Új megyerendszer jöhet (Frissítve)

Drasztikusan átformálná a kormány a megyék feladatait. A Világgazdaság értesülése szerint szinte semmit nem hagynának meg a mostani rendszerből, a megyék az új önkormányzati törvény hatálybalépése után a területfejlesztési munkákat vennék át, ezt most a regionális területfejlesztési tanácsok végzik. A Magyar Hírlap szerint a Fideszben megszületett a döntés a megyék jövőjéről.

A gazdasági napilap keddi számában megjelent írás szerint a legtöbb megyei feladat az államhoz kerülne, így az ott képződő hiány nem a már amúgy is szakadék szélén egyensúlyozó megyéket terhelné tovább. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy annak a feladatnak a szakmai irányítását, amelyet most a megye lát el, a helyi kormányhivatal végezné, dolgozói fizetését pedig az állam biztosítaná, a normatívákat nem utalnák át a megyéknek. Az nyitott kérdés, hogy mi legyen a megyei tulajdonú intézmények sorsa. A csődveszély elől menekülve több megye is a bezárás, eladás vagy összevonás mellett döntött, mások megpróbálják menteni a kulturális, oktatási, szociális intézményeket. A Világgazdaság szerint erről néhány héten belül tárgyalhatnak kormányzati szinten. Az is csak később fog eldőlni, hogy a megyei jogú városoknak milyen szerep jusson az új megyei rendszerben. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a Fideszben már megszületett a politikai döntés a megyék jövőjéről. Ezek szerint a jelenlegi egészségügyi, szociális és oktatási intézményfenntartói hatáskör elkerül a megyéktől, amelyek ehelyett a területfejlesztéssel foglalkozhatnak. A régiós területfejlesztési tanácsok szerepét így a megyei önkormányzatok veszik át. A Belügyminisztérium koncepciója szerint a jövőben a megyei jogú városok lakosait is be kell vonni a megyei közgyűlések életébe, hiszen azok az elképzelések alapján az őket érintő fejlesztési ügyekben is döntenek majd. E városok lakói eddig nem szavazhattak a megyei közgyűlések tagjairól - olvasható a napilapban.

MÖOSZ - Nem csökkennek a megyék feladatai

Az átalakuló önkormányzati rendszer nem jelenti sem a megyék kiüresedését, sem a feladatok elvonását - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján

Szűcs Lajos

, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke. A megyei önkormányzatok átszervezése nyomán az állam - a kormányhivatalokon keresztül - magához vonná a közigazgatási feladatokat, ám a területfejlesztési döntéseket helyben hoznák meg - ismertette a tervezett változtatásokat Szűcs Lajos. A MÖOSZ és a Pest megyei közgyűlés elnöke szerint még számos egyeztetés lesz a kormánnyal az őszi törvénymódosítások előtt. Szűcs Lajos megerősítette azon lapértesüléseket, amelyek szerint a megyék vennék át a területfejlesztési munkákat a regionális területfejlesztési tanácsoktól. Ez utóbbiak 2012 végén meg is szűnnének. Gelencsér Attila a MÖOSZ társelnöke, a Somogy megyei közgyűlés elnöke szerint a közalkalmazottak és köztisztviselők helyzete nem fog megváltozni. Példaként említette a tanárok helyzetét, akik a jövőben önkormányzati helyett állami alkalmazottak lesznek, de közalkalmazotti státuszukat megőrzik. Kedden több országos napilap is beszámolt arról, hogy miként alakulnának át a megyei önkormányzatok. A Világgazdaság információi szerint például nyitott kérdés, hogy mi legyen a megyei tulajdonú intézmények sorsa. A csődveszély elől menekülve több megye is a bezárás, eladás vagy összevonás mellett döntött, mások megpróbálják menteni a kulturális, oktatási, szociális intézményeket. A lap szerint erről néhány héten belül tárgyalhatnak kormányzati szinten. Az is csak később fog eldőlni, hogy a megyei jogú városoknak milyen szerep jusson az új megyei rendszerben.