Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Hoffmann: főszabályként állami fenntartásba kerülnek az iskolák + FOTÓK

Hoffmann: főszabályként állami fenntartásba kerülnek az iskolák + FOTÓK

2011. szeptember 6., kedd
Hoffmann: főszabályként állami fenntartásba kerülnek az iskolák + FOTÓK
A közoktatási intézmények önállósága és felelőssége növekedni fog az új nemzeti köznevelési törvény elfogadása után, melynek koncepcióját megtárgyalta és elfogadta a kormány – jelentette ki Hoffmann Rózsa Makón. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a hagymaváros egyik középiskolájának tornacsarnokában több száz helyi és környékbeli pedagógusnak tartott előadást az új nemzeti köznevelési törvényről, melynek koncepcióját augusztus 31-én fogadta el a kormány. Hoffmann Rózsa kijelentette, azért van szükség új törvényre és köznevelési rendszerre, mert a jelenleg hatályos törvényt még 1993-ban fogadták el, s azóta több mint száznegyvenszer módosítottak. „Ez mára toldozott-foldozott ruhává vált, amelynek az egységessége réges-régen megbomlott” – fogalmazott. Az államtitkár szerint az új köznevelési törvény a megújulás szimbóluma, és az ország felemelkedésének jelképe is lehet. Hoffmann utalt arra, hogy Szent István és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is felismerte, hogy „a romokba taszított ország újjáépítését az oktatás és a kultúra területén kell elkezdeni, és ezt ismerte fel a mostani kormány is”.

Az intézményrendszer elsődleges fenntartója az állam lesz

Hibák gyökere visszavezethető arra az oktatásért felelős államtitkár szerint, hogy a köznevelési rendszert eddig piaci szereplőnek tekintették. Hozzátette, 2002-től évente folyamatosan tízmilliárdos nagyságrendben vontak ki forrásokat a közoktatás rendszeréből. „A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, amelynek ellátása alapvetően az állam feladata” – hangsúlyozta Hoffmann. A jelen rendszerben nehezen értelmezhető, hogy az állam felelőssége és feladatainak határa meddig is terjed. Éppen ezért az iskolák jogállása meg fog változni, vagyis jelentősebb lesz az állami szerepvállalás. Az óvodák kivételével főszabályként az intézményrendszer fenntartója az állam lesz, a kormányhivatalokon, járási kormányhivatalokon keresztül. A koncepció tartalmazza azt is, hogy fenntartás jogát az önkormányzatoknak is átadhatják, mely lehetőséggel az államtitkár szerint a települések zöme élni is fog. Az állam fogja fizetni az életpálya-modell alapján a pedagógusok jelenleginél magasabb bérét, mely lépéssel az iskolák költségvetésének mintegy 85%át biztosítani fogják. Hoffmann Rózsa megjegyezte, jelenleg az állam egy intézményt az állam mindössze mintegy 45%-ban finanszíroz, a fennmaradó hányadot az önkormányzatok és fenntartók biztosítják. „Ha a fenntartó a 15%-ot sem tudja vagy akarja finanszírozni, akkor az államé az iskola” – szögezte le a politikus. Mindez azonban azzal jár, hogy nem lesz közvetlen kapcsolata az önkormányzatnak az adott intézménnyel, mindössze annyi, hogy a területén található. Az iskolaépületek tulajdonjogát azonban nem akarják megváltoztatni, vagyis a koncepció értelmében a fenntartó felel érte. Ha az államhoz kerül egy intézmény, akkor viszont az igazgató személyére sem tehet javaslatot a települési önkormányzat.

Nagyobb szakmai önállóságot kapnának az intézmények

A törvény koncepciója nagyobb szakmai önállóságot és egyben felelősséget is kapnak az intézmények, vagyis az intézmények legfontosabb pedagógiai munkájában a nevelőtestület visszakapja a döntés jogát. Az elv eddig is ez volt, csak a rendszer nem eszerint működött. „Visszaadjuk, a hivatástudattal rendelkező, erre felkészített szakmának a döntés jogát” – szögezte le. Hozzátette, a pedagógus mindenki másnál jobban tudja, hogy helyben mit kell csinálni, ezért ő dönt a pedagógiai programról. Hoffmann Rózsa a jelenlegi rendszer hibájának nevezte, hogy felborult a jogok és kötelességek harmóniája, olyan döntések születtek, melybe laikusok – például szülők és gyerekek – kaptak döntő szerepet. Ez azért nem helyes, mert megkérdőjelezi a pedagógusok kompetenciáját. A helyes útnak azt nevezte, ha megkérdezik a szülőt és gyereket az adott kérdésről, majd alaposan megfontolva szakmai alapon hoz döntést az iskola tantestülete. „Ezzel megnő a tantestületek és az igazgatók felelőssége, s végre valóban szuverén módon viszonyulhatnak saját iskolájukhoz” – jelentette ki az államtitkár. Az iskola azon feladatát is vissza kívánják adni, mely a személyiség formálódásának az elősegítése, vagyis a nevelés. Az államtitkár megemlítette azt a szomorú statisztikai adatot, hogy a gyerekek mintegy 20%-a funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolarendszerből, míg cégvezetők arról számoltak be, hogy a friss diplomások közel egyharmadát el kell tanácsolniuk, mert hiányos a tudásuk, nincs munkamoráljuk, vagyis nem felelnek meg a követelményeknek.

Csökkentik a tankönyvek számát

„A magyar állam 2003-ban lemondott arról a jogáról és kötelességéről, hogy az állampolgárok számára a többé-kevésbé egységes magyar nemzeti és egyetemes műveltséget továbbítsa” – folytatta a jelenlegi rendszer hiányosságainak a felsorolását Hoffmann Rózsa. Éppen ezért a törvény új tartalmi szabályozást vezet be, a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével. Megszűnik az is, hogy húszféle kerettanterv közül választhatnak az intézmények, két-háromféle lehetőség lesz a jövőben, és a tankönyvek számát is jelentősen csökkenteni fogják. Az egységes általános iskolai tankönyvellátásra való áttérést is segíteni fogja, ha szűkül az a paletta, melyből ma mintegy négyezerhatszáz tankönyv választható. Hoffmann elmondta, hogy természetesen lesz mozgástere az intézményeknek, a helyi sajátosságokhoz illő tantárgyakat is bevezethetnek, így Makón akár a hagymatermesztésről is tanulhatnának a gyerekek, amiről például egy panelkörzetben élő fővárosi diáknak felesleges lenne órát tartani. A felmérések szerint romlik a diákok eredményessége, ami összefügg az „elhibázott érettségi rendszerrel”, így ez is átalakításra szorul. Az iskolák nagy hiányosságának nevezte Hoffmann Rózsa azt is, hogy az intézmények nem csökkentették a társadalmi különbségeket. Igaz, nem is növelték, de az elmúlt időszakban zajló számtalan felzárkóztatási programnak nincs kézzelfogható eredménye. Ezen a helyzeten a hídprogrammal változtatna a kormányzat.

Pedagógusi életpálya-modell és külső ellenőrzés

Az államtitkár makói előadásában arról is szólt, hogy a pedagógusok társadalmi megbecsülése mélyponton van, s régi adóssága a társadalomnak, hogy ezt orvosolja. 2002-ben volt egy 50%-os béremelés, de ez pár év alatt elúszott. Emellett az új törvény be fogja vezetni a pedagógusok munkájának rendszeres külső szakmai ellenőrzését és értékelését, amit tapasztalt tanárkollégák fognak végezni. A törvény koncepciójának elemei maguk után vonják azt is, hogy a pedagógusképzés is változni fog. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban elmondta, több gyakorlati oktatáson vesznek majd részt a tanárjelöltek, s így a rendszer kiszűrni azokat, akiknek személyiségjegyei és elhivatottsága van erre a pályára.
oktatás Közoktatási törvény Hoffmann Rózsa nemzeti köznevelési törvény

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo