Székelyföldön marad Gábor Áron ágyúja

Székelyföldön, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban marad Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja, miután a Kovászna megyei tanács elfogadta az ezt lehetővé tevő határozatot.

Az 1848-as szabadságharc jelképének számító ágyú a bukaresti Román Nemzeti Múzeumé volt, ezért a Székely Nemzeti Múzeumot működtető megyei önkormányzatnak egy cserét kellett elfogadnia. Ennek értelmében az eredeti ágyúért cserében a székelyföldi múzeum 21 erősdi kerámiát, illetve 61 dák ezüstérmét, valamint Gábor Áron ágyújának hiteles másolatát adja át a bukaresti múzeumnak. A megyei önkormányzatnak pénteken az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója ellenezte a cserét, ezért tartózkodtak a szavazáskor, de a 22 támogató voks végül elegendő volt a határozat elfogadásához.

Varga Mihály

, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az Új Magyar Szó című napilapnak elmondta: 3054 darab dák érme van a múzeum tulajdonában, ebből 61-et adnak át a fővárosi múzeumnak, a 12 erősdi kerámia pedig mindössze négy százalékát jelenti a sepsiszentgyörgyi múzeumban lévő erősdi kincseknek, így az intézménynek sem a vagyona, sem a becsülete nem csorbul. Az 1848-as szabadságharc idején Gábor Áron az első két vaságyúját az erdővidéki Bodvajon öntötte, majd székely harangokból Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen bronzágyúkat készített. A több mint hetven ágyúból csak egy került elő, ezt 1906-ban a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán végzett csatornázási munkálatok alkalmával találták meg. Az ágyút 1923-ban állították ki a Székely Nemzeti Múzeumban, majd 1971-ben szállították a román fővárosba, amikor megalakult a bukaresti Országos Történelmi Múzeum. Az ágyú tehát eredetileg a szentgyörgyi múzeumé volt, az MPP-sek ezért kifogásolták a cserét.