Martonyi: Andrássy Gyula követendő példa

Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere mindenki számára követendő példa, jelenleg is érvényesek azok az értékek, amelyekért ő kiállt - mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Gödöllőn.

A tárcavezető

Andrássy Gyula

szobrának felavatása alkalmával a Grassalkovich-kastélyban úgy fogalmazott: a kiegyezés utáni első miniszterelnök üzenete a jelennek az lehet, hogy gondot okoz, ha egy országban belpolitikai harcok uralkodnak, és a külvilág iránti érdeklődés csökken. Az egykori államférfi a legtöbbet a balkáni régióért tette - mondta. A magyar EU-elnökségnek az volt a feladata - fűzte hozzá

Martonyi János

-, hogy a térség országait közelebb vigyék az unióhoz, és ebben "nem volt teljesen sikertelen". A következő napokban remélhetőleg lezárulnak a horvát csatlakozási tárgyalások, ez fontos üzenet lesz a régió országainak - hangoztatta. Mint felidézte,

Orbán Viktor

kormányfő az elmúlt hetekben öt nyugat-balkáni országba látogatott el. A térség országainak külügyminiszterei a napokban köszönetet mondtak az elnökségtől kapott támogatásért - tette hozzá a tárcavezető. Martonyi János azt mondta: Andrássy Gyula célja a béke és a stabilitás megteremtése volt, külügyminiszterként alapvetően a magyar nemzeti érdekek vezérelték politikáját, ezeket illesztette az európai nagyhatalmi érdekek közé. Andrássy Gyula a magyar történelem egyik legnagyobb államférfija, mégis viszonylag kevéssé ismert - mutatott rá. Kifejtette: ennek oka lehet, hogy azon kevés történelmi személyiség közé tartozik, akikről nem folytatnak visszatérő vitákat. Ettől a megítélése még nem teljesen egyértelmű, de bizonyos szempontból mindenki elismeri - jelentette ki. Mint közölte, nem lehet azonban vitatkozni emberi nagyságáról, bátorságáról. Az őt huszártisztként,

Erzsébet

királyné hódolójaként ábrázoló romantikus kép elvitte a figyelmet arról, milyen nagy államférfi volt - mondta. Emlékeztetett: a szabadságharc bukása után az első adandó alkalommal hazatért, és

Deák Ferenccel

együtt vitték végig a kiegyezést.

Mark Odescalchi

, az Andrássy Gyula Alapítvány elnöke az eseményen elmondta: Andrássy Gyula és Gödöllő között az jelenti a kapcsolatot, hogy miniszterelnöksége és külügyminisztersége idején itt volt a királyi pár rezidenciája. "A kommunista rezsim alatt emlékét ki akarták törölni a történelemből", az Andrássy utat Sztálin útra nevezték át, szobrát beolvasztották, és Sztálin szobrához használták fel - emlékeztetett. Az alapítvány elnöke, egyúttal Andrássy Gyula leszármazottja felidézte: az egykori politikus lelkes műgyűjtő volt, támogatta a magyar festőket, így

Munkácsy Mihályt

is.

Gönczi Tibor

, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója elmondta: a márvány mellszobrot,

Siklódi Lőrinc

erdélyi szobrász 20. század elején készített alkotását a kastély Ferenc József-szárnyában helyezik el, egy az uralkodó magyar királlyá koronázását ábrázoló festmény közelében. A szobrot az alapítvány helyezte letétbe a kastélyban - fűzte hozzá. Az eseményen a magyarországi diplomáciai testület több tagja, köztük az amerikai nagykövet is részt vett. Andrássy Gyula (1823-1890) magyar politikus, államférfi, 1867 és 1871 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt. Miniszterelnökként sokat tett a dualista államon belül az önálló modern magyar államszervezet megteremtéséért. Komoly szerepe volt a Horvátországgal való kiegyezésben (1868), a nemzetiségi törvény megalkotásában és az önálló magyar honvédség megalakításában. Miniszterelnöksége idején állították fel az Állami Számvevőszéket. A monarchia külügyminisztereként egy ideig a közös pénzügyeket is felügyelte. Átalakította a monarchia külpolitikájának addigi irányvonalát, megszüntette az ország elszigeteltségét, közeledett a Német Császársághoz és Olaszországhoz is, Bismarck kancellárral baráti viszonyt ápolt. Külügyminiszterségének legnagyobb eredménye az 1878-ban megtartott berlini kongresszus volt, a Balkán helyzetét rendező eseményen a monarchia lehetőséget kapott Bosznia-Hercegovina megszállására. Ezzel összefüggésben több bírálatot kapott, amelyek hatására lemondott. Még lemondása előtt megkötötte a Német Birodalommal azt az alapszerződést, amelyet a kiegyezés mellett élete másik fő művének tekintett.