B. Nagy: A hiányok nem fedezhetők külső forrásból

Centralizációval, a rendszerváltás óta megszerzett jogosítványok megkérdőjelezésével vádolja az ellenzék a kormányzatot az új, formálódó önkormányzati törvény kapcsán. A megyei kormánymegbízott szerint a racionális változtatások célja a gazdaság egészséges működésének fenntartása.

Nem csak a jelenlegi kormányzat, mindenki számára világos: az eddigi önkormányzati rendszer a továbbiakban már nem működőképes – reagált

B. Nagy László

arra az ellenzéki felvetésre, hogy a tervek szerint 2012. január 1-jével hatályba lépő önkormányzati törvény megkérdőjelezné az elmúlt húsz évben kiharcolt önkormányzati jogokat, autonómiát. Ismert: a kormány átszabni készül az állam és a település, illetve megyei önkormányzatok közötti feladatmegosztást, magához vonva jó néhány feladatot.

A hiányok nem fedezhetők tovább külföldi hitelekből

„Több év politikája vezetett idáig. Az állam egyre nagyobb feladatokat varrt az önkormányzatok nyakába, ám ehhez elfelejtett megfelelő pénzügyi hátteret biztosítani. A helyzet odáig fajult, hogy külső forrásokat voltak kénytelenek igénybe venni: a 2006-tól kezdődő hitelfelvételi boom jelentős volumeneket ért el az önkormányzati szektorban. Ennek egyik része a sokat emlegetett kötvénykibocsátás, mely különösen problematikus, hiszen döntő részben svájci frankban történtek a jegyzések. A svájci frank árfolyama akkor 150 forint körül vagy az alatt mozgott, így a mai árfolyamokat tekintve irdatlan mennyiségű, 2-400 milliárdos árfolyamveszteség képződött önkormányzati szinten. A kormány eltökélt célja, hogy megállítsa az ország eladósodását, tehát nem engedhető meg, hogy a hiányokat külső forrásból, külföldi hitelből fedezzük. Ezért születtek, születnek meg az önkormányzati rendszer átalakítását is célzó politikai szándékok, elképzelések, melyek őszre ölthetnek testet törvényi formában” – tájékoztatott a Csongrád megyei kormánymegbízott.

Átvilágítják az átadásra váró megyei intézményeket

A tervek szerint a kormány konszolidálni fogja a megyei önkormányzatok adósságállományát, feladataikat, intézményeik fenntartását az állam veszi át. B. Nagy László szerint az állami beavatkozás az ellátottak és a munkavállalók szempontjából is fontos, biztonságot adó lépés. „A megyei önkormányzatok feladata pedig a megyei területfejlesztés lesz, amit már nagyon régen nekik kellett volna koordinálniuk. Emellett megyei szinten társadalmi-politikai funkcióik is lesznek, miközben ellátási kötelezettségeiket, oktatási, nevelési, egészségügy intézményeiket az állam magához vonja. Nem biztos persze, hogy véglegesen, hiszen 2013. január 1-jétől már működnek a járási hivatalok mint a kormányhivatalok alacsonyabb szintű szolgáltatási részlegei, az államigazgatás alapegységei. Az új önkormányzati törvény fogja szabályozni, mi marad közvetlenül a kormányhivataloknál, s mi kerül 2013-tól a járásokhoz. A 2012-es költségvetés előkészületei miatt felgyorsult az átadás, átvétel, átvilágítás folyamata, hiszen az intézményeket hamarosan átvevő államnak tisztában kell lennie a pontos helyzettel. Ennek érdekében mi is közös bizottságot alakítottunk a megyei önkormányzattal, s együttműködünk ebben a kérdésben” – beszélt az átvilágítás részleteiről a Fidesz országgyűlési képviselője. Hozzáfűzte: az együttműködés eddig zökkenőmentes, a megyén lévő dolgozók értik és elfogadják az új szisztémát. A konkrét feladatot továbbra is ők végzik majd el, a hosszú távú biztonság szempontjából viszont szükséges az átszervezés. Az új önkormányzati törvény előkészítése egyébként tavasz óta folyik. A kormány meghozta azokat a döntéseket, melyek meghatározzák a fő csapásirányt. A részletekről természetesen még folynak a viták, egyeztetések. A kérdés napirendre kerül majd a Fidesz és a KDNP szeptember eleji háromnapos frakcióértekezletén, ezt követően – vélhetően októberben – tárgyalhatja a Parlament a tervezetet. Az új törvény 2012. január 1-jével léphet hatályba.

Sehol sem szűnik meg az önkormányzatiság

Ellenzéki politikusok amiatt aggódnak, hogy a kisebb települések elveszíthetik majd önállóságukat, helyi önkormányzásuk jogát. B. Nagy László viszont senkinek a jogai vagy érdekei nem fognak sérülni. „Nem gondolom, hogy rendkívül nagy önállósága lenne egy olyan településnek, melyet több tízmilliós ki nem fizetett számlák és bankhitelek fojtogatnak. Biztosíthatok mindenkit: sehol nem szűnik majd meg az önkormányzatiság. Ugyanakkor egyértelműnek látszik, néhány száz fős településnek nem feltétlenül szükséges saját önkormányzatot működtetnie, mert nem fogja tudni megfizetni. A tervezetekben olyan elképzelés szerepel, hogy bizonyos méret alatt több település együtt működtet majd önkormányzati hivatalt. Választott tisztségviselők, képviselők, polgármesterek mindenhol lesznek, még ha nem is feltétlenül főállásban, Tudni kell, Európában ez egyáltalán nem szokatlan: hasonló méretű országokban nincs ennyi önkormányzat, mint nálunk. Természetesen nem könnyű meghúzni a határt, hiszen anyagi téren, földrajzi elhelyezkedés és jövőkép szempontjából jelentős különbségek mutatkoznak az önkormányzatok között. Még zajlanak a viták, ám az biztosra vehető: senkinek sem csorbulnak majd az állampolgári érdekei. A kormány semmilyen település megszűnésével sem számol, sőt: a vidékfejlesztési minisztérium programja éppen fordított. A cél, hogy visszavigyük az embereket vidékre, az elöregedő falvakba, s ott biztosítsuk számukra a boldogulást.”

„Mindenki érzi, valamit változtatni kell”

B. Nagy László kiemelte: mindenkinek látnia kell, a kormányzat olyan helyzetet igyekszik kezelni, mikor az ország éppen csak talpon maradt a válság következményei miatt, világszerte általános a recesszió és a pénzszűke. „Az emberek által korábban megszokott szolgáltatásokat, ellátási rendszert a nálunk gazdagabb országok sem képesek finanszírozni, racionális változtatásokra van tehát szükség. Tudom, a legtöbben nem ilyen közgazdasági szemlélettel közelítik meg a kérdést, s aggódnak a várható következmények miatt. A kormányzat feladata, hogy fenntartsa a gazdaság egészséges működését. Csak önmagunkra számíthatunk, így olyan lépésekre is kényszerülünk, melyek nem feltétlenül népszerűek. A régi pénzbőség jó ideig nem tér vissza, nem lehet előre tervezni, költekezni, a külső finanszírozásra épülő világ megbukott. Alkotmányunk sem engedi az állam eladósodását. Szem előtt kell ugyanakkor tartani a tőlünk délre, délnyugatra fekvő országok nehézségeit: komoly, határozott intézkedésekre van szükség, hogy megkezdjünk a válsággal” – foglalta össze a politikus. A megyei kormánymegbízott kérdésünkre elismerte: az önkormányzatokat érintő átszervezések feszültségeket szülnek a Fideszen és a KDNP-n belül is. Úgy látja azonban, a kormányzat megtalálja majd az arany középutat. „Mindenki érzi, valamit változtatni kell, viszont léteznek véleménykülönbségek, mivel nincs két egyforma méretű, hátterű település, s a parlamenti képviselőink között rengeteg a polgármester, önkormányzati képviselő. Ha egy városnak jól megy, sok a gyár, a befektető, a munkahely, szufficites a költségvetés, a polgármesternek igaza van, ha azt mondja: csak én tarthatom fenn az iskolát. Ám ha egy munkanélküliséggel, adósságokkal terhelt, kis önkormányzat vezetője úgy érvel, valaki vegye át az iskola fenntartását, csak így menekülhet meg a település, neki is igaza van. Az új törvényben úgy kell majd összehangolni a két igazságot, hogy az pártszínezettől függetlenül mindenkinek megfeleljen” – beszélt a feladatokról.