Szeged - ahogy az írók látják + FOTÓK

Szegedi kötődésű költők, novellaírók gondolatait gyűjtötte egy csokorba a Szeged effekt című könyv. Az antológiát az Őszi Kulturális Fesztivál egyik nyitórendezvényeként mutatták be a Millenniumi Kávéházban.

A XVI. Őszi Kulturális Fesztivál egyik nyitóeseményeként mutatták be a nagyközönségnek először

Bene Zoltán

antológiáját, a Szeged effektet. A mű tartalmát 27 író és költő töltötte fel élményekkel, melyek mind a Tisza-parti városhoz kapcsolódnak. "Ez a könyv nem csak Szegedről szól, hanem arról is, hogy mit is jelent szegedinek lenni, milyen élményekkel gazdagodnak az itteniek. Írók, költők beszélnek most erről, hiszen ők bánnak legszebben a szavakkal" - nyitotta meg az estét

Kisimre Ferenc

, a rendezvény moderátora, a Szeged effekt könyvbemutató házigazdája. Bene Zoltánnal folytatott párbeszédéből megismerhettük a könyv keletkezésének körülményeit, felépítésének logikáját, és tényleges tartalmát. A beszélgetést a könyvben szereplő írók szakították meg egy-egy művük felolvasásával, soraikat követve pedig velük együtt mi is bebarangolhattuk a város ismert, számunkra sokszor hétköznapiasan szürke utcáit. "Harminc levelet küldtünk szét a városhoz köthető írók felé, akik nagyrészt el is fogadták a felkérést, hogy szegedről szóló gondolataikat megosszák az olvasókkal. Voltak akik nagyon erősen, de voltak akik csak pár szállal kötődtek ide, érdekes lehet az ő szemükkel látni mindazt, amit mi is ismerünk" - mondta a könyv szerkesztője.

Első látástól a visszatekintésig

A könyv felépítését is a város képéhez próbálták igazítani. "Sokféle módon tálalhatunk egy antológiát: sorba rendezhetjük az írókat név szerint, vagy születésük alapján, esetleg hogy melyik időszakból írnak. Mi egyfajta tematikus sorrendet álmodtunk meg, aminek a segítségével az olvasó is tehet egy képzeletbeli körutat Szegeden" - mondta Bene Zoltán, aki öt nagy csoportra osztotta fel művét: Az első, Megérkezés című kategóriában egy fiatal, várost még nem ismerő ember gondolataiban mélyedhetünk el. A Szeged szegély cím alatt a külvárosról szóló költeményeket, novellákat leljük meg. A Késő barokk a belvárosi életről, Szeged szívéről szól. A Tisza partjai kategória címe igencsak árulkodó - a városon komótosan keresztülcsordogáló folyóhoz kötött emlékek kerültek ezekre az oldalakra. A könyv utolsó fejezetének az El címet adta a szerkesztő. Ez egyrészt utal arra is, hogy szinte a város felett repülve, madártávlatból mutatják be a vidéket az ide sorakoztatott művek. Másrészt a Szegedről elvándorolt, egykor itt élő költők is ezeken az oldalakon tekintenek vissza a régi szép időkre. A könyvben megjelent illusztrációkról hosszas tanakodás ment a szerkesztő szerint. "Nem szerettünk volna a Dómról, vagy a Zsinagógáról betenni egy képet, ezek direkt, egyértelmű dolgok. Szeged részletei helyett a megjelent költemények képi világával színesítettük az oldalakat" - mesélte Bene Zoltán. A fátyolos, sok helyütt álomszerű rajzokat Pusztai Virág készítette.

A nyolcas troli és a kilenc pontos lányok