Sok száz szárma a bográcsokban Röszkén + VIDEÓ, PANORÁMA, FOTÓK
2011. augusztus 7., vasárnap
„Hej Vargáné, káposztát főz…”
Bár a nótabeli asszony férjével nem volt szerencsénk találkozni a röszkei töltöttkáposzta-főzésen, a kontyok alá nem ütött az a bizonyos gőz, még hányt-vetett fakanalak sem repültek, sőt Zsuzsa nevű eladó lánnyal sem találkoztunk, mégis igazán finom illatok lengték be a rögtönzött falusi fesztiválhelyszínt. Remekbe szabott ötlet az, ha egy falunapot valamilyen jóféle étek köré rendeznek, mert így igazán sava-borsa, jelen esetben főétele tud lenni a rendezvénynek. Röszkén már a nagykorúság felé halad ez az ötlet, hiszen tizenhetedik éve a töltött káposzta illata határozza meg a későnyár falusi hétvégéjét.
Sertés, marha, pulyka, de a legfontosabb a káposzta
„Marha és sertéshúsból készítem, amit ugyanúgy fűszerezek, mint a kolbászhúst, és csak kevés rizst kavarok hozzá” – vezetett be a töltött káposzta titkába a jól megtermett Bihacsi László, aki Hódmezővásárhelyről jött el a gasztronómiai megmérettetésre. „Ezt tekerem be káposztalevelekbe, kevés kolozsvári szalonnát rakok mellé, majd bográcsba teszem, aminek az aljára a leégés és az íz javítása miatt néhány csont is kerül. Rossz étel pedig nincs, csak kevésbé éhesek az emberek!” – teszi hozzá nevetve. „Száraz vörös vagy rozébor illik mellé, amit persze nem a káposztába, hanem a séfbe kell önteni, megfelelő mennyiségben.” Tehát némi türelem, és megfelelő mennyiségű védőital is szükségeltetik a főzéshez, hiszen az így előkészített étek 3-4 óra alatt fő meg. Persze italban egyik főzőhelyen sem volt hiány, de a jókedvben sem szűkölködtek. A szármák – ahogyan a töltelékeket nevezik – mérete igen széles skálán mozgott, hiszen azokat minden szakács a saját kezéhez igazítja, és voltak bizony szép, nagy tenyerű konyhamesterek is.
Kapros tejfölös – a nagyi receptje alapján
A hagyományos fűszerezés mellett persze különlegességeket is rejtettek a bográcsok, így például azt a kapros tejfölös töltött káposztát, amit a Komáromból érkezett Borosék főztek. „A fő mahinátor a párom” – kezdi a recept titkainak ismertetését Boros Sándort. „Ő ismeri ennek az ételnek a titkát, amit még a nagymama hagyott ránk. Füstölt hússal, kolbásszal, füstölt oldalassal, szalonnával körítjük, a klasszikus húsgombócokat pedig édes káposzta levelébe csavarjuk. Három rétegben tejfölt is teszünk bele, majd fedő helyett káposztalevéllel takarjuk be.” Ennél a bográcsnál is nagyon fontos volt a száraz fehérbor jelenléte, melyből három deci az étekre került, a többit pedig a szakácsba töltötték bele. A Komáromból érkezett házaspár volt az, akik a legtávolabbról jöttek el Röszkére, és saját bevallásuk szerint a szlovákiai magyarokat is képviselték.
Szabad tűztől a gázfőzőn keresztül a sparheltig
Sokak szerint azonban az egyik titok a tűzben rejlik, így volt, aki nem rettent meg a szabad tűz használatától, míg mások maradtak a hagyományos gáztüzelés mellett. De találkozhattunk egy igaz mobil konyhával is, ahol nagyanyáink fatüzelésű sparheltjén békésen megfért egymás mellett a hetven adag szármát tartalmazó óriáslábos és a palacsintasütő is, mely utóbbiban nyilván a gyerekek kedvére sült az édességnek való. Ugyanígy széles skálán mozogtak a káposztákat fedő alkalmatosságok, hiszen volt aki a levelével, volt aki vaslappal, gigantikus zománcos fedővel, vagy épp trükkös kistányérfedő-sorral zárta a bogrács mélyére az aromákat.
Határ menti együttműködés és együttfőzés
A vajdasági Horgosról érkezett hölgykoszorú bográcsában fődögélő szármákra ugyan még nem került rá sem a paprika, sem a rántás, de a káposztalevél-takarót felhajtva már remek illatok bújtak elő a mélyből. „Mi hagyományos módon készítjük, de van benne csirkehús, sertéshús és egy kis marha is darálva, fűszerezve” – mesél a levelek alatt rejtőző titokról a horgosi Puljai Mária. „Mi viszont nem teszünk rizst a keverékbe, hanem árpagyöngye kerül bele, rakunk mellé még egy kis füstölt sonkát, és szalonnát is.” Igazi nemzetközi, határokon és az egész országon átívelő „káposztazsembori” kerekedett ki a röszkei sportpályán, hiszen a Vajdaság mellett román főzők is képviseltették magukat az ország számtalan pontjáról érkezett hazai csapatok mellett.
Hármashatári töltött káposzta
„Ha úgy tetszik, ez az étek mindhárom országnak a sajátja” – mondja ezt már Frank Sándor, a Fehértói Halászcsárda tulajdonosa, aki a verseny főkóstolója és bírája is egyben. „A szerb, az erdélyi, a magyar konyha, és a paraszti konyha is megjelenik itt, és ettől olyan változatos és finom itt minden.” Téli-nyári étek is lehet a töltött káposzta, hiszen az elkészítéséhez használt hús, a fűszerezés, és a hozzávalók határozzák meg a megfelelő helyét az egyes évszakok asztalain. A figyelmes szemlélő számtalan olyan praktikát láthatott az egymás után sorjázó bográcsok szemlélése és kóstolása közben, melyek minden bizonnyal kipróbálásra ösztönözték a kísérletező kedvű, és a szokványos megoldásoktól elszakadni kívánó háziasszonyokat.
A falu nagy ünnepe
„Nagyon fontos, hogy vannak olyan emberek, intézmények, vállalkozók, akik immár huszonegyedik éve segítenek abban, hogy ez a rendezvény, ez a falunap létrejöhessen” – mondta el portálunknak Borbásné Márki Márta, a falu polgármester asszonya. „Viszont nem utolsó sorban kiváló alkalom ez arra, hogy egy jót együnk, hiszen a magyar ember sajátja ez is.” A szervezés során az elmúlt húsz évben mindig törekedtek arra, hogy új ötletekkel, résztvevőkkel, műsorokkal tegyék változatossá a rendezvényt, a határ menti kapcsolatokat pedig a romániai Végvár testvértelepülés, vagy épp a szerbiai Magyarkanizsa és Horgos csapatai erősítik. „Kicsi rendezvényként indult ez a program” – folytatta a visszaemlékezést a polgármester asszony. „A tanulópénzt persze mi is megfizettük, de mára már a számos röszkei főző mellett Kiskunhalasról, Budapestről, Szilvásváradról, tehát az ország minden részéről érkeznek ide a vendégeink.” A gasztronómia mellett kulturális, gyermek és szórakoztató programok sokasága is jellemezte ezt a hétvégét olyan neves fellépőkkel, mint Rúzsa Magdi vagy az Alma együttes. A régi népi bölcsességet azért sohase feledjük: „Csak a töltött káposzta jó felmelegítve.” Persze ezen a hétvégén ilyesmire nem kellett vetemedni, mert a kondérok, lábasok, kisebb nagyobb bográcsok mélye igen hamar a népes vendégsereg gyomrában elmélkedett tovább a káposzta-mennyországról, ahol a kerítés nem kolbászból, hanem szármából van építve. Hallgassa meg Frank Sándor mesterszakáccsal készített hanganyagunkat!Hallgassa meg Borbásné Márki Márta polgármester asszonnyal készített hanganyagunkat! Töltöttkáposzta fesztivál, Csongrád megye
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.