Köznevelési törvény: civil szervezetek demonstrálnak a parlament előtt (FRISSÍTVE)

A képviselőknek az Országgyűlés mai ülésén összesen nyolc óra áll rendelkezésükre a köznevelési törvényjavaslat megvitatására.

A köznevelésügyi javaslat 16 évre szállítaná le a tankötelezettség felső korhatárát. A pedagógus-életpályamodell 2013-ra tervezett bevezetésének költségeit Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 70 milliárd forintra becsüli. Az előterjesztés, reggel 8 órakor kezdődő tárgyalását külön érdekességé teszi, hogy

Pokorni Zoltán

, az oktatási bizottság fideszes elnöke a napokban úgy nyilatkozott: a kormány indítványa több ponton változtatásra szorul.

Hoffmann Rózsa

a Fidesz oktatási műhelyének pénteki konferenciáján ezzel szemben azt mondta, hogy akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik a

Gyurcsány-Bajnai

korszak restaurációját akarják. Szerinte az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához: a neveléshez. Pokorni Zoltán, az m1 A lényeg című műsorában vasárnap úgy fogalmazott: "hallottunk már ilyen mondatot. (...) aki nincs velünk, az ellenünk van. Ennél még a Kádár-korszak kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van". Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy elmérgesedett-e a helyzet az államtitkárság és a Fidesz frakció között, Pokorni Zoltán úgy válaszolt: az ilyen erős kijelentések mindig a gyengeségre utalnak. A parlament az oktatási téma után az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatot, illetve a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló előterjesztést tárgyalja.

Hoffmann: a köznevelés közszolgálat

A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, és a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége - mondta

Hoffmann Rózsa

oktatási államtitkár az új köznevelési törvényre vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában kedden a parlamentben. Utalva a törvény megváltozott elnevezésére úgy fogalmazott: az új köznevelési rendszer kitüntetett feladata a nevelés, ez az, ami átfogja a személyiség fejlesztésének egészét. Az államtitkár a törvény céljaként a megújulást, a felemelkedést, az ország versenyképességének biztosítását, a nemzeti közép megerősítését és a pedagógusok helyzetének rendezését jelölte meg. A cél olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, és amely erkölcsös, önálló életvitelre, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokat nevel - fogalmazott, további kiemelt célként jelölve meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást. A jogszabályt ismertetve elmondta, a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek, ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia. Hozzátette: bekerült a korai iskolai fejlesztés a törvénybe az óvodáztatás hároméves korhoz kötésével, ez a változtatás 2014-től lépne életbe.

Több évtizedes adósságot törleszt

Kitért arra, hogy a pedagógus életpályamodell - amely szavai szerint kiszámíthatóvá, és a magasabb követelmények mellett jóval magasabb bérezésűvé teszi a pályát - bevezetésének időpontjául 2013. szeptemberét jelöli meg a jogszabály-javaslat. Kiemelte: szakaszokra osztották az életpályát, és ezek között minősítésen kell átjutni a továbblépéshez. Két kötelező és egy választható minősítési szakasz lesz, ez azonban nem ugyanaz mint az ötévente kötelező külső szakmai ellenőrzés. Mindezt összekötik új képzési és továbbképzési rendszerrel és a munkaidő rendezésével - fejtette ki. Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy az életpályamodellel több évtizedes adósságot törlesztenek. A fenntartást állami, önkormányzati, egyházi, magán, illetve egyetemi gyakorlóiskolák körébe sorolja az indítvány, amely az oktatási rendszer szakmai egységét biztosító pedagógiai szolgáltatásokat egységes állami, szakmai irányítás alá vonja. Az állam felelősségét és irányítószerepét úgy rendeznék az előbbiek mellett, hogy garantálják a pedagógusok államilag biztosított fizetését, és bevezetik az államilag működtetett külső szakmai kontrollt. Az intézmények önállósága nem csak megmarad, hanem erősödik - mondta. Hoffmann Rózsa szerint a rendszerváltás óta eltelt 21 év a magyar iskolarendszer "frissülése, szakmai megújulása, módszertani korszerűsítése mellett" az oktatási rendszer, a fenntartás, a finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét hozta magával. Egyre kevesebb hangsúly esett az állam fenntartó szerepére, ezzel megszűnt az oktatás egységes tartalmi és szakmai minőségének biztosítása - állapította meg, hozzátéve: jelentősen romlott az oktatás eredményessége is. Az államtitkár szerint tarthatatlanná vált, hogy a fiatalok mintegy 20 százaléka funkcionálisan írástudatlanként kerül ki az iskolarendszerből, és jóformán nincs esélye arra, hogy az életben boldogulni tudjon. Tarthatatlan, hogy az iskolai élet lassan megszokott kísérő jelenségévé válik a normaszegés, a fegyelmezetlenség, a tanulási, a tanítási kötelességek nem teljesítése, alulteljesítése. A diákok ismeretanyaga, műveltsége nagyon sokat romlott, megszűnőben van a mindenki számára hozzáférhető egységes alapműveltség. Tarthatatlan állapot, hogy a pedagógusok jövedelmi viszonyai súlyos tekintélyvesztést eredményeztek, és kétharmaduknak a megélhetésért másodállást kell vállalniuk, így a rendszer maga akadályozza, hogy nagyobb részt vállaljanak a klasszikus nevelési feladatokból - sorolta.

A KDNP támogatja a javaslatot

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselőcsoportja nemcsak támogatja a kormány által benyújtott köznevelési törvényjavaslatot, de az abban megfogalmazott célokkal és értékekkel azonosul is - közölte a kisebbik kormánypárt kedden az MTI-vel. Mint írták, természetesnek tekintik, hogy politikai vagy szakmai vitáknak helye van és azokat értékeik alapján vállalják is. Többek között ez képezi szövetségünk alapját, de egyben etikai minimumát is - fogalmaztak, hozzátéve: meg kell tudni választani a viták helyét és idejét, és különösen hangnemét. A KDNP reméli, a parlamenti vita is méltó lesz a köznevelési törvény szelleméhez és a szemléletbeli változással közösen alakítják a jövő nemzedék életét és hazánk boldogulását. Az Országgyűlés kedden reggel kezdte meg a köznevelési törvényjavaslat megvitatását, amelyre a képviselőknek nyolc óra áll rendelkezésükre. Az előterjesztés tárgyalását külön érdekessé teszi, hogy Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke a napokban úgy nyilatkozott: a kormány indítványa több ponton változtatásra szorul. Hoffmann Rózsa a Fidesz oktatási műhelyének pénteki konferenciáján ezzel szemben azt mondta, hogy akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját akarják. Szerinte az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához: a neveléshez.

Civil oktatási szervezetek demonstrálnak a Parlament előtt

A hónap elején alakult Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű, civil szakmai szervezeteket tömörítő szerveződés demonstrációt tart a Parlament előtt, mivel szerintük az új köznevelési törvényjavaslat elfogadhatatlan, horthysta, sztálinista, kádárista időket idéz. A HAT - amelyet számos oktatási szakember mellett többek közt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke és a Magyartanárok Egyesületének elnöke alapított - elfogadhatatlannak tartja azt, amilyen tartalommal és amilyen eljárásban, a szakmai és civil vélemények, a véleményezési határidők figyelmen kívül hagyásával a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét előkészítették. Meggyőződésük, hogy ilyen előzmények után jó, igazságos, a társadalom valós igényeihez igazított törvény nem születhet. A demonstráció kedd reggel kezdődött, amikor az Országgyűlésben megnyitották a törvényjavaslat általános vitáját. Az oktatási szakemberek eredetileg azt szerették volna elérni, hogy vonják vissza a tervezetet, de mivel ez nem történt meg, bejelentették a "fogadóóra" nevű demonstrációsorozatukat, amely a törvény végszavazásáig tart. A tüntetők szerint a törvény aggályos, diktatórikus, gyermekellenes, alkalmazása pedig visszafordíthatatlan károkat okozhat a közoktatásban, így közvetve a társadalom egészében. Az országgyűlési képviselőkhöz címzett levelükben az áll: a törvény elfogadása esetén a magyar köznevelés rendszere egy XIX. századi nevelési koncepcióra építve, a diktatúrák világát idéző szabályozási környezetben, egy meghaladott tartalmi követelményrendszer alapján egy "brutálisan szelektív" iskolarendszert, szinte minden elemében centralizált-uniformizált óvodai-iskolai gyakorlatot fog eredményezni. A HAT szerint a jogszabály gyerekellenes és családellenes. Ezt a korai szelekció, "a tehetséggondozásnak nevezett elitképzés", a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a délután 4 óráig tartó kötelező iskolába járás, a szakiskolás gyerekek kizárása a nemzeti alaptanterv szerinti tanulásból, "a tanulási zsákutcának tekinthető Hídprogram", a gimnáziumi férőhelyek korlátozása, a kisiskolák tervezett bezárása, valamint a diákjogok és a szülők beleszólási jogának korlátozása alapján állítják. A HAT úgy véli, hogy a törvény pedagógusellenes is, mivel jelentősen megnövelik a pedagógusok munkaterhelését, és ezzel egyidejűleg jelentősen csökkentik a jövedelmüket. Az óvodák-iskolák munkájának leglényegesebb kérdéseiben, mivel ezeket központilag határozzák meg, megszűnik a pedagógusok döntési lehetősége, megszűnik szakmai önállóságuk. A tüntetők azt szeretnék elérni, hogy a jogszabályról való döntést halasszák el, és a szakmai előkészítő munkát újra nyissák meg.