Közélet

Országgyűlés: fogyasztóvédelem, választójogi reform, egyházügyi törvények

Országgyűlés: fogyasztóvédelem, választójogi reform, egyházügyi törvények

2011. július 11., hétfő
Országgyűlés: fogyasztóvédelem, választójogi reform, egyházügyi törvények

Még az idén megszületik az új fogyasztóvédelmi törvény, az új fogyasztóvédelmi stratégia, illetve az érdekegyeztetéshez hasonlóan újul meg a Fogyasztóvédelmi Tanács működése - közölte Matolcsy György nemzetgazdaság miniszter a szokásos éves meghallgatásán az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának hétfői ülésén.

Mint közölte, augusztusban lezárul Magyarország negyedik középtávú fogyasztóvédelmi politikájáról szóló konzultáció, a stratégia őszre elkészül, ahogy a fogyasztóvédelmi törvény tervezete is. Azt mondta, a stratégiában erősítik a piacfelügyeletet, a fogyasztókat helyezik jogi szabályozás középpontjába, kibővítik a hatósági jogalkalmazás eszköztárát, és jobban kívánnak élni a hatósági ajánlás eszközével. A miniszter szerint a 2010 közepétől indult gazdaságpolitikai fordulat keretében megszilárdították a fogyasztóvédelem két "védővonalát". Az első "védővonal" a gazdaságpolitika, annak fogyasztásra, reálkeresetekre gyakorolt hatása, második az alkotmányba beépített adósságfék, a harmadik a fogyasztóvédelmi politika - közölte azzal, hogy ha a gazdaságpolitika nem védi a fogyasztók vásárló erejét, vagy elfut az adósság, akkor nehéz ezt működtetni. Hozzátette: az első két védő vonalat megszilárdították, e harmadikra tudnak koncentrálni.

Simon Gábor

(MSZP), a bizottság elnöke az ülésen egyebek közt azt javasolta, hogy a pályázatoknál ismerjék el önerőként az önkéntes munkát, illetve fontolják meg a magáncsőd intézményének bevezetését.

Ertsey Katalin

(LMP) jelezte, pártja plázastopról készült előterjesztése a helyi piacok védelmében jött létre. Szerinte a Fogyasztóvédelmi Tanács működésének tervezett átalakítása része az Országos Érdekegyeztető Tanács átalakításával kapcsolatos negatív folyamatnak. Beszélt arról is, hogy a devizahiteles mentőcsomag a bankoknak nyújtott túlzott védelmet.

Selmeczi Gabriella

(Fidesz) azt szorgalmazta hogy a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó szankciórendszer egészét vizsgálják felül.

Zsigó Robert

(Fidesz), a bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az állampolgárok pénzügyi ismereteit kell növelni.

Matolcsy György

a felvetésekre válaszul egyebek közt arról beszélt, hogy érdemes lenne a magáncsőd intézményét bevezetni, és ha a csőd-, felszámolási eljárás átalakításával össze tudják hangolni, akkor ez a fogyasztóvédelmi nemzeti stratégia része is lehet, de az intézmény bevezetése pénzügyi oldalról is jogos felvetés. Közölte: el tudná képzelni azt is, hogy az önkéntes munkát beszámítják a pályázatoknál. A plázastoppal kapcsolatban annyit mondott: központilag kell meghatározni, hogy Magyarországon a nagy áruházláncok terjedése hol álljon meg, e területén a "fékre", a helyi piacok ösztönzésénél a "gázra" szeretne lépni a kormány. A Fogyasztóvédelmi Tanács átalakításáról szólva megjegyezte, a stratégiával összefüggésben az ősszel változtatnak a működésén, a cél, hogy a háromoldalú rendszer sokoldalúvá alakításával az információk, a visszajelzések a lehető legszélesebb körben megforduljanak. A nemzetgazdasági miniszter a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről annyit mondott, hogy az adóemelés üteméről szóló döntést az adótörvények őszi vitájában folytatják le. Emlékeztetett, hogy az unió meghatározta a jövedéki adóemelés 2018-ig szóló mértékét, az üteméről dönt a kormány javaslatára a parlament. A minisztérium álláspontja világos, emelni kell ezt az adót. Ez államháztartási, fogyasztóvédelmi és európai uniós kérdés - hangsúlyozta. A szakminiszter devizahitelesekről szólva úgy fogalmazott: az otthonvédelmi terv a kormány legnagyobb fogyasztóvédelmi vállalkozása. Cáfolta azt a felvetést, hogy a program bankoknak nyújtana a túlzott védelmet. A költségeket áthárítottuk a bankokra és nem engedtük levonni ezeket a bankadóból, mert ilyen követelés is elhangzott a bankok részéről - emelte ki.

Az LMP várhatóan nem vesz részt a választójogi reformot kidolgozó bizottság munkájában

A Fidesz hét végén ismertetett választójogi elképzeléseiről "egy árva szó nem hangzott el" a választójogi reform kidolgozására létrehozott bizottság ülésein, ezért az LMP fontolóra veszi, hogy a továbbiakban nem vesznek részt a testület munkájában - mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján

Schiffer András

. A frakcióvezető szerint ugyanis a szombati fideszes bejelentések azt mutatják, hogy a kormánypárti többség sem a saját maga által létrehozott intézményeket sem a közösen elfogadott eljárási szabályokat nem tiszteli. A politikus, aki a sajtótájékoztatón egyébként a Fidesz - általuk vélt - "legnagyobb pofátlanságainak top tízes listáját" sorolta fel, kérdésre válaszolva azt mondta, az esetleges távolmaradásról frakciójuk még nem tudott tárgyalni. Úgy vélte azonban: addig nincs értelme részt venni a bizottsági munkában, amíg a Fidesz nem kezd érdemi egyeztetéseket a másik négy képviselőcsoporttal. Az LMP által készített listát ismertetve, annak első helyére tette azt, a képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosításához benyújtott zárószavazás előtti javaslatot, amelyik átfogóan változtatta meg a villamosenergia- és a gáztörvények szabályait, valamint létrehozta a szervezett gázpiacot és gáztőzsdét. Az eljárási és igazságszolgáltatást érintő egyéb ügyek módosításáról szóló törvényjavaslatról, amelyik többek között a védőügyvédekkel való kapcsolattartást is korlátozza, azt mondta, hogy azt egy hétfő reggel az alkotmányügyi bizottság ülésén kapták kézhez. Felhívta a figyelmet, hogy az előterjesztésről a kormány képviselője is úgy vélte, hogy abban több alkotmányellenes rendelkezés található. Hozzátette, hogy a testület kormánypárti tagjai ennek ellenére támogatták a tervezetet, amit a parlament "gyakorlatilag érdemi módosítás nélkül el is fogadott". Az LMP által felállított képzeletbeli dobogóra felkerült az a törvénymódosítás is, amelyikkel a kihirdetés napján változtatták meg az egy héttel korábban elfogadott termékdíj-törvényt. Botrányosnak tartotta, hogy a "súlyos jogkorlátozásokat jelentő" büntetőeljárási törvénycsomagot pedig hajnali négy és hat óra között vitatták meg, négy képviselő jelenlétében. Egészen elképesztőnek nevezte azt a döntést, amikor az alkotmánybírák jelölésével megbízott esti bizottság körülbelül tíz perc alatt alkalmasnak találta az öt kormánypárti és alkalmatlannak a négy ellenzéki jelöltet. Hozzátette, hogy a jelölteket csak másnap hallgatták meg, akik között egyébként ott volt az eseti bizottságot korábban vezető Balsai István is. Schiffer András kijelentette azt is, hogy a kormánypárti képviselők a termékdíjról szóló jogszabályt "tételes törvényi előírások megszegésével tolták át a Házon". Kitért arra is, hogy a múlt héten az alkotmányügyi bizottsághoz "a szél befújt" egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely meghiúsította a dohánytermékek jövedéki adójának emelését. Hozzátette, hogy Balsai István bizottsági elnök sem tudta megmondani, hogy ki a javaslat értelmi szerzője. Emlékeztetett rá, hogy miután az energetikai törvénycsomagot három hónapig tárgyalta a parlament, ahhoz a zárószavazás délelőttjén érkezett egy harminc oldalas módosító csomag. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlament még el sem fogadta az úgynevezett "hamburgeradót", de arról már döntöttek, hogy azt a kereskedők megtérítik majd a beszállítóknak. Végül kitért arra is, hogy a ciklus vége felé egyre többször fordult elő, hogy a törvényjavaslatok tárgyalása során a kormánypárti vezérszónok felolvasta saját szövegét, majd elhagyta az üléstermet, így nem alakulhatott ki valódi vita.

Több zárószavazás előtti módosító indítvány érkezett az egyházügyi törvényhez

A jövőben az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszterhez kellene benyújtani az egyházak nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja a kereszténydemokrata

Stágel Bence

zárószavazás előtti módosító indítványát. Egy másik KDNP-s módosító javaslat alapján a Magyarországi Metodista Egyház is bekerülne az elismert egyházak, vallásfelekezetek kategóriába. Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító indítvány szerint a törvény 1. számú mellékletében szereplő egyházakat az Országgyűlés döntése alapján a miniszter venné nyilvántartásba. A tárcavezető a nyilvántartásba vételi kérelem Országgyűlés elé terjesztéséről, vagy a kérelem elutasításáról annak beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni. Szintén a miniszter terjeszthetné az ügyész megkeresése alapján az Országgyűlés elé annak az egyháznak a megszüntetésére és törlésére vonatkozó javaslatot, amelynek tevékenysége az alaptörvénybe, jogszabályba ütközik, illetve ha a bejegyzést meg kellett volna tagadnia, vagy ha a tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vételre nem kerülhetett volna sor. Az Országgyűlés a miniszter javaslata alapján az egyházat törölheti a törvény 1. számú mellékletét képező jegyzékről. A módosító javaslat értelmében az azonos hitelveket valló, Magyarországon lakóhellyel rendelkező cselekvőképes természetes személyek hozhatnának létre vallásuk gyakorlása céljából egyházat, az állandó kategória kikerülne az eredeti indítványhoz képest. A kereszténydemokrata politikus rögzítené továbbá, hogy az egyház a vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatokat belső szabályai szerint kezeli, az érintett hozzájárulása nélkül - egyházon kívül - nyilvánosságra nem hozhatja, valamint másnak át nem adhatja. A szintén kereszténydemokrata

Harrach Péter

és

Lukács Tamás

módosító javaslatával elismert egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek kategóriába kerülhet a Magyarországi Metodista Egyház.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.