A kárpátaljai magyarság választási esélyeiről értekeztek

A kárpátaljai magyarság választási esélyeit latolgatja, és az egymással szemben álló két magyar szervezet összefogását javasolja a jövőre esedékes ukrajnai parlamenti választásokra való tekintettel csütörtöki publicisztikai írásában az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság cikkírója,

Kőszeghy Elemér

főszerkesztő megállapítja, hogy a magyar szempontból fontos, tervezett választókerületben, amely Beregszászt, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásokat foglalná magában, mintegy 200 ezren élnek, s ebből 85 ezren magyar nemzetiségűek. Szerinte ebből adódóan csak akkor van esély arra, hogy magyar jelölt kerüljön be az ukrán parlamentbe, ha a választás egyfordulós és mindkét magyar szervezet egyazon jelölt mellett teszi le a voksát. A szerző úgy véli: amennyiben két magyar indul, akkor könnyen meglehet, hogy egy jól felfuttatott ukrán jelölt gyűjti be a szláv szavazatok döntő hányadát, és jut be a törvényhozásba. Ha viszont csak egy magyar startol, elképzelhető – mivel voksoláskor többnyire nagy hangsúlyt kap az etnikai hovatartozás –, hogy több szláv nemzetiségű jelölt indulása esetén a magyar gyűjti be a legtöbb szavazatot – írja, hozzátéve, hogy két forduló esetén erre nincs semmilyen esély. A cikkíró ugyanakkor rámutat, hogy ha a magyar szervezetek részéről egyetlen jelölt indul, annak sem lesz könnyű dolga, ugyanis ha valamelyik ukrán párt ringbe dob egy erősen megtámogatott magyar nemzetiségű személyt, könnyen meglehet, hogy felül tudja múlni a tavalyi önkormányzati választásokon elért ukrán sikert is. Az akkori voksoláson Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és az UMDSZ által támogatott jelölt egymásnak feszüléséből egy nevető harmadik került ki győztesen. Hasonló eset jövőre is bekövetkezhet, még akár egy remélt magyar többségű választókerületben is – emlékeztet a szerző. Írását az ungvári lap főszerkesztője annak reményében zárja, hogy ezúttal nem sikerül partvonalon kívülre szorítani a kárpátaljai magyarokat. Szerinte ennek érdekében a két magyar szervezet részéről olyan kézfogásra lenne szükség, mint amilyenre a közelmúltban volt példa

Wojciech Jaruzelski

és

Lech Walesa

között, mert – mint fogalmaz – a két szervezet és elsősorban azok vezetői között messze nincs akkora antagonisztikus szembenállás, mint amilyen annak idején feszült a két lengyel politikus között, s amit ne lehetne feloldani egy, a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgáló kézfogásban.