Becsey: külpiacokra kell segíteni a kis- és középvállalatokat

A nehéz hazai keresleti viszonyok miatt segíteni kell a magyar kis- és középvállalatokat is abban, hogy külpiaci értékesítési lehetőségeket találjanak - mondta csütörtökön Londonban Becsey Zsolt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára, aki a nap folyamán befektetőkkel és brit kormánytisztviselőkkel tárgyalt, megbeszélései után újságíróknak elmondta: a kormány ösztönzi az erre szakosodott állami szerveket, hogy külön hitelkeretekkel, külkereskedelmi irányultságú képzéssel segítsék a külpiacokra ezt a vállalati szektort.

Becsey Zsolt

kijelentette: Magyarországnak két fő ellensége van, a munkanélküliség és az eladósodottság. Felidézte, hogy az 55 százalékos foglalkoztatási szint a legalacsonyabb Európán belül. Megemlítette, hogy az államadósság-ráta felső határát immár az alaptörvény rögzíti a hazai össztermék (GDP) 50 százalékában, ami azt jelenti, hogy a következő 6-7 évben bármely kormánynak olyan költségvetéseket kell készítenie, amelyek csökkentik az adósságrátát. Az államtitkár szerint ez a hozzáállás elnyerte a nemzetközi közösség bizalmát, Magyarország sikeres kötvénykibocsátásokat hajtott végre az elmúlt hetekben, és a magyar szuverén törlesztési kockázatra köthető határidős biztosítási csereügyletek (CDS) árazása is csökkent. Becsey Zsolt szerint az elmúlt hónapokban a versenyszférában már emelkedett a foglalkoztatási szint. A növekedés ugyan "nem forradalmi mértékű", de a folyamat megfordult, és várhatóan ez folytatódik a következő időszakban is. Hozzátette: a kormány célja 300 ezer új legális munkahely létrehozása a gazdaságban, ami "kihívás, de meg kell tenni". Az államtitkár a magyar EU-elnöki időszak sikerei közé sorolta az euróövezeti adósságproblémák kezelésében elért stabilizációs lépéseket, kiemelve a 2013-tól működő Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amely szavai szerint alkalmas lesz az ilyen jellegű válságok kezelésére. Az MTI kérdésére, hogy a magyar kormánynak van-e készenléti terve az esetleges görög szuverén adósságtörlesztési leállás lehetséges következményeinek enyhítésére, Becsey Zsolt nemmel válaszolt, mondván: a kormány reméli, hogy ez a fejlemény nem fog bekövetkezni. Görögország problémái mindenkit érintenek, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy ezek a problémák megoldást nyerjenek, és mindenki minden lehetséges lépést megtesz a megoldás érdekében. Becsey Zsolt szerint ezért a magyar kormánynak nincs "B terve" a görög törlesztési leállás esetére. Hozzátette: Magyarország alapvető érdeke az euróövezet stabilitása. Nagy citybeli elemző és befektetési házak is arra a következtetésre jutottak, hogy a görög adósság-átütemezés kockázatai meghaladnák az előnyöket, és ezért valószínűleg folytatódik Görögország külső támogatása. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) minapi helyzetértékelése szerint a görög adósságátrendezés még mindig elkerülhető, ha a reformfolyamatnak sikerül újabb lendületet adni, viszont a görög adóssághelyzet fenntarthatóságát önmagában egy esetleges átstrukturálás nem garantálná. A ház londoni elemzői által kidolgozott forgatókönyvek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy az esetleges görög átütemezés járványszerűen tovaterjedne, és Írország, Portugália és Spanyolország is adósságállománya átalakítására kényszerülne. Az euróövezeti periféria szuverén kötvényadósságának kitett európai bankrendszerek teljes vesztesége a BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzőinek becslése szerint ebben az esetben 534 milliárd dollárnak felelne meg, ezen belül a német, a brit és a francia bankrendszer veszteségei egyenként meghaladnák a 100 milliárd dollárt. A Moody's Investors Service hitelminősítő e hónap elején agresszív, egyszerre három fokozatú osztályzatrontással a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "Caa1" szintre süllyesztette Görögország államadósi besorolásait, arra a véleményére hivatkozva, hogy legalább 50 százalékos az esélye Görögország törlesztésképtelenné válásának. A Moody's a leminősítéshez fűzött londoni elemzésében mindazonáltal közölte, hogy nem tartja elkerülhetetlennek a görög adósságtörlesztés átrendezését. Ha ugyanis Görögország törlesztési hátralékba kerülne, az nagy valószínűséggel igen destabilizáló fejlemény lenne, az európai tőkepiacokra gyakorolt teljes hatást nehezen lehetne megjósolni, és még nehezebb lenne e hatást korlátok között tartani. Ráadásul egy ilyen fejlemény egész Európában következményekkel járna az adósságkibocsátók hitelképességére. Mindezen tényezők a Görögországnak nyújtott segítség folytatására ösztönzik a külső támogatókat - jósolta londoni elemzésében a hitelminősítő.