, illetve elismert szórványügyi szakemberek alkotnak, köztük

Bodó Barna

, a Szórvány Alapítvány elnöke,

Erdei Ildikó

, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke,

Gergely István

, a Lasarus Alapítvány elnöke és

Szegedi László

református esperes, a kőhalmi szórványközpont vezetője,

Kovács Lehel István

, az EMNT brassói alelnöke. "A diagnózis felállítása érdekében a közös problémák feltárása az elsődleges cél" - jegyezte meg Szegedi László, hangsúlyozva, hogy a szórványkérdést depolitizálni kell. Szegedi László aláhúzta, hogy az új munkacsoportból kihagyhatatlan az egyház, az iskola és a civilek, valamint újra be kell vonni a vállalkozói réteget, amely saját forrást is biztosít majd a munkacsoport programjaihoz. A Szórványtanács körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok problémáit.