Kiss-Rigó: Ott segítünk, ahol szükség van ránk

Öt éve iktatták be a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki méltóságába Kiss-Rigó Lászlót. Eddigi működése alatt számos változás történt az egyházmegyében, a püspök atya a közéleti-oktatási kérdésekben is aktívan képviseli az egyház értékrendjét.

– Öt esztendővel ezelőtt, 2006. augusztus 26-án foglalta el a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki székét. Hogyan tekint vissza erre a fél évtizedre, milyen élmények érték ezen az állomáshelyen?

– A magam életében nem tartom fontosnak ezeket az évfordulókat, az öt év számomra ugyanolyan, mint a négy vagy a hat. Csupán annyi történt, hogy öt évvel idősebb lettem. Örömmel végzem a munkámat, de ez - azt hiszem - a világ bármely pontján így lenne. Az maga az élmény, hogy itt vagyok és dolgozom, minden napnak megvannak a maga örömei.

– Számos oktatási intézményt vett át az egyházmegye az elmúlt időben, ennek kapcsán gyakran került ön viták kereszttüzébe. Hogyan éli meg ezeket?

– Nem a divathoz igazítjuk a küldetésünket, az kétezer év óta ugyanaz. Az evangélium semmit nem változott, és örökké aktuális. Nyilvánvaló, nem attól függ, hogy egy adott egyházmegye a világ bármely pontján hány közoktatási intézményt működtet, hogy mi a véleménye azoknak, akik ideológiai ellenfélnek tartják magukat, hanem a lehetőségtől és az igénytől. Mindig is mondtam, az egyház mindent megtesz, hogy az evangéliumot képviselje, annak az értékrendjét tükrözze. A közoktatási intézmények ügyében, amit lehet tenni, azt az egyház megteszi. Nem azért, mert válság van, nem azért, mert ezt vagy azt mondja valaki, hanem azért, mert ez a feladata.

– Vitát kavart a világnézeti semlegesség kérdése is, jóllehet önök mindig is hangsúlyozták, hogy a hittan fakultatív tárgy lesz az egyházi intézményekben.

– Nincs expanziós törekvésünk, és nem statisztikakönyveknek dolgozunk. Amikor igény van rá, segítünk. A hitoktatás még a marxista-ateista diktatúra idején is lehetséges volt, más dolog, hogy akkor mindent megtettek ellene. Mi senkit nem akarunk meggyőzni, ez fel sem merül. Mindenki maga döntse el, hogy akarja, vagy nem akarja az általunk kínált értékeket. Elsősorban azokat szolgálunk ezáltal, akik kérik, akik nem kérik, azoknak csak felvillantjuk a lehetőséget, de sem propaganda-, sem PR-tevékenységet nem folytatunk, mert nem a mi lelkületünk, nem a mi stílusunk.

– Sokszor „ránk is férne” a felvilágosítás a vallási kérdésekben…

– Társadalmunk sajátos helyzetére jellemző, hogy nagyon sok papíron megkeresztelt ember sem tudja, mit jelent kereszténynek lenni. A keresztségtől még messze van a tudatos, tanúságtevő, képzett keresztény. Van, aki egyszerűen csak jó szándékkal valamilyen értéket érez, és ahhoz tartozónak vallja magát. Ez egy sajátos, átmeneti állapot.

– A megyei gyermekvédelmet már átvette az egyház, itt Szegeden van most egy átmeneti helyzet, a Szőregi úti Árpád Nevelőotthon és az üresen álló tápéi Budai Nagy Antal utcai ingatlan kapcsán, melyről már aláírták a polgármesterrel a megállapodást, de a közgyűlés még nem szentesítette. Ennek kapcsán is pártpolitikai csatározások bontakoztak ki. Mi az ön álláspontja?

– Ezzel nem foglalkozom, hiába próbálnak egyesek az egyházra, az egyház intézményeire ilyen szerepvállalásokat ráerőltetni. Ha bárhol segíthetünk, megkeressük a módját annak, hogy bárkivel együttműködve minél hatékonyabban megtehessük. Nem arról van szó, hogy bármelyik intézmény fenntartását átvennénk, hanem egy feladatot, egy szolgálatot vállalunk. Minket nem érintenek a politikai csatározások, egész egyszerűen rászoruló fiatalokon lehet segíteni, és mi ezt szeretnénk megtenni.

– Áprilisban 100 milliós hozzájárulással mérsékelte az egyházmegye az államadósságot. Mit üzenhet ez a cselekedet a keresztény embereknek a válságban?

– A válságok a keresztény embert nem rendítik meg, mert az evangélium nincs válságban, nem is volt, nem is lesz. Ha aszerint élünk, az ember soha nem lesz válságban. Válságos helyzetek akkor alakulnak ki, mikor nem a megfelelő értékek irányítják az ember cselekedeteit vagy a társadalom törekvéseit. Ami az államadóssághoz való hozzájárulást illeti, mi is ebben az országban, ebben a társadalomban élünk, és úgy gondoljuk, van felelőssége mindenkinek a közösség és egymás iránt is.

– Térjünk át a sportra! Milyen kapcsolatot, együttműködést képzel el a gyulai Grosics Gyula Futballakadémia és a most alakult NB II-es Szeged 2011 között?

– A gyulai akadémia legfontosabb része az iskola és a kollégium. Általános iskola és gimnázium kizárólag Gyulán volt az egyházmegye területén, így más fel sem merülhetett lehetséges helyszínként két évvel ezelőtt. Az akadémia célja a sportra, egészségre nevelés, amiket az egyház saját prioritásaiként is számon tart. Azok a gyerekek, fiatalok, akik a tehetségesek, idejöhetnek az új NB II-es csapatba. Így kölcsönös előnyöket jelent a kettő együttműködése.

– Az elmúlt évben működött egy NB III-as szegedi labdarúgócsapat, amelynek ön volt a fő tulajdonosa, most pedig egy NB II-essel lett gazdagabb a város az egyházmegye közreműködésével...

– Az egy átmeneti állapot volt, hogy magánemberként voltam annak a gazdasági szervezetnek a főtulajdonosa, amely segítette az NB III-es csapatot. Ettől már meg is váltam. Most már az egyházmegye tulajdonában működik egy olyan gazdasági társaság, amelynek százszázalékos tulajdonában van az NB II-es csapat. Mivel ez nem ifjúsági, oktatási, nevelési tevékenység, hanem a profi futballhoz kötődik, ezt mi nem akarjuk és nem is tudjuk anyagilag támogatni, hiszen a forrásainkat nem erre kapjuk. Egyszerűen azzal a helyzettel szembesültünk Szegeden, hogy többen jelezték, akik finanszírozzák az NB II-es futballt, hogy mást nem támogatnának, csak minket. Ezért a személyi és a jogi feltételeket biztosítjuk, segítünk keresni forrásokat, szponzorokat a futball számára. Mi tehát a szellemi és jogi keretet, a személyi feltételeket tudjuk hozzátenni. Ez is egyfajta szolgálat a szegedieknek.

– A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) önt nevezte ki a Csongrád Megyei Területi Igazgatóság mellett működő társadalmi elnökség élére. Milyen feladatokkal jár ez az elnökség?

– Ez új dolog az egész országban, ki kell még alakulnia. Amikor az új elnök átvette tisztségét az MLSZ-ben, kinyilvánította, hogy meg szeretné szüntetni a korábbi, megyei elnökökből álló rendszert. Most már megyei igazgatók dolgoznak, akiket az MLSZ vezetősége nevez ki, ezt a szisztémát hivatott tökéletesíteni az a felállás, hogy legyen minden megyében társadalmi elnökség, társadalmi elnökkel, aki az apparátus munkáját segíti. Szélesebb körben is népszerűsíti, előmozdítja a labdarúgás, a sport ügyét, ezáltal az egészséges életmódot, illetve minden olyan dolgot, ami pozitívum a labdarúgás életében.

P.M.L. - A.M.