Hiánypótlónak is nevezhetjük a könyvhétre megjelenő Szeged anno... című könyv kiadását, hiszen korabeli fotográfiákat tartalmazó átfogó kiadvány még nem készült a városról. A fényképeken őrzött történelem ezernyi izgalmas mozzanatán keresztül megelevenednek a múlt jeles eseményei éppúgy, mint az egykor élt szögediek hétköznapjai. A múzeum eddig is igyekezett bemutatni fotográfiai gyűjteményét, például két évvel ezelőtt nagyszabású fotótörténeti kiállítást rendezett a Fekete Ház. Fári Irén történész, muzeológus portálunknak elmondta, hogy a tárlat Szeged „fotóstörténetének” első pár évtizedet dolgozta fel, Tésikné Knotik Márta pedig könyvet írt a témáról. „Már akkor a levegőben lógott, hogy ezt folytatni kellene, hiszen a két világháború között is izgalmas időszakot élt meg a város, amit számtalan fénykép is dokumentál” – fogalmazott a Szeged anno... című könyv szerzője, Fári Irén. Nehéz volt összeválogatni a könyv képanyagát, hiszen rengeteg régi fotó van a múzeum birtokában, illetve más közgyűjteményekből és magánszemélyektől is kaptak anyagot a hamarosan megjelenő könyvhöz. Azt, hogy mi kerüljön az egyes oldalakra Fári Irén dönthette el, a képek elrendezését pedig Márffy János grafikus végezte, hogy egy valóban egységes, jól megtervezett kiadványt vehessen kezébe az érdeklődő. Természetesen többen segítették a könyv elkészültét, Tésikné Knotik Márta mellett Lengyel András irodalomtörténész is. Szeged épülését-szépülését külön fejezetben foglalták össze, akárcsak a helyi iskolákat, a jeles történelmi eseményeket, illetve az egykor a városhoz tartozó környékbeli falvakban készült fotókat. Számtalan érdekes pillanatot fotóztak le a városban: a Szegedi Tudományegyetem alapkőletételén készült felvételen az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno is látható, emellett a Kossuth-szobor leleplezése is megtalálható lesz a kiadványban, akárcsak a Radnóti-gimnázium tanári szobája, amit az intézmény átadásakor örökítettek meg. Dankó Pistát pedig a szatymazi Báló kocsma előtt kapták lencsevégre egy kisebb társasággal. „Olyan események is megelevenednek a könyvben, mint például a harangszentelés. Megható látni, ahogy egy közösség magáénak érzi a templomot, s annak harangjait” – fogalmazott a történész. Érdekesség, hogy sajnos Ferenc József egyik szegedi látogatásáról sincsenek fényképes dokumentumok. A király egyszer az 1879-es árvízkor járt a városban, 1883-ban pedig háromnapos rendezvénysorozaton részt vett, s több épületet ő avatott fel, így a színházat és a Somogyi-könyvtárat is. A kiadványban kétszáznegyven oldalon több száz korabeli fotó lesz található a képekhez tartozó rövid történeti leírással, így a könyv alcíméhez igazodva valóban megelevenedik Szeged fényképeken őrzött történelme.
