Lázár: morális, jogi és vagyoni értelemben is lezárjuk a XX. századot

A Fidesz frakcióvezetője szerint az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal a törvényhozás morális, jogi és vagyoni értelemben is lezártnak tekintheti a XX. századot. Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján szólt arról is, hogy "az 1990 előtti bűnök" miatt újabb kárpótlást csak különadóból lehetne majd finanszírozni. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az Alkotmánybíróság (Ab) vagy az uniós bíróság - a büdzséből nem teljesíthető - fizetési kötelezettséget ró a magyar államra.

A frakcióvezető közölte: hétfő délelőtt mind a választásitörvény-javaslatról, mind az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó javaslatról tájékoztatta

Schmitt Pál

köztársasági elnököt. Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szólva

Lázár János

azt mondta: a Fidesz úgy döntött, tágabban értelmezi az átmenetet, a javaslatban foglalt nyilatkozattal a parlament pedig lezárja a kommunista időszakot, "világosan különbséget tesz igaz és hamis között", és kimondja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP) felelősség terheli bűncselekmények elkövetéséért. Az MSZMP vezetőinek igenis viselniük kell a felelősséget akár nyugdíj-felülvizsgálat keretében, akár jogilag - szögezte le. A benyújtott indítvány tartalmazza azt is, hogy az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk miatt károsodottaknak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím nem állapítható meg. Ha azonban egyedi jogalkalmazói döntés állapít meg kárpótlási jogosultságot, kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. Ezzel kapcsolatban Lázár János azt mondta: a javaslat lezárja a kárpótlás időszakát, és "az 1990. május 2. előtt elkövetett bűnök" miatt újabb kárpótlási jogcímekre csak akkor van lehetőség, "ha egy különadó társul ezek finanszírozására", vagyis ha a kárpótlást "a magyar társadalom vállalja" adófizetés formájában. Ez vonatkozik az 1940-es és 1950-es évek kárvallottjaira, valamint - a tervek szerint - a történelmi egyházakra is - jegyezte meg. "Ezzel a XX. századot morális, jogi és vagyoni értelemben is a törvényhozás lezártnak tekintheti" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte csak úgy lehet tiszta lelkiismerettel továbblépni, ha pontot tesznek a múltra. Az átmeneti rendelkezések között szabályoznák azt is, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja - ha az Ab vagy az európai uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül, "kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani". Az MTI ezzel kapcsolatos azon felvetésére, hogy kinek kell majd fizetnie a hozzájárulást, a Fidesz frakcióvezetője közölte: "nyilvánvalóan mindenkinek", a magyar társadalomnak viselnie kell az esetleges ilyen jellegű többletköltségeket. A kárpótlás a legjobb példa, hiszen ha európai jogi fórumokon egy kárpótlási perben veszít a magyar állam, akkor ezt, az 1990 előtti időkért, csak különadóból lehet teljesíteni - fejtette ki. Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában a Fidesz kimondaná azt is, hogy az MSZP az MSZMP jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Lázár János ezzel összefüggésben utalt az Ab 1990-es döntésére, amelyben a testület kimondta, hogy az MSZP jogutódja az MSZMP-nek. Ha az MSZP vagyonában jogutódja az MSZMP-nek, akkor felelősségben is, s a kommunista rendszer bűneiért az MSZP is - mint utódpárt - igenis tartozik felelősséggel - vélekedett, hozzátéve, hogy ennek kinyilvánításáról szól a dokumentum, amely politikai és jogi felelősséget az MSZMP egykori vezetőire terhel.