Székelyföld tanulhatna Dél-Tirol példájából

Dél-Tirolban élők tartanak előadásokat Romániában. Azt mutatják be a székelyföldieknek, hogy miként lehet eljutni a sikeres autonóm európai régióig.

Turistavonzó táj, sikeres gazdaság, nincs munkanélküliség, az olaszországi átlagnál jóval magasabb egy főre eső jövedelem, társadalmi jólét. Hogyan érte el mindezt Dél-Tirolban az összesen félmilliós németek, olaszok és ladinok alkotta közösség - ezt mondták el az észak-olaszországi autonóm tartományból érkezők Csíkszeredában - hangzott el a Duna Televízió Híradójában. Az 1971-ben kidolgozott, úgynevezett második autonómia felszámolta az etnikai konfliktusforrást. A térségben őshonos németek és ladinok, illetve az 1919. után erőszakkal betelepített olaszok is anyanyelvükön tanulnak, érvényesülnek, őrizhetik identitásukat. Az adók 90%-a is a térségben marad. Dél-Tirol autonómiáját az olasz parlament hagyta jóvá.

Korodi Attila

, a román parlament külügyi bizottságának elnöke szerint nagy fejlődést eredményezett az, hogy hagyták a német őshonos közösséget együtt dolgozni az olasz közösséggel, és szabadon dönthettek az autonómiáról. - Nálunk is csak ennyi kellene – jegyezte meg. Székelyföld természeti adottságai hasonlítanak Dél-Tiroléhoz. De amíg Dél-Tirol minden közintézményében az alkalmazottak nemzetisége a lakosság etnikumi összetételét tükrözi, addig Székelyföldön erre alig akad példa. - Párbeszédre lenne szükség, de ez hiányzik az itt élő magyarok és románok között - mondja Hargita megye önkormányzatának egyik román tanácsosa. Az emberek közötti korlátokat leginkább a nyelvismeret hiánya okozza. Dél-Tirol iskoláiban mindenkinek meg kell tanulnia a másik etnikum nyelvét. Székelyföldön viszont csak a magyaroknak kell románul tanulni. Az előadók szerint az előítéletektől el kell jutni az elfogadásig, és elsősorban mentalitásváltásra lenne szükség.